Bánk Bán / Index - Sport - Katarzis, Dráma, Edzés – Szilágyi Áron Útja Tokióig

July 11, 2024

Bánk néma tanúja lesz annak, hogy Ottó Melinda előtt térdepel, s azonnal távozik: felesége határozott visszautasítását már nem látja. Ezután Bánk és Ottó is Biberachtól kér tanácsot, aki Ottónak különféle porokat ad (hevítőt Melinda, és altatót Gertrud számára), Bánknak pedig elárulja, hogy Ottó útját maga a királyné egyengette idáig. Bánk elhatározza, hogy a királytól kér elégtételt, a lovag hiába próbálja meggyőzni, hogy itt csak vesztes lehet. Bánk fájó szívvel gondol Melindára, míg Biberach Gertrud feletti közelgő győzelmének örül. Lassan a mulatság is véget ér, Gertrud elbocsátja vendégeit. Melinda Bánk után vágyódik, hívei vigasztalják. Az asszony merész szavakkal adja a királyné tudtára, hogy nem kér az általa támogatott szabadosságból, amire Gertrud dühösen reagál. A Bánkot még távol tudó békétlenek bosszút esküsznek. II. felvonás Bánk érkezik: a haza gondja és saját megtiport becsületének fájdalma emészti. Eldönti, hogy Getrudhoz fordul, feltárja előtte az ország baját. Ekkor egy idős paraszt, Tiborc lép be, akit Bánk először útonállónak vél, de a férfi homlokán lévő sebnyom alapján ráismer: egy régi csatában ő mentette meg Bánk életét.

Bánk Bán Melinda Halála

Erkel Ferenc 1844-ben, a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton aratott győzelme után kezdett el foglalkozni Katona József sokat támadott drámájával mint lehetséges operatémával. A történelem hosszúra nyújtotta a komponálás idejét: előbb a szabadságharc, majd az azt követő diktatúra cenzúrája miatt egészen 1861. március 9-ig kellett várnia a közönségnek, mire a mű teljes egészében megszólalhatott az akkori Nemzeti Színházban. A nívós kiegészítések és átdolgozások hatására vagy ellenére a sikerét mindig őrző Bánk bán mostani sorozatának különlegessége, hogy szövege és zenei anyaga a mű ősváltozata és a Nádasdy Kálmán nevével fémjelzett 1939-es – a nagyközönség számára leginkább ismert – változat felhasználásával jött létre. A történetvezetés így hasonlít legjobban Katona eredeti gondolataihoz, ugyanakkor nem kell nélkülöznünk a nagyária "Hazám, hazám…" kezdősorral örökzölddé vált szövegét sem. SZEREPOSZTÁS Karmester: Medveczky Ádám II. Endre: Palerdi András Gertrud: Gál Erika Bánk bán: Kovácsházi István Melinda: Rőser Orsolya Hajnalka Ottó: Boncsér Gergely Tiborc: Kálmándy Mihály Petur bán: Kelemen Zoltán Biberach: Cseh Antal Királyi tiszt: Bátki Fazekas Zoltán ALKOTÓK Szövegíró: Egressy Béni / Nádasdy Kálmán Rendező: Vidnyánszky Attila Díszlettervező: Olekszandr Bilozub Jelmeztervező: Nagy Viktória Koreográfus: Köntzei Árpád Dramaturg: Orbán Eszter Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane Karigazgató: Csiki Gábor Történik Visegrádon és a Tisza partján a XIII.

Bánk Bán Melinda Származása

Történik Visegrádon és a Tisza partján a XIII. század elején, II. Endre uralkodása alatt l. felvonás Míg Endre király hadban jár, Gertrud királyné mulatságot rendez meráni hívei szórakoztatására. Ottó, a királyné öccse, szemet vet Melindára, Bánk bán asszonyára. Petur bán, a "békétlen" magyar nemesek vezére, rossz szemmel nézi a dorbézolást. A békétlenek óvatosságra intik őt, és bordalt követelnek tőle. Keserű dala után Petur elárulja társainak, hogy titokban Bánk után küldetett, hogy saját szemével lássa a kettős veszélyt, ami az országot és feleségét, Melindát fenyegeti. Ottó nyílt udvarlását Melinda hűvösen fogadja s elborzad, mikor megérti, hogy Gertrud királyné maga is támogatná a viszonyt. Fájdalommal emlékszik hajdani boldogságára Bánkkal, és férje gyors visszatértét reméli. Ottó Biberachnak panaszolja el sikertelen próbálkozását, aki épp a herceget akarja felhasználni terveihez. Közben a király győzelmének híre érkezik, az udvar tánccal ünnepel. Ottó feltartja a távozó Melindát és újabb ostromba kezd.

19. 00 NAGYSZÍNPAD Az előadás időtartama szünettel együtt körülbelül 2 óra 45 perc. A Coopera és koprodukciós partnereinek 2020-as Bánk bán előadása a magyarországi nemzeti összetartozás évére készült, azonban a Katona József drámája alapján született Erkel-opera, univerzális mondanivalójával bármely operaszínpadon megállja a helyét. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében két egymástól távol álló világ jelenik meg, amelyeknek a maguk zárt valóságában külön-külön megvan a saját igazságuk és szépségük, de a két világ között nincs harmonikus átjárás, sőt inkább keltenek feszültséget és disszonanciát. Örök és egyetemes emberi érzések működtetik a történetet, mint például az irigység, a gyűlölet és a féltékenység. Olyan erők, amik abszolút érthetők lesznek száz év múlva is minden egyetemes emberi érzést követő számára, nem csak a magyar történelmet megélőknek és ismerőknek. A Shakespeare-i királydrámák mélységeit hordozó történetet, amely a zene erejével még költőibb magaslatokba emelkedik, Magyarország kiemelkedő, nemzetközi szinten is ismert operaénekesei keltik életre.

Közönségtalákozó Szilágyi Áronnal: 2021. szeptember 2. 20. 00 - Művész mozi 2021. szeptember 4. 00 - Puskin mozi Soha nem volt rá példa a sport- és a filmtörténetben, hogy egy olimpiai bajnokot a teljes ötkarikás cikluson át kövessen egy stáb. Mint ahogy arra sem, hogy valaki háromszoros egyéni olimpiai bajnok legyen kardvívásban. Áron ezért küzd nap mint nap, immár 5 éve, ezt az időszakot öleli fel az EGY MINDENKIÉRT. "Amikor Andris megkeresett a dokumentumfilm ötletével, azért vágtam bele, mert izgatott, hogy a vívás, és általában az versenysport atmoszféráját közelebb hozzuk a nézők számára. Az évek során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy különleges film születhet, lebilincselő történettel, valódi érzelmekkel, látványos akciókkal, miközben rengeteget meg lehet tudni belőle a sportágról, és persze rólam is. A filmnek "hollywoodi" dramaturgiát írt a sors, végletekig kiélezett pillanatok formálják a cselekményt – árulta el a film főszereplője, Szilágyi Áron. A forgatásokból és a szerkesztési folyamatból rengeteg tapasztalatot és motivációt merítettem.

Egy Mindenkiért Szilágyi Aronde

Egy mindenkiért "Egy különleges alkalomra nyílt lehetőségem Jászberényben, a 80 éves Lehel moziban, az első vidéki bemutatója volt az Egy mindenkiért című filmnek, mely a Nemzeti Tehetségközpont közreműködésével valósult meg. A Szilágyi Áron sikereiről és kudarcairól szóló film bemutatta az egyik legeredményesebb élő magyar olimpikont és azt hol, milyen körülmények között készül fel a versenyekre. Mivel az Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója vagyok szakmai szemmel tudtam a filmre tekinteni és a filmbemutató és közönségtalálkozó (ahol én is tettem fel kérdést) után lehetőségem nyílt a fogadáson hosszasan beszélgetni a film rendezőjével Muhi Andrással, aki készségesen beszélt nekem hivatásáról. Nagyon inspiráló volt egy dokufilmessel eszmét cserélni, aki a sportfilmekre specializálódott. Szilágyi Áron a fogadáson ajándékba egy hamisítatlan jászsági égetett cukor tortát kapott ajándékba, amit két vívó figura díszített és a tortának tust adva vágta fel, hogy mindenki megkóstolhassa. "

Egy Mindenkiért Szilágyi Aaron Swartz

Soha nem volt rá példa a sport- és a filmtörténetben, hogy egy olimpiai bajnokot a teljes ötkarikás cikluson át kövessen egy stáb. Mint ahogy arra sem, hogy valaki háromszoros egyéni olimpiai bajnok legyen kardvívásban. Szilágyi Áron ezért küzd nap mint nap, immár 5 éve, ezt az időszakot öleli fel az Egy mindenkiért. Muhi András Pires rendező – akivel a labdarúgó-válogatottról szóló Magyar csapat – még 50 perc (2016) c. dokumentumfilmje kapcsán találkozhattak a nézők – 5 év alatt, több mint 100 forgatási napon át, közel 600 óra nyersanyagot forgatott a kulisszák mögött Áronnal és a magyar kardválogatottal. Az Egy Mindenkiért egy kreatív dokumentumfilm, amely játékfilmes sűrűséggel meséli el egy nagyszabású karrier kulcsfontosságú periódusát, akcióközelből rajzolja meg a történelem egyik legnagyobb vívójának arcképét. A film bemutatja az ötkarikás sikersztori mögött álló komplex személyiséget, a néző megérezheti, miért lesz valaki egy a sokmillió közül, mik azok a tényezők, amik a világ tetejére repítik.

Egy Mindenkiért Szilágyi Áron Teljes Film

Az Egy mindenkiért, Muhi András Pires filmje érzékeny dráma élsportolói kínokról, tanácstalanságról. Arról, hogy nincs fenn és lenn, hanem csak ugyanannak az emberi sorsnak a különböző változatai léteznek, és ugyanaz az az örökké megválaszolatlan, mert talán megválaszolhatatlan, mégis napról napra megválaszolandó kérdés: ki vagyok én, és mi a feladatom. Mire születtem? Van-e valódi tartalma annak, hogy "egy mindenkiért"? Nem csupán jól hangzó, ám talmi szlogen ez inkább? Hogyan képviselnek bennünket a versenysport bajnokai? És úgy egyáltalán, mi értelme van a versenysportnak? A kőkemény mindennapoknak, az elrabolt gyerekkornak, a rekordok hajszolásának? Mire kellenek nekünk ezek a mai gladiátorok, és nekik mire jó ez az egész? A spártai fegyelmezés, majd önfegyelem, a megszállottságig menő ügyszeretet, "egy-ügyűség", a "normális" többségtől való "fényes elszigeteltség"? Milyen eredménnyel zárul a karrier alkonyán az önvizsgálat, hogy mire és miért tettek fel mindent, hogy mit adtak és mit kaptak?

Egy Mindenkiért Szilágyi Aaron's Blog

A rendező a Filmhu – nak adott interjújában kitér ennek a gyakorlati oldalára is: "Az olimpián szinte lehetetlen forgatni, vagy ha mégis, az iszonyú drága és körülményes. " Muhinak egyébként nem ez az első sport témájú filmje, korábban a fociválogatottal is dolgozott (a "Magyarfutball, a 91. perc" című alkotása 2006-ban, a "Magyar csapat – …még 50 perc… " című pedig 2016-ban készült el és jelent meg), rendezői hitvallását pedig a következőképpen foglalta össze. "Producerként több műfajjal foglalkozom, rendezőként leginkább a "nagyközönségnek" próbálok dokumentumfilmeket csinálni, népszerű sport témákról, olyan nyelvezettel, amelyben a nézők legszélesebb rétegei otthon érezhetik magukat, és a film egy tágabb értelemben vett közösségi élménnyé tud válni. " A dokumentumfilmes mindig ki van téve a környezetnek, az élet által írt forgatókönyvnek, ez itt sem volt másként. Szilágyi Áron számára ugyanis hihetetlenül izgalmasan alakult a riói olimpia utáni időszak, mégpedig főként azért, mert Áronnak nem minden sikerült, sem 2017-ben, sem 2019-ben (ekkor hazai pályán) nem jött össze az egyéni vb-arany, amire kétszeres olimpiai bajnokként jó eséllyel pályázott.

Egy Mindenkiért Szilágyi Aaron Paul

"Ő már kétszeres olimpiai bajnok volt, amikor megkerestem. Úgy éreztem, neki igazából nincs veszítenivalója. Ha nem sikerül a film, vagy az olimpia, akkor is legenda marad. Ezenkívül izgalmas egyéniség, kifejezetten fotogén ő is és a sportága is, és soha nem készült a vívásról ilyen lélegzetű munka, teljesen szűz terep volt" – mondta a korábban már emlegetett interjúban Muhi, és tényleg kevés vívófilm jut eszünkbe, pedig a vívásban van egy nagyon érdekes feszültség. Kívülről az egyik legelegánsabb, legkörmönfontabb sportág, miközben mégis a küzdés, a párbaj ősi hagyományaihoz nyúlik vissza. A film így még akkor is képes feszült pillanatokat okozni, ha a néző egyébként tisztában van az eredményekkel. Olyannyira (és talán ez lehet az egyik kritikai megjegyzésünk), hogy az alkotók néha kicsit feleslegesen is erősítenek rá a hatásra. Végezetül hadd emeljem ki a kedvenc momentumomat a filmből. Összességében is azt gondolom, hogy az apró gesztusok, az elkapott pillanatok működnek a legjobban ebben az alkotásban, de még ezek közül is kiemelkedik, mikor Szilágyi Áron a budapesti vb előtt megborotválkozik.

Még előttem az élet, hogy valami mást is csináljak. Érdekelt, hogy ki vagyok, ki lehetnék én a vívás nélkül, mi másnak szentelhetném két arany után az életemet. Aztán nagyon hamar ráébredtem, hogy nekem a vívás az életem. Ez az, amit igazán szeretek és jól is csinálok. Háromszor olimpiát nyerni kardvívásban még soha senkinek sem sikerült. " Bevallom, ez az indítás csalódást keltő volt számomra. Félelmet és halogatást, a döntéstől – az élettől! – való ódzkodást éreztem ki belőle. És nehezen átélhetőnek tartottam azt a "drámát", hogy sikerül-e az addigi két olimpiai éremhez egy harmadikat is szerezni. Attól féltem, ilyen kezdés után a film nem lehet más, mint egysíkú dicshimnusz egy ultrakiváló sportolóról, aki a legjobb besorolásból a legeslegjobba akar átkerülni, és már huszonhat évesen önnön emlékművét építi. Hiúságok hiúsága, gondoltam, és még azt is: minden hiábavalóság. "Mi az, ami volt? Ugyanaz, mint ami lesz. Mi az, ami történt? Ugyanaz, mint ami ezután is történik, és semmi sem új a nap alatt.

Bakik Mi Kis Falunk