Károlyi István Általános Iskola És Gimnázium – Újpest Media | Magyar Népszokások Hagyományok
- Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium
- Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium | legjobbiskola.hu
- Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium – Újpest Media
- Kategória:Magyar népszokások – Wikipédia
- Régi magyar szokások kvíze, amin sokan elbuknak: a regöléstől a kiszebábu-égetésig - Ezotéria | Femina
- Hungarikumok :: Hagyományok és ünnepek
- Népszokások – Wikipédia
- Hagyományőrzés és népszokások óvása a 21. században
Újpesti Károlyi István Általános Iskola És Gimnázium
Szempontként jelenhet meg döntésünkben az is, ha két azonos pontszámú tanuló közül valamelyiknek testvére már "károlyis" diák. Azok a nyolcadik évfolyamos tanulók, akik a 2021-2022. tanévben már az Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium diákjai, csak abban az esetben maradhatnak az iskola 9. évfolyamos diákjai, ha eleget tesznek a Pedagógiai Programban rögzített felvételi követelményeknek. Az írásbeli felvételi vizsga: Jelentkezőinknek részt kell venniük a központi felvételi írásbeli vizsgán. Ezt bármelyik, a Kormányhivatal által megjelölt iskolában megírhatják, a kiértékelt feladatlap eredményeit elfogadjuk. A központi felvételire jelentkezés határideje, közvetlenül iskolánkba: 2021. december 3. A vizsga időpontja országosan 2022. január 22. szombat, 10. 00 Szóbeli felvételi vizsga: A szóbeli felvételi beszélgetések időpontjai: 2022. március 7., 8. és 9. A pontos időpontról a jelentkezők a honlapról tájékozódhatnak. Feladatlap- megoldó szakkör Szervezi az Alapítvány az Erzsébet utcai Iskola Diákjaiért 8. évfolyamos tanulók számára.
Újpesti Károlyi István Általános Iskola És Gimnázium | Legjobbiskola.Hu
A szakköri foglalkozások során a magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő feladatlapok alapján folyik a munka. További információk az iskola honlapján. Sok sikert kívánunk a felvételi eljárás során minden nyolcadik évfolyamos diáknak. Várjuk a jelentkezésüket és készülünk a személyes találkozásokra. Az Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium tantestülete
Károlyi István Általános Iskola És Gimnázium – Újpest Media
Ezt követően, a 11. és 12. évfolyamon egyéni választás szerint - fakultáció keretében - készülhetnek fel tanulóink az emelt szintű érettségi vizsgákra magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem tantárgyakból és az első idegen nyelvből. A kötelező érettségi tantárgyakon túl biológia, kémia, fizika, földrajz, testnevelés, rajz és informatika tantárgyakból is lehetőség nyílik emelt szintű érettségi előkészítőkre járni. A 2014-2015-ös tanévben is két gimnáziumi osztályt indítunk: Mindkét osztály általános tantervű, csak a nyelvórák szervezésében van különbség. A osztály: tagozati kód: 02, OM szám: 034863 Emelt óraszám német nyelvből hetente 5 órában Az osztály egyik fele, kb. 15 tanuló a német nyelvet tanulja majd emelt szinten. Olyan tanulók jelentkezését várjuk, akik az általános iskolában ezt a nyelvet kezdték elsajátítani. A gimnáziumi tanulmányok megkezdésekor belép második nyelvként az angol, amit kezdő szintről tanulnak. (Az osztály másik felét a 01-es kódot megjelölő, korábban angol nyelvet tanuló diákok alkotják, ők természetesen továbbra is angolt tanulnak első idegen nyelvként Az osztályt nyelvi órákon két csoportra bontjuk).
A sportolásban is eredményesen teljesítenek. Elsős koruk óta a mai napig gyönyörködhetünk éneklésükben, furulyázásukban, néptánctudásukban, versmondásukban és a kézműves munkáikban. Ezzel is örömet szerezve tanítóiknak és szüleiknek. Tanítóik: Fehérné Papp Ágnes és Fónyad Judit Jó sportoló közösség 4. C osztály Az osztály tanulói első óta folyamatos résztvevői az iskolai és a kerületi sporttevékenységeknek, versenyeknek. Az iskolai sor- és váltóversenyen I. helyezést értek el 1., 2. és 3. osztályban. Kerületi versenyeken 4-5 tanuló rendszeresen képviseli osztályunkat, nagyon jó eredménnyel. Iskolán kívül, egyesületben sportol 7 tanuló jégkorong, vízilabda, atlétika, labdarúgás, vívás, evezés, úszás, judo szakágakban. Versenyeken legtöbbjük dobogós helyezést ér el. Iskolai sportfoglalkozásra jár 12 tanuló. (karate, kosárlabda, labdarúgás, tömegsport) 2008-ban a focicsapat a kerületi bajnokságon I. helyezést ért el. A területi bajnokságon is szépen szerepeltek – VI. helyezés. 2010-ben a III.
helyet sikerült megszerezniük. A 4 év alatt lendületük, kitartásuk, sportszeretetük töretlen. Lelkesen, szívesen sportolnak, készülnek a versenyekre. Tanítóik: Bódiné Rémiás Tünde és Márkus Csilla A "Legjobb közösség" 4. A osztály Az osztály mind a 24 tanulója elsős kora óta ennek a közösségnek a tagja. Megszerették, megszokták egymást. Elfogadják társaikat, segítőkészek. Figyelembe veszik a másik véleményét. Lelki, érzelmi és esztétikai élmények iránt egyaránt fogékonyak. A közös rendezvényekre való készülődés és a kirándulások is segítették a közösségi formálódást. Vera néni és Mónika néni külön köszöni a szülők folyamatos segítségét, támogatását. Nélkülük nem tudtak volna ilyen sikereket elérni, nagyszerű osztályt formálni. Tanítóik: Buday Vera és Varga Zsoltné A "Legjobb sportoló" Kis-Márton Vivien (2. a) Vivien első osztályos kora óta kiemelkedő eredményt ért el minden sportversenyen, legyen az futás, többpróba, sor – és váltóverseny. Mindent megtett a kiváló eredményekért, így a kerületi versenyeken megérdemelten állhatott a dobogóra.
A magyar kultúrkör számos ilyen népi hagyományt őriz. Vannak, amik mai napig széles körben ismertek, például a farsangolás, de vannak olyanok is, amiket már csak nagyon szórványosan gyakorolnak az emberek. A népi hagyományok sok helyen kivesztek, ahogy a kisebb településekről városokba költöztek az emberek, pedig egykor rendkívül fontos szerepük volt az évben. Kvíz a népszokásokról A magyar népszokások egy része az élet főbb momentumaihoz, így a születéshez, a házasságkötéshez és a halálhoz kötődtek, míg mások a népi ünnepkör kiemelkedő napjain születtek újjá évről évre. Több gyönyörű szokást ma is szívvel-lélekkel őriznek az ország egyes részein. Te mennyire ismered ezeket a tradíciókat? Kategória:Magyar népszokások – Wikipédia. 8 kérdéses játék (Kép: Fortepan / Fodor István. )
Kategória:magyar Népszokások – Wikipédia
Társadalmi népszokások [ szerkesztés] A népies naptár és ünnepkör sorrendjében évről évre ismétlődő társadalmi népszokások e naptár természetéleti és egyház kettős, de szorosan egybefonódott szálára fűzve leginkább a téli és nyári napfordulat, a tavasz kezdete és az ezzel járó télkiűzés (télkihordás), a nyár bevonulása, az esővarázslás, a gazdasági élet aggasztó és örvendetes jelenségei (aratás, szüret), a termésnek ártó hatalmak ellen való megvédése és biztosítása, a ház és háztáj meg a földek és gyümölcseik, valamint a hasznos házi állatok megáldása stb. fejezetekbe oszthatók. De a szerint, amint a illető nép vagy néptöredék életkörülményei az általános keretben egy vagy más irány felé módosulnak természetesen többet vagy kevesebbet, az említetteken kívül esetleg más sok mást is (vadászati, halászati, pásztorélet, hadviselési, kereskedelmi és ipari, szépművészeti és jogéleti, politikai stb. Magyar nepszokasok hagyomanyok. ) szokásokat ölelhetnek fel. Magyar népszokások [ szerkesztés] A hon- és népismeret tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt.
Régi Magyar Szokások Kvíze, Amin Sokan Elbuknak: A Regöléstől A Kiszebábu-Égetésig - Ezotéria | Femina
Szomszédaink ezt a bábut egyaránt tekinthették a halál vagy a tél megszemélyesítésének. -- Hazánkban szintén mágikus rítusnak tartották a kiszehajtást, a hozzá fűződő ének azonban inkább tréfás jellegű, s arra utal, hogy vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket, és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát: "Haj, ki kisze, haj! Jöjj be, sódar, jöjj.! ". A Nyitra-vidéki magyar falvakban a kisze hajtása után következett a villőzés. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, itt tehát a szokás közvetetten a tél kivitelére, a tavasz behozatalára is utalt. 3. Húsvét -- Március-Április -- Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja, népszerűségük nem látszik csökkenni. Régi magyar szokások kvíze, amin sokan elbuknak: a regöléstől a kiszebábu-égetésig - Ezotéria | Femina. A különbség az, hogy míg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányokat, ma már falun is szagos vízzel locsolnak. A locsolás helyett néhány észak- és nyugat-magyarországi faluban húsvétkor vesszőzést találunk. A locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza.
Hungarikumok :: Hagyományok És Ünnepek
A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. -- A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt. -- A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül. Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások. 6. Pünkösd -- Május-Június -- A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Népszokások – Wikipédia. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A XVI-XIX. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak.
Népszokások – Wikipédia
Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt. -- A XVIII. század végétől ismert egy másik szokásforma is. A falu legényei és lányai közül kiválasztott pár, a király és királyné virágokkal feldíszítve járta körül a falut; másutt a gyermekek közül választották a pünkösdi párt. -- Napjainkban is élő szokás még Dunántúlon a kislányok pünkösdi királyné járása. A kis királynő feje fölé társnői selyemkendőből vont "sátrat" tartanak. A lányok házról házra járnak köszönteni, közben rózsaszirmokat hintenek szét. A királynő néma szereplő, s nem szabad mosolyognia, ha a háziak nevettetik. A rítus mágikus célja a kender növekedésének előmozdítása. A leánykák magasra emelik a királynőt, s közben azt mondják: "Ekkora legyen a kender.! ". A köszöntésért ajándékot kapnak. Forrás:
Hagyományőrzés És Népszokások Óvása A 21. Században
Sajnos nem egyszerű megértetni, főleg a fiatalokkal, hogy miért van ennek jelentősége, de attól függetlenül fontosnak tartom, hogy tegyünk érte. Értessük meg az emberekkel, hogy milyen fontosak a gyökereink, hogy honnan származunk, mik a szokásaink, és ebben a szellemben neveljük fel gyermekeinket. Ne csak vidéken legyenek értékekkel teli mulatságok, hanem a városi nép is legyen vele tisztában, honnan jön és miből ered a hagyomány!
A népi hagyományok nem csak a kultúra őrzése miatt fontosak. Ezek az események, szokások, ünnepek abban segítenek, hogy a közösséget összetartsák. Arról már nem is beszélve, hogy a legtöbb igen csak mókás és kellemes időtöltést is biztosít. Gondoljunk csak a Húsvéttal egybeköthető locsolkodásra, vagy nyuszi tojás gyűjtésre, vagy a farsangi beöltözés például. Nagyon jó szokás például Márton napján egy finom libacombot enni, vagy karácsonykor bejglit sütni, ezeket a mai napig, a nagy városokban is megszokott cselekvések. Vannak ennél ritkábbá vált szokások is, mint a májusfa állítás, vagy a regölés, amit ma már csak nagyon kis városokban, vagy falukban vélünk felfedezni. A mai városi népszokások már sajnos a plázába járás, és a tv nézés minden nap, pedig a régi hagyományok sokkal szórakoztatóbbak, és értékrendjükben is magasztosabbak, mint a mai szokásaink, még akkor is, ha már sok közülük idejétmúlt. Sok olyan szervezet van, akik a tevékenységüket a népszokások megtartása és óvása köré szervezik, véleményem szerint nagyon helyesen.