Kovács Margit Kerámiák — Nagy Bálint Építész

June 29, 2024
A művész ugyan nyilvánosan nem foglalt állást semmilyen politikai eszme mellett, azonban ismeretségei a pártvezetés elitjéhez is elértek: tekintélyes támogatót jelentett számára a fiatalkorából ismert Aczél György, a Kádár-korszak kulturális életének legmeghatározóbb politikusa. Később Aczél György és a Pest megyei pártvezetés segítségével választhatta ki későbbi állandó múzeumának épületét is Szentendrén. Kovács Margit soha életében nem adta el egyedi alkotásait. Az anyagi biztonságot a sokszorosított munkák eladásából származó bevételek, a köztéri megbízatások és az esetleges múzeumi vásárlások jelentették számára. Korongolt kerámiáit gipszklisékkel sokszorosította és keramikus bedolgozók segítségével szolgálta ki a rengeteg megrendelést. A friss, dinamikus kiállítás interaktív felületekkel, archív felvételekkel és videókkal hozza közelebb a látogatókhoz legnépszerűbb keramikusunk munkáit, és idézi meg a korszakokat, amikor Kovács Margit kerámiái készültek. Forrás: Ferenczy Múzeum,

Kovács Margit, A Duna Királynője &Ndash; Kultúra.Hu

A múzeum tizenegy kiállító termében a különböző népek időben és térben távoli plasztikai hagyományait a magyar népművészettel ötvöző keramikus háromszáznál több alkotása, terrakottából vagy samottból készült plasztikája, reliefjei és sokféle típusú dísztárgya látható. Kovács Margit tanulmányait Jaschik Álmos magániskolájában kezdte, majd az Iparművészeti Iskolában folytatta. 1926-tól Hertha Bucher bécsi kerámia műhelyében gyakorolta a mesterség fogásait. 1928-ban és 1929-ben a müncheni Staatsschule für Angewandte Kunst növendéke. Az 1930-as évek elején Koppenhágában és Sevres-ben tett tanulmányutakat. A harmincas évek elejére jellemző expresszív felületkezelésű műveinek jellegzetes példája a Zsömlelány (1933-34) című plasztikája, melynek formálása a középkori szobrászat formaeszményéhez kapcsolódik. A geometrizáló tendencia (Kuglófmadonna, 1938) mellett a negyvenes években a művész egyre nyúlánkabb arányú, oszlopszerű alakokat formáz (Jó pásztor, 1942). Biblikus, moralizáló vagy népköltészeti tematikájú alkotásainál a színes mázak mellett ekkor már matt hatású, színezett agyagmázat (engobe) is alkalmaz.

Hogy Került A Kovács Margit Múzeum Szentendrére, Mikor Semmi Köze Nem Volt A Városhoz? : Hunnews

Szentendre egyik legnépszerűbb múzeuma a Kossuth-díjas kerámiaművész, Kovács Margit életművét bemutató, 1973-ban megnyílt gyűjtemény. Az itt látható anyagot a magyar kerámiaművészet egyik megújítójának számító művész adományozta 1972-ben a múzeumnak. Kovács Margit rendkívül sokoldalú, technikailag bravúros, tematikájában igen változatos életművét, egyenletesen sikeres, töretlen pályáját új megközelítésben mutatjuk be. Megbomlik az idővonal, mindamellett egyes periódusokra nagyobb hangsúly kerül, jól ismert darabok kiemelt helyet kapnak, rég nem látott művek kerülnek elő, archív felvételek és videók idézik meg a korszakokat, amikor Kovács Margit kerámiái készültek. Az eddig feldolgozatlan hagyatékból dokumentumok, levelek és fotók is feltűnnek az új rendezésben. A felfrissített tárlat nagyban kiszélesíti az életművet: az eddig ismert és újonnan azonosított, Magyarország területén elszórtan látható kültéri és köztéri munkák gyűjteménye is láthatóvá válik a szentendrei anyag mellett. Külön érdekesség a kiállításban Kovács Margit legismertebb kerámiáinak hiteles, kézzel is megérinthető másolatai a vakok és gyengén látók számára.

Kovács Margit Kerámiamúzeum

A világháború előtt a kerámia újrafelfedezése a kortárs progresszió része volt, Kovács Margit pedig számtalan megrendelést kapott, amelyek nem az azóta jól ismert kerámiaszobrairól, hanem elsősorban épület faldíszekről és belső terek dizájnjáról szóltak. Az 1948 utáni pályaszakasz folyamatos állami megrendeléseket hozott Kovács Margit számára. A Rákosi-korszak szocreálja, majd az azt követő szocialista humanizmust hirdető közösségi művészet biztos felvevőpiacot jelentett számára és a népi hagyománnyal ötvözött realista ábrázolásmódja számára. A Rákosi-korszak főműveinek tekinthetők a több száz festett mettlachi lapból álló monumentális kerámiafalképei pédául a hegyeshalmi határállomáson vagy a budapesti Úttörő Áruházban. A Régiposta utcában látható munkája Tipizáló paraszti fazekasfigurái, a Kenyérszegő vagy a? meghitt légkörű? brüsszeli világkiállításon (1958) szerepeltetett Fonó az új ideált emberléptékben megfogalmazó jelképek lettek, ugyanakkor sokszorosított plasztikái a Kádár-kori lakások általános kellékeivé is váltak.

Új Helyre Kerül Az Úttörő Áruház Legendás Díszkútja - Kovács Margit Legizgalmasabb Épületkerámiái : Hunnews

1932 -ben Koppenhágában tett tanulmányútja során funkcionális használati tárgyak készítésével ismerkedett. 1933 -ban a Sevres-i Porcelángyárban a samottos figura és a porcelán zsánerfigurák mintázási technikáját sajátította el. A korongozás technikáját és az érzékeny plasztikai formálást egyesítve tanulmányai után Kovács Margit olyan alkotások sorát kezdte létrehozni, melyek szerencsésen oldották fel a képző- és iparművészeti tradicionális műfajhatárokat. Művészi pályakép [ szerkesztés] A 30-as évek elején mintázott terrakotta kisplasztikák, reliefek és korongolt dísztárgyak alkotásával indult művészi pályája. A 30-as évek második felében stilizáltabb falképeket és folklorisztikus hatásokat asszimiláló, egyéni hangú dísztárgyakat kezdett alkotni. A geometrizáló tendencia egyre jobban kezdett érvényesülni figuráinál a korongolt forgásformák alkalmazásával. Kúpformákra egyszerűsítette a kisméretű figurákat, a nagyobb méretű alakokat pedig oszlopszerűen kezdte megformálni. A korongolt formákat dekoratív ornamentális díszítményekkel gazdagította s a fényes fedőmázak mellett megkezdte a matt mázakkal való kísérletezést is.

Magyar English Oldalunk cookie-kat használ, hogy színvonalas, biztonságos és személyre szabott felhasználói élményt tudjunk nyújtani Önnek. Az oldalra való kattintással vagy tartalmának megtekintésével ezen cookie-kat elfogadja. A további cookie beállításokról a gombokra kattintva rendelkezhet. További információk Beállítások módosítása Elfogadom

A Kossuth- és Ybl-díjas építész 1981–84 között a Beszélő szamizdat folyóirat alapító szerkesztője volt; tavaly júliusban beszélt a Szabad Európának ezekről az évekről. Nagy Bálint rövid, súlyos betegség következtében hunyt el Budapesten. 73 évet élt. Nagy Bálint 1949. május 24-én született Szegeden. 1976-ban az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Építőipari Karán diplomázott. Hagyományos tervezői munkát végzett 1972-től az Ipartervben, 1977-től a Lakótervben és 1978-tól a VÁTI-ban. Ellenzéki tevékenysége 1979-ben kezdődött. Először az 1979 októberében alakult illegális civil szervezet, a Szegényeket Támogató Alap tagja lett. Ott volt azon az ellenzéki beszélgetésen, amelyen azt akarták eldönteni, hogy kezdjenek-e szamizdatkiadásba. 1980-ban a Szegényeket Támogató Alap (Szeta) alapító tagja, 1981 és 1984 között a Beszélő című szamizdat folyóirat alapító szerkesztője. Így beszélt a Szabad Európának ezekről az évekről: " ​ Már nem emlékszem, hogy először az útlevélelkobzás volt-e, vagy a kirúgás a munkahelyről.

Elhunyt Nagy Bálint Kossuth- És Ybl Miklós-Díjas Építész - Kulturport.Hu

Elhunyt Nagy Bálint építész Hirdetés Rövid, súlyos betegség után péntek hajnalban meghalt Nagy Bálint Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész. Szöveg: MTI, Octogon Fotó: Cseke Csilla/MTI/MTVA Olvasási idő: … Nagy Bálint 1949. május 24-én született Szegeden. 1976-ban az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Építőipari Karán diplomázott. Hagyományos tervezői munkát végzett 1972-től az IPARTERV-ben, 1977-től a LAKÓTERV-ben és 1978-tól a VÁTI-ban. Ellenzéki tevékenysége miatt 1979 és 1987 között ácsként dolgozott. 1980-ban a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) alapító tagja, 1981 és 1984 között a Beszélő című szamizdat folyóirat alapító szerkesztője. 1983-ban és 1984-ben a franciaországi Vence-ban, 1987 és 1990 között Amerikában dolgozott ösztöndíjasként. 1991-ben N&n névvel saját építészeti irodát alapított, 2001-ben létrehozta az N&n galériát. 2009 óta volt a FUGA Budapesti Építészeti Központ vezetője. 2021 novemberében, tizenkét év után Őry Júlia vette át tőle a FUGA művészeti irányítását.

Elhunyt Nagy Bálint Kossuth- És Ybl Miklós-Díjas Építész | Demokrata

Nagy Bálint Született 1949. május 24. [1] Szeged Elhunyt 2022. február 4. (72 évesen) [2] Budapest Állampolgársága magyar Házastársa Spilák Klára Foglalkozása építész ács belsőépítész Iskolái Ybl Miklós Műszaki Főiskola (–1969) Kitüntetései Ybl Miklós-díj (2002) Kossuth-díj (2021) A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Bálint témájú médiaállományokat. Nagy Bálint ( Szeged, 1949. május 24. [3] – Budapest, 2022. február 4. ) Kossuth - és Ybl Miklós-díjas magyar építész. Életpályája [ szerkesztés] 1949-ben született Szegeden. Édesapja, Nagy István 1947–1953 között (1949-ig a Nemzeti Parasztpárt tagjaként) Csongrád megye országgyűlési képviselője volt. 1950-től Szeged tanácselnök-helyettese, majd a mezőgazdasági osztály vezetője, 1957-től a Hazafias Népfront szegedi titkára volt. 1963-ban megválasztották a Szentmihályi Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökévé. Édesanyja, Diósszilágyi Éva egy makói nagypolgári családban született, középiskolai tanárnak tanult, első férje Erdei Ferenc volt.

Legfontosabb magyarországi munkája a józsefvárosi Bárka Színház épülete volt. Képzőművészeti filmsorozatot is szerkesztett, jelentős szerepe volt a hazai és egyetemes építészeti kultúra szervezésében, az építészek közösséggé formálásában. Művészetét 2002-ben Ybl Miklós-díjjal, 2021-ben Kossuth-díjjal ismerték el.

Otp Bank Hu Internetbank