Origo CÍMkÉK - 1552-Es TÖRÖK HadjÁRat
- ORIGO CÍMKÉK - 1552-es török hadjárat
- Fotófalu 2021 - XIII. Alkotótábor és Művésztelep - Drégelyvár fotóakció Drégely Imrével
- Az egriek diadala 1552-ben » DJP-blog
- Drégely ostroma és egy magyar hős halála [79.] - Történelem blog
- Drégely Vára | dregelyvara.hu
Origo CÍMkÉK - 1552-Es TÖRÖK HadjÁRat
A magyar huszárok Abonynál sikertelenül próbálták a török előörsöt feltartóztatni, s szinte minden huszár elesett. Egyetlen lovas jutott el a várba, ahol jelentette Dobó Istvánnak, hogy a törökök már csak egy napnyi járóföldre vannak. Ahmed pasa fenyegető levelet küldött Dobónak, aki nem ijedt meg, hanem börtönbe záratta a küldöncöt, s a vár fokán egy feketére festett koporsót állított fel kép kopja közé, jelezve, hogy mindhalálig védekeznek. Az egri vár Szerencséjére 1548-52 között jelentősen megerősítették a várat, amelyre szükség is volt. A várat eredetileg a 13. ORIGO CÍMKÉK - 1552-es török hadjárat. században építették püspöki lovagvárnak, de a 16. századra már elavult, s Alessandro da Vedanó vezetésével korszerűsítették az 1540-es években. Az 1552-es török támadás idején a várat Dobó István védte 1094 kiképzett katonával és 824 önkéntessel. A várban közel félévnyi élelem volt felhalmozva, s Dobó felégettette Eger városát, hogy a törökök ne találhassanak benne sem védelmet, sem élelmet. A védekezésben 24 ágyú és mintegy 400 kisebb lőfegyver játszotta a legfontosabb szerepet.
Fotófalu 2021 - Xiii. Alkotótábor És Művésztelep - Drégelyvár Fotóakció Drégely Imrével
A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték. Bár a maga korában Kerecsényi tette árulásnak számított, a történettudomány ma már másként tekint rá. Az ingyenes programsorozaton a többi között bemutatót tart Mónus József történelmi cél- és harci távlövő íjász, többszörös világbajnok, Hunyadi Mátyás korának kultúráját és hadtörténetét pedig a Szent Sebestyén Számszeríjász Társaság mutatja be. A Gyulai Végvári Napok részletes programja megtalálható a és a oldalakon. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? Fotófalu 2021 - XIII. Alkotótábor és Művésztelep - Drégelyvár fotóakció Drégely Imrével. kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az Egriek Diadala 1552-Ben &Raquo; Djp-Blog
Az egriek diadala 1552-ben Az előzmények A 16. század egyik legjelentősebb magyar hadtörténeti eseménye volt Eger ostroma és a magyarok győzelme 1552-ben. A mohácsi csatavesztés után, amelyben II. Lajos magyar király is elhunyt, az ország három részre szakadt, amelyet trónviszály is követett. A magyar rendek jórészt Habsburg Ferdinándot választották II. Lajos utódjául, de nem egyöntetűen. A katolikusok Ferdinándot szerették volna, a protestánsok pedig Szapolyai Jánost. A kialakuló harc az Oszmán Birodalomnak kedvezett, amelynek élén az egyik leghíresebb török uralkodó, Nagy Szulejmán állt. A törökök 1543-ban elfoglalták Pécs, Fehérvár, Esztergom, Vác és Szeged várát is, majd néhány év múlva következett Temesvár, Veszprém, Lippa és Szolnok vára is. A törökök ezután Eger vára ellen fordultak, s szeptember 9-én 50-70. 000 török érkezett a várhoz. A hadjárat kiváltó oka Fráter György nem túlságosan sikeres politikája volt, amelynek révén a nyírbátori megállapodásban Ferdinánd kezére adta Erdélyt és a Partiumot, miközben előtte a török segítségét kérte Ferdinánd ellen.
Drégely Ostroma És Egy Magyar Hős Halála [79.] - Történelem Blog
Drégely Vára | Dregelyvara.Hu
Az oszmán hódítások új iránya ekkor a Felvidék lett, és annak kapuja: Eger. A nagyszabású, 1552-es török hadjárat így rafinált módon két irányból, több vár elfoglalásával Egert tervezte megcélozni. Kara Ahmed másodvezér Drinápolyból indult Erdély ellen, és 1552 június 27-én meg is kezdte Temesvárt ostromát, miközben Hadim Ali budai pasa Drégely ellen vonult, hogy július 6 -án ő is belefogjon a kicsi, ám fontos erőd bevételébe. Terveik szerint gyors győzelmeiket követően, augusztusban már Szolnoknál akartak egyesülni, hogy azután közösen rontsanak Egerre. Ám a két magyar vár ellenállt. Temesvárt Losonzcy István 1900 katonával tartotta, míg a jóval kisebb Drégelyt Szondi György, alig 146 magyar vitézzel próbálta megvédelmezni. Mindkét helyen heroikus küzdelem kezdődött. Szondi György a kutatások mai állása szerint nem volt nemesi származású, csupán kiemelkedő katonai és vezetői képességeinek köszönhette, hogy a kicsiny felső-magyarországi erősség vezetését rábízták. Fiatalon a nádor-helyettes Révay Ferenc szklabinyai (felvidéki) várában tanulta a fegyverforgatást, majd részt vett a mohácsi csatában.