Déri Miksa Gimnázium Szeged - Balaton-Felvidéki Értéktárlat: A Mencshelyi Kossuth Kilátó És Tanösvény | Pető Piroska

July 15, 2024

Déri Miksa emléktáblája Baján A transzformátor kidolgozói Déri Miksa a Tivoli Erőmű generátorának állórészével Déri Miksa (szül. Deutsch, [3] Bács, 1854. október 24. [4] [5] – Merano, Olaszország, 1938. ) mérnök, feltaláló, erőmű építő. Élete, munkássága [ szerkesztés] Gazdag kereskedő család leszármazottja. Tanulmányait a budapesti Műegyetem Mérnöki karán és a bécsi műegyetemen végezte, ahol vízépítő mérnöki oklevelet szerzett 1877 -ben. Déri miksa szakközépiskola szeged. Az egyetem befejeztével Budapesten és Szegeden a Folyammérnöki Hivatalban dolgozott, részt vett a Duna és a Tisza szabályozási terveinek elkészítésében. Ezzel párhuzamosan elektrotechnikai kérdésekkel foglalkozott, s ennek révén ismerkedett meg Zipernowsky Károllyal 1882 -ben, és a Ganz gyár elektrotechnikai osztályára került. A két feltaláló első közös munkája egy SW típusú generátorként és motorként is üzemeltethető, öngerjesztésű váltakozó áramú gép volt, amelyet 1883 -ban kezdtek el gyártani. 1883-tól a villamossági osztály bécsi képviselője volt.

Escola: Szegedi Szc Déri Miksa Szakgimnáziuma És Szakközépiskolája Perto De Szeged, Hungary: 0 Avaliações, Endereço, Sites — Maps.Me

Cookie / Süti tájékoztató Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.

1897 -ben szabadalmaztatta az örvényáramú fékrendszerét. 1898 -ban egyfázisú repulziós motorként induló felvonómotort dolgozott ki, mely felgyorsulás után aszinkron motorként működött tovább. Az 1903 - 1904 -es években dolgozta ki azt a két kefe rendszerű egyfázisú repulziós motort, amelyet a világ szakmai irodalma máig is Déri-motor néven ismer. 1898- 1902 között kompenzált egyenáramú gépet dolgozott ki, melynél a kompenzáló tekercselés nagy teljesítmény és nagy feszültség esetén legtökéletesebben kiegyenlítette az armatúra reakciót. 1938. március 3-án hunyt el 83 éves korában. Elismerései [ szerkesztés] 1900 Párizs. Escola: Szegedi SZC Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája perto de Szeged, Hungary: 0 avaliações, endereço, sites — MAPS.ME. Grand prix díj. Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Nemzetközi Villamossági Részvénytársaság tiszteletbeli tagja. Electrotechnischer Verein in Wien tiszteletbeli tagja Electrotechnischer Verein Berlin levelező tagja. 1908 Magyar királyi udvari tanácsos. 1909 Magyar királyi udvar előkelő tagja. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület díjat alapított emlékére. Budapesten utcát neveztek el róla.

A 16 ismertető táblával ellátott túraút a terület élővilágát is bemutatja. A hajdani kőfejtő bejáratánál egy igazi kuriózum fogad: a helyi kőzetekből kialakított vulkán-makettek könnyedén szemléltetik a hegy kialakulásának fázisait. A kőkatlanba beérve nyári melegben enyhet ad a sziklafalak között meghúzódó hűs levegő. A kőfejtésnek köszönhetően feltárult az egykori vulkán gyomra, a formák, képződmények alapján értékes következtetéseket vonhatunk le. A hegytetőre több irányból is feljuthatunk. Egyedülálló érdekességnek bizonyul a fűből kitűnő, itt jellemző kőzetekből méretarányosan kialakított Balaton "Kőtérkép". A Balatontól északra: a Dunántúli-középhegység - FÖLDRAJZ MAGAZIN. A tó környékén lévő, szintén vulkanikus eredetű hegyeket egy-egy kőből készített ülőke jelzi. A térkép közelében feltűnik egy méretes kőtábla: a "Vulkán időfalról" megtudhatjuk, hogy melyik tűzhányó mikor működött a térségben. Érdemes időt szánni a Balaton-felvidék földtörténetének bemutatását célzó "Időösvény" végigjárására, amely a különböző korszakokban zajlott eseményeket taglalja, és megjeleníti a témához kapcsolódó kőzetet is egyúttal.

Rózsaszín Virágözön A Balaton-Felvidéken - Balaton.Hu

DR. ERDÉLYI JÁNOS MÚZEUMI FÜZETEK DR. ERDÉLYI JÁNOS: BALATONI BAZALTHEGYEK * Kiadta a Népművelési Minisztérium, Múzeumi Főosztály, 1954. RÉSZLET A pannóniai tenger eltűnése után a levantei korszakban 1 élénk vulkáni tevékenység színhelye volt az a vidék, mely a Balaton zalai és veszprémi partjaitól a Zala folyó völgyéig, a Kis-Magyar-Alföldig, illetőleg a Bakony-hegységig húzódik. Ez a terület a Balaton-felvidék. A Balaton-felvidék mind tájképi, mind földtani és ásványtani szempontból Magyarország egyik legérdekesebb vidéke. A pannóniai beltenger laza homok és agyag üledékei, melyek ma 300 m tengerszín feletti magasságban találhatók, a triászkorú 2 mészkő- és dolomit-rétegekre rakódtak. Ezeket az üledékeket a tenger eltűnését követő sivatagi időjárás szárította ki. Rózsaszín virágözön a Balaton-felvidéken - balaton.hu. A Dunántúlnak ezek a fiatal harmadkor i 3 rétegei a nagyalföldi folytatólagos lesüllyedésben már nem vettek részt, azonban több helyütt sajátosan összetöredeztek és megzökkentek. Így jött létre a Balaton medencéjét alkotó horpadás és a Zala-völgye.

A Balatontól Északra: A Dunántúli-Középhegység - Földrajz Magazin

A Balaton-felvidék jellemző kőzete a vörös homokkő, amely sajátos arculatot kölcsönöz a természeti és az épített környezetnek. Ugyanis a kőzet málladékából keletkezett talaj sok helyen téglavörös színű, amelyen szőlőtőkék nőnek. A vörös homokkövet építkezésre is használták, ezért a régebben épült házak, templomok vörös színűek. Vörösberénytől (a település nevének előtagja a kőzet színére utal) kezdve az egész északi parton végig, Badacsonytomajig vörös a talaj. Dr. Erdélyi János - Balatoni bazalthegyek. Vörös homokkőből készült a kerítés Kővágóőrsön (fotó: Arday I. ) A Tapolcai-medence a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék közé ékelődik. A korszerű tájbeosztás szerint a Balatoni-medencével együtt a Dunántúli-dombvidékhez sorolják, de helyzete miatt mégis itt jellemezzük. A Tapolcai-medence tanúhegyei. Balról: Szent György-hegy, Gulács, Badacsony. Jól megfigyelhető, hogy a magasságuk közel azonos (fotó: Arday I. ) Tanúhegyek A Tapolcai-medence és a Balaton-felvidék jellegzetes képződményei a környezetükből néhány száz méter magasba emelkedő bazaltvulkánok.

Dr. Erdélyi János - Balatoni Bazalthegyek

A csoportokon belül időszakokat, az időszakokon belül korokat s a korokon belül korszakokat (emeleteket) különböztetünk meg. A pannóniai vagy pontusi korszak a földtörténeti újkor pliocén időszakának alsó emelete, míg a levantei korszak a pliocén felső emelete. A pannóniai korszak 10 millió évvel ezelőtt volt, míg a levantei korszak 2- 3 millió éve. 2 A triász időszak a földtörténeti középkor legalsó szakasza, felette van a jura s efelett a kréta időszak. 3 Harmadidő (népiesen "harmadkor") a földtörténeti újkor alsó szakasza, melyet a következő időszakokra szokás felosztani: a legfiatalabb a pliocén (lásd feljebb), utána következik a miocén, oligocén és eocén. 4 Mediterránnak hívjuk a miocén középső emeleteit. 5 Konglomerát: az olyan törmelékkőzet, mely erősen kopott, gömbölyűre súrlódott nagyobb kavicsokból, görgetegekből áll össze. A törmelékek erős kopottsága, gömbölyödöttsége különbözteti meg a breciától, nagyságuk pedig a homokkőtől. A törmelékek nagysága nagyon változó, az egyik K. -ban alig mogyoró nagyságúak, a másikban méternyi átmérőjűek lehetnek.

A Bakony A Bakonyt a Veszprém és Devecser között húzódó árok Északi- és Déli-Bakonyra tagolja. Az Északi-Bakonyban gyakoriak a karsztos formák, itt található a vadregényes Cuha-patak völgye. A Déli-Bakonyban korábban bauxitot, mangánt és barnakőszenet bányásztak. Mára felhagytak a kitermeléssel. A bányászat a Bakony mélyén rejtőző karsztvízkészletét jelentősen csökkentette. Az 1951–1990 közötti időszakban a bányászat által több térségben koncentráltan kitermelt kb. 10 milliárd m³ karsztvíz jelentősen meghaladta a vízutánpótlás mértékét, amely nagymértékű vízszintsüllyedést okozott, amely sok nagy hozamú karsztforrás elapadásához vagy hozamának csökkenéséhez vezetett. Csak a Hévízi-tó, a budapesti hévforrások nem apadtak el, bár hozamuk időnként ezeknek is kritikusan lecsökkent. Az 1990-es évektől, a bányászat hanyatlásával a karsztvíz kitermelése is csökkent, így regenerálódhatott a Dunántúli-középhegység karsztvízkészlete. A Balaton-felvidék A Veszprém és Nagyvázsony közötti törésvonal választja el a Déli-Bakonytól a Balaton-felvidéket.

Boróka Színtelen Lazúr