Nászutasok A Légypapíron
A groteszk a főhőse e kötetnek, a hasra esett valóság, mely azonban korántsem ingerel mindig kacagásra. Örkény István: Nászutasok a légypapíron (Magvető Könyvkiadó, 1967) - antikvarium.hu. Mert kivetkőzve midnen emberi formájából, olykor felismerhetetlen szörnyeteggé duzzad, ilyenkor azért kell fejére állítani, a hasra feketetni, hogy megközelíthessük, szemügyre vehessük, s végül is - egy jó nagyot lélegezve - elbánjunk vele. Tartalom Előszó 5 Tengertánc 9 A groteszk felé Ballada a költészet hatalmáról 19 Európa legjobb síterepe 23 Csillag 31 Családunk szemefénye 35 Zürich, Budapest, Charlottenburg 40 Nápolyi 51 Eksztázis 54 Egy jól sikerült temetés 59 Reménység 63 A Megváltó 68 Ólmos eső 70 Az öltözőben 82 Angyal a kávéházban 85 Professzorok a bíróság előtt 90 Az új lakó 94 Itália 96 Mindig van remény 97 Egy magyar író dedikációi 99 Éden 103 A Hanákné-ügy 114 Üveghalál 127 A Vár mindenkié! 129 Nászutasok a légypapíron 134 Hírek és álhírek 137 Az ember melegségre vágyik 142 Egy erotikus esemény 148 Paternoster 150 Kelj föl és járj! - vagy - a személyiség válsága 153 A Nagy Menetelés 158 Információ 160 Éljünk óvatosan!
- Örkény István: Nászutasok a légypapíron (Magvető Könyvkiadó, 1967) - antikvarium.hu
- Nászutasok a légypapíron - Örkény István - Régikönyvek webáruház
- Nászutasok a légypapíron
- Örkény István - Egypercesek: NÁSZUTASOK A LÉGYPAPÍRON
Örkény István: Nászutasok A Légypapíron (Magvető Könyvkiadó, 1967) - Antikvarium.Hu
Az egypercesek típusai Az egypercesek műfajának több változata is megkülönböztethető. 1. olyan történet, amely akár hagyományos elbeszélés is lehetne, az író azonban lecsupaszította, csak a vázát, a lényegét adja elő, s ezáltal példázatossá teszi. Ilyen pl. a Ballada a költészet hatalmáról vagy a Tanuljunk idegen nyelveket! 2. Nászutasok a légypapíron. olyan történet, amelyben eleve a példázatos-parabolikus jelleg a meghatározó, és ha hagyományos módon lenne megírva, akkor túl hosszú és érdektelen is lehetne. a Nászutasok a légypapíron vagy a Mindig van remény. 3. egy valóságos vagy fiktív dokumentum adja a novella szövegét. Ezek önmagukban nem irodalmi alkotások, csak a cím és az irodalmi közegbe helyezés emeli őket műalkotássá. a Mi mindent kell tudni, az Apróhirdetés vagy a Kivégzési szabályzat. Ez a harmadik novellatípus azt az automatizmust leplezi le, amely az olyan szövegekben érvényesül, mint pl. az anekdoták, a viccek, a mesék vagy a hírek. Ezek preformált szövegek, azaz nagyobbrészt sablonokból, sémákból építkeznek.
Nászutasok A Légypapíron - Örkény István - Régikönyvek Webáruház
Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek! Néhány fontosabb Egyperces novella Használati utasítás; Arról, hogy mi a groteszk; In memoriam dr. K. H. Nászutasok a légypapíron - Örkény István - Régikönyvek webáruház. G. ; Az autóvezető; Nászutasok a légypapíron In memoriam dr. G. Az írói közlés minimálisra redukálódik, mintha az elbeszélő alak csak tudósító lenne. Párbeszédekből épül fel a novella, ami a drámák jellemzője. Elmarad a táj és az idő bemutatása is. Magyarázatot sem kapunk a történtekre, csak annyit tudunk meg, hogy dühében lőtt az őr. A novella témája a munkaszolgálat. Egy fogoly németül kezdeményez beszélgetést a német őrrel a német irodalomról. Az őr azonban műveletlen és nem hogy válaszolni nem tud, de még a kérdéseket sem érti: a hatalom hierarchiájában az őr áll felül, az intelligencia tekintetében azonban dr. van magasabb szinten.
Nászutasok A Légypapíron
A világ elbírhatatlan ellentmondásait, a kimondhatatlant jelenítik meg, így világszemléletet is jelent a groteszk. Az előre megtervezett dolgok automatizmusát leplezik le, rámutatnak a kommunikáció képtelenségére is. Emellett olyan állapotot jelenít meg, melynek mind a gondolati, mind pedig a képi világára jellemző, hogy minden másképp, vagy inkább fordítva történik, mint a valóságban. Egy művet groteszkké nem a felhasznált elemek, hanem ezek társítása, szerkezetbe foglalása tesz. Ezek egy világot alkotnak, melyben minden lehetséges; reális és irreális elvesztik jelentésüket, egymásba folynak, a valóság rendjét mindenestül felforgatják. Mindezt egy mindenre kiterjedő, kozmikus csalódás ihleti, amikor is a művész tökéletesen hamisnak találja, elveti a fennálló értékrendszert, de helyébe nem tud egy másikat, egy megfelelőt állítani. Meghatározó jelentőséghez jutott Jonathan Swift és E. A. Poe műveiben is, a huszadik században szívesen él vele Franz Kafka, Weöres Sándor és Örkény István. A groteszk a színjátékok történetében is fontos szerepet játszott: az ókori görög szatírjátékoktól kezdve a középkori vásári komédiákon, a commedia dell'arte darabjain át a romantikus és végül az abszurd drámában egyaránt jelentős, sokszor legfőbb eszköze az ábrázolásnak.
Örkény István - Egypercesek: Nászutasok A Légypapíron
Nem mentek sehová. Minek is? Itt ez a szép Budapest, mondta az ifjú férj, van itt színház, mozi, hangverseny, látnivaló elég. Otthon maradtak. Szépen, szerelmesen teltek mézesheteik. Egy délután azonban, úgy fél hét felé, fölakadtak a lámpáról lelógó légypapíron. – Buta egy véletlen! * A FÉRJ: Szeretsz, angyalom? AZ ASSZONYKA: Nagyon. A FÉRJ: Hát akkor gyere. AZ ASSZONYKA: Már megint? A FÉRJ: Gyeregyere. AZ ASSZONYKA: Jaj, hogy te milyen vad vagy. A FÉRJ: Gyeregyeregyere. Gyere! AZ ASSZONYKA: Mindjárt, csak valamibe bele van ragadva a sarkam. A FÉRJ: Rúgd le a cipőcskédet, de siess! AZ ASSZONYKA: Akkor ma megint itthon maradunk. Pedig Csajkovszkij-est van a Zeneakadémián. A FÉRJ: Fütyülök Csajkovszkijra. AZ ASSZONYKA: Inkább mennél színházba? A FÉRJ: Á, ezek a szájbarágós magyar rendezők… Mondd, te nem úgy érzed, mintha lengenénk? AZ ASSZONYKA: Talán csak bebeszéled magadnak. A FÉRJ: Egészen határozottan úgy érzem, mintha madzagon lógnék, és a levegőben himbálóznék ide-oda. AZ ASSZONYKA: Ne törődj vele.
A Z ASSZONYKA: Ne törődj vele. Nézd meg, mi megy az Operában. A FÉRJ: Hol az újság? A Z ASSZONYKA: A konyhaasztalon. A FÉRJ: Nem tudok kimenni, mert már nekem is bele van ragadva a lábam valamibe. A Z ASSZONYKA: Furcsa... Nekem úgy rémlik, hogy az Álarcosbál. A FÉRJ: Mondd, kérlek, amibe a cipőd beleragadt, az valami fényes és ragadós máz? A Z ASSZONYKA: Olyasmi. A FÉRJ: Én már a kezemet se tudom belőle kihúzni. A Z ASSZONYKA: Hogy te hogy szeretsz panaszkodni! Az lesz a vége, hogy megint itthon ülhetünk. A FÉRJ: Mi ez a rángatózás? A Z ASSZONYKA: Megpróbálok kimászni ebből a ragacsból. A FÉRJ: Ne vacakolj, mert még leszakadunk. A Z ASSZONYKA: Hát te már mindenbe beletörődsz? Pedig azért szerettem beléd, mert olyan vállalkozó kedvű voltál, mindig megnevettettél, és azt mondtad, imádod a zenét... A FÉRJ: Hiába imádom a zenét, ha nem tudom a végtagjaimat megmozdítani. A Z ASSZONYKA: Mintha te volnál az első, aki beleragadt valamibe! Vannak rokkantak, láb nélkül. De ők is élnek, dolgoznak, még szórakoznak is.