Nyme Botanikus Kert: A Soproni Botanikus Kert Története 1953-Tól 1974-Ig
A botanikus kert kialakításának célja elsősorban az oktatás segítése volt a magyar erdőflóra bemutatásával, de nagy hangsúlyt helyeztek az élettani és származástani kutatásokra, illetve a nemesítési feladatokra (Kocsó 2008). A kert kialakításához használt szaporítóanyag részben Selmecbányáról származott, de folyamatosan gyűjtötték a fajokat Magyarország és Európa erdős területeiről. A II. világháború előtt a botanikus kert már csaknem ötszáz fa- és több, mint ezer lágyszárú fajjal büszkélkedhetett a kert, amelyek egy részének üvegházakban biztosították a teleltetést. A háborús rombolások után megkezdődött a kert újjáépítése Tuskó Ferenc vezetésével. 1958-ban a botanikus kert területét a városi tanács támogatásával 4 hektárral, majd 1965-ben újabb 4, 5 hektárral növelték meg. Az 1960-as években indult meg a kert tematikus átalakítása is, ekkor kerültek kialakításra a sétautak, a Panoráma út felőli alpinétum és az egyes földrészek fajait bemutató részterületek. A kert örökzöld gyűjteménye Európa szerte híres.
Botanikus Kert Sopron Plaza
A felhasznált szaporítóanyag részben Selmecbányáról származott, de folyamatosan gyűjtötték a fajokat Magyarország és Európa erdős területeiről. Az 1940-es évek közepén beindult a botanikus kertek között a nemzetközi magcsere program, melynek keretében jelentős támogatás érkezett az akkori szovjet, japán, amerikai, svéd, német és norvég botanikus kertektől, ezzel nagyot lendítve a Kert növénygyűjteményén. 1965-ben az intézmény 4, 5 hektárral (Felső Botanikus Kert) bővült, majd 1977-ben újabb 2, 2 hektárral (kollégiumok udvara), így érte el mai kiterjedését. Botanikai értékek A kedvező mikroklímának köszönhetően a Kert egyedülálló fenyő- és örökzöld gyűjteménnyel rendelkezik. A látogató mintegy két tucat jegenyefenyő fajt, több mint harminc borókafajt és számos más külhonos fenyőfajt láthat. Kiemelkedő értékű fafajok a fenyők közül a nikko-jegenyefenyő, a mandzsu jegenyefenyő, a mexikói selyemfenyő, az óriástobozú fenyő, a japán fehérfenyő és a tiszafák három faja, továbbá a lombos fajok közül a szikfa és a japán szil.
Botanikus Kert Sopron Teljes Film
1/1 fotó Soproni Botanikus Kert - Sopron 9. 6 39 értékelés alapján Bemutatkozás Magyarország egyik legszebb élő növénygyűjteménye 17 hektáros területen húzódik a Soproni Egyetem impozáns épülete mellett. Az 1978 óta természetvédelmi oltalom alatt álló park egész évben ingyenesen látogatható. Gazdag növényállománya miatt igazi bakancslistás hely a természetbarátoknak. Látnivalók A gyűjtemény jelenleg 4000 fás szárú és 2000 lágyszárú növényfajnak ad otthont, melyeket szemléltető táblák segítségével ismerhetnek meg a látogatók. A parkban tett séta rendkívül pihentető és minden érzékszervre ható élményt kínál. A virágágyások illatkavalkádja, az énekesmadarak hangversenye és a zöld megannyi árnyalata miatt tapintható közelségbe kerül az anyatermészet. A fák rejtekében apró erdőlakók bújnak meg, de akár őzikék is feltűnhetnek a cserjék között. Dendrológiai állománya öreg hársfákat, gesztenye-, bükk-, és tölgyfákat, valamint rengetegféle fenyőt foglal magába. Csaknem 150 védett vagy fokozottan védett növény képviseli a hazai flórát, mint például a győzedelmes hagyma és a magyarföldi husáng.
Forrás: Védett madárvilág. Védett hazai, és más növények. A Botanikus Kert országos jelentõségû természetvédelmi terület. A régi Botanikus Kert területén 1897/98-ban épültek fel a Honvéd Főreáliskola épületei Alpár Vince tervei szerint. A katonai iskola területét arborétumszerűen fásították be. A munkát Liszkay József iskolaparancsnok írányította, kertészeti tervezője Lakó István volt. Az idősebb fák, mint a platánok, vadgesztenyék, hársak, juharok, fenyők ebből a régi telepítésből származnak. A park változatos növényállománnyal rendelkezett, s a fák már ekkor táblákkal voltak ellátva. 1918/19-ben Sopronba költözött Selmecbányáról a Bányászati és Erdészeti Főiskola, s 1922 őszén megkapta a Honvéd Főreáliskola területét. Fehér Dániel, a Növénytani Tanszék akkori vezetője kezdeményezte a park botanikus kertté való átalakítása. Ő az új telepítést növényrendszertani alapon (Wettstein bécsi professzor rendszertana szerint) végeztette, az akkori adottságokhoz alkalmazkodva. A kert azóta többször bővült (1959-ben és 1965-ben), így a Botanikus Kert jelenlegi területe (az épületek területével együtt) 17, 2 hektár, mely ma három részre osztható: az alsó vagy régi Botanikus Kertre, a felső vagy Panoráma úti kertre és a Kollégium udvarán lévő kertre.