Választás 2014 Fidesz: Dísz Tér 17
Jelenleg ugyanis már a kormánypártban sem bíznak abban, hogy a választásokon közgyűlési többséget szerezhet a párt: a Fidesz már 2010-ben is csak hatezer szavazattal szerzett többet az ellenzéknél, az 51 százalékos eredmény azt jelenti, hogy Tarlós István nélkül nem lenne meg a többség. A jelenlegi erőviszonyokat látva komoly fordulatnak kellene bekövetkeznie a választók hangulatában ahhoz, hogy a Fidesz ne kerüljön kisebbségbe. HAON - Választás 2014 - Fidesz: valljon színt, ne falazzon Mesterházy!. (Emiatt egyébként a Fideszben csendben ejtették azt a korábbi tervet is, hogy a budapesti közigazgatást megreformálva a közgyűlés hatáskörébe utalják a főpolgármester-választást. )... és nincs más Tarlós István az őt támogató Fidesz-KDNP-nél némileg jobb arányt elérve, 53 százalékkal lett főpolgármester, az MSZP-s Horváth Csaba 29, 5 százalékot kapott. A szerveződő ellenzéki tábornak Budapesten egyelőre nincs olyan vezetője, mint Bajnai Gordon, egyelőre úgy tűnik, a fővárosi MSZP 2014-ben is Horváth Csabát indítja majd. Úgy tudjuk, a Fideszben és az MSZP-ben egyaránt úgy számolnak, hogy a főpolgármester 2014-ben is jobban szerepel, mint az őt támogató párt.
Választás 2014 Fidesz 3
Hiányzik a listáról továbbá a nőverési ügyéről hírhedtté vált "komondoros" Balogh József, aki fideszesből lett független képviselő, de nincs rajta például Zsiga Marcell sem, akinek több kínos ügye is volt, tavaly például a vagyonnyilatkoza miatt kellett magyarázkodnia, 2012-ben pedig a háza előtti útszakasz felújítása miatt. Azok sincsenek a listán, akik most egyszerre polgármesterek és képviselők, az új összeférhetetlenségi szabályok miatt választásra kényszerülnek a két pozíció között, és már korábban jelezték, hogy a polgármesteri posztért indulnának újra. Így döntött például a XII. kerületi Pokorni Zoltán, a józsefvárosi Kocsis Máté és a székesfehérvári Cser-Palkovics András. Megvan a Fidesz új varázsigéje a 2022-es választásokra, az sem zavar senkit, hogy nem igaz | Magyar Narancs. A lista alapján visszatérhet a magyar parlamentbe a lista 50. helyén szereplő Bánki Erik, aki 2012 júniusáig tagja volt az országgyűlésnek, de akkor ő került az államfővé megválasztott Áder János helyére az Európai Parlamentbe.
Buda visszavívása után a teret a város - kezdetben inkább városerőd - fő tereként tartották számon, ezért is nevezték Haupt Platznak, azonban - a pasák egykori közeli palotája alapján - egy darabig (1718) még a Pascha Platz elnevezése is előfordult. Már nem sokkal az ostrom után a déli oldalon állt középkori épületek helyén felépült a vári főőrség (Hauptwacht) épülete. A katonaság a téren végezte tisztelgéseit, ezért kezdték (először 1728-ban) Paradeplatzként, azaz Dísz térként emlegetni. Gyakorta hozzá értették még a mai Tárnok utcát is. A két elnevezés sokáig egymást váltva fordult elő, s a Dísz tér forma végül az 1879-es, "hivatalos" névadástól rögzült. A tér többé-kevésbé romos középkori épületei helyén, gyakran a telkek összevonásával és egyes maradványok felhasználásával a 18. század folyamán fokozatosan egy- és kétemeletes barokk és copf házak, paloták épültek. Ezeknek a keleti és nyugati oldalon fennmaradt példái máig meghatározó elemei a helyszín arculatának (Dísz tér 3., 4-5., 10.
Dísz Tér 17 Octobre
Dísz Tér 16
2020. július A 16-17. századból származó kultúrtörténeti tárgyakat, török pipát és tárolóedényt, kínai porceláncsészét és egy különleges kutat is találtak régészeink a Dísz tér sarkán lévő területen. A sok évtizede városképi sebként tátongó telken építjük újjá az egykori Vöröskereszt Székház épületét. Folyik a feltárás a Dísz tér 2. szám alatt A középkori Buda telkeihez általában egy kút vagy ciszterna is tartozott, amely az itt élők vízellátását biztosította. A Várhegy geológiája és a könnyen faragható mészkő-márga alapkőzet különösen alkalmas volt a friss vizet adó kutak kialakítására. A későbbiekben a vízellátást már nem kutakkal oldották meg, ezért, amikor feleslegessé váltak, gyakran használták őket emésztőként vagy szeméttároló gödörként. A betemetett kutakba kincset érő, ma már kultúrtörténeti jelentőséggel bíró tárgyak is bekerülhettek. Munkatársaink egy ilyen, feltöltött kút maradványait találták meg a próbafeltárások során a Dísz tér 2. szám alatt. Mivel a feltárások jelenleg a török kori felső rétegekben zajlanak, ezért a kút pontos korára és a betemetés idejére még nem derült fény.
Ettől kezdve a középkor folyamán Szent György térként vagy Szent György piacaként emlegették. (A középkori és a mai Szent György tér nem azonos helyen volt. ) Északról és délről két-két utcán, a mai Tárnok és Úri, illetve a Színház és Szent György utca középkori elődjein, valamint a két városkapun át lehetett megközelíteni. A török korban a templomot dzsámivá alakították át, és Orta dzsáminak, azaz Középső dzsáminak nevezték. A kor végéről származó egyes helyszínrajzok tanúsága szerint lassacskán a templomtól, illetve dzsámitól délre eső középső sáv egy részét is beépítették, azonban továbbra is élelmiszer-piacként, csarsuként használták. Az itteni török épületek alighanem csak hevenyészett, kereskedőbódészerű építmények lehettek, mert a visszafoglalás után nem sokkal már nyomuk sem maradt. Velük együtt hamarosan elbontásra kerültek a dzsámivá alakított Szent György-templom romjai is, melyek a 18. század eleji barokk helyszínrajzokon már nem szerepelnek. Mivel helyére később már nem építkeztek, a tér így északi irányban kibővült.