Bilincs És Mosoly Film: Műszaki áBráZoláS | Sulinet TudáSbáZis
Origo CÍMkÉK - Bilincs ÉS Mosoly
A film vége igen erőteljes, a szinte minden egyes pillanatban adagolt újabb és újabb hatáselemekkel. Talán már giccsbe is fordul a végén, de az én giccstűrő képességem nagyobb, mint a legtöbb itteni fórumozóé (köztük mondjuk Hannibal Lecteré), úgyhogy nekem nem remeg meg a kezem a zseniális fölött. 4-es volt eddig is, csak egy pillanatra meginogtam, és vacilláltam a 3-as és a 4-es között. hoppa bocs a duplazaser.. na mi a helyzet, kicsit felértékelödött a film nálad? :) elöbb még 3-ast láttam... :P előzmény: Hannibal Lecter (#6) A TCM régebben többször is leadta, de a magyar csatornák tényleg tojtak/tojnak rá magasról. előzmény: acidphase (#5) ez a film is egy kevésbé 'nepszeru' gyongyszem, ez alatt azt ertem h rohadtul nem vetitik a csatornák a tvben, legalább az mgm levetitené.. ORIGO CÍMKÉK - Bilincs és mosoly. (mondjuk en lattam eredeti nyelven, igaz a képi minosége hagyott némi kivánalmakat. ) 2010-04-11 04:47:21 mchn #4 Kicsit talan szajbaragosabb a kelletenel, de az alakitasok paradesak, a fenykepezes tetszetos, a zene kivalo, szoval nekem ez most 9/10.
Keresés
Többen párhuzamot is vontak a Száll a kakukk fészkére c. filmmel, amley ugyancsak az elnyomó hatalom elleni harcról szólt, de talán benne volt a felnőttek elleni lázadás is. Izgalmas, élvezhető film erősen szimbolikus tartalommal, amely valószínűleg az 1960-as években sokkal nagyobb hatást ért el. Képileg is élvezhető, vannak szebb felvételek, de számomra nem volt kiemelkedő. Ötven évvel ezelőtt a kedvencem lett volna, mai szemmel nem gyakorolt rám nagyobb hatást. - Színészek, akiket már láthattunk korábban: Paul Newman ( A nagy balhé), Strother Martin ( Vad banda), Robert Donner ( Rio Bravo), Dennis Hopper ( Apokalipszis most), Harry Dean Stanton ( A keresztapa 2, Nyolcadik utas: a Halál, Halálsoron). - Az autómosós jelenet előtt két napig nem érintkezhettek a színészek feleségeikkel és a színésznőt is rejtegették, hogy hatásosabb legyen a férfiak izgalma. Keresés. - Az eredeti könyv szerzője és egyben a forgatókönyvíró saját személyes tapasztalatain alapul a film: Donn Pearce megjárta a második világháborút kamaszként, miután 18 évesnek hazudta magát, hogy bekerülhessen a hadseregbe; Európában csalással tartotta fenn magát, később hazaköltözve lopással.
Az elektronikus gépi rajzolás rövid megismerését két függelék követi: Az első "Transzformációk", a második pedig "Sima görbék és felületek" előállítása spline-függvényekkel. " Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Monge Féle Vetületi Ábrázolás :O?
Monge-féle képsíkrendszer Merőleges vetítés Egy test, alkatrész vetülete úgy keletkezik, hogy az alkatrész mögött képzeletben egy képsíkot helyezünk el oly módon, hogy az párhuzamos legyen az alkatrész élével vagy felületével, illetve forgástesteknél merőleges a tengelyre, majd a képsíkon azokat az éleket jelenítjük meg merőleges vetítéssel, amelyeket a szemünk által is látunk, a nem látható éleket pedig szaggatott vonallal ábrázoljuk. Monge féle vetületi ábrázolás :O?. A képsíkokra történő merőleges vetítés után a térben elhelyezkedő képsíkokat ki kell forgatni úgy, hogy azok a rajzlap síkjában helyezkedjenek el. Ennek megfelelően a +K1 képsíkot (felülnézetet) lefelé forgatjuk, a bal oldalnézetet tartalmazó +K3 képsíkot pedig az elölnézet mellé jobbra. Merőleges vetítés Európai vetítési rendszer Az egyes vetületek elhelyezésének szabályrendszerét nézetrendnek nevezzük. Az európai nézetrendnél az elölnézet a főábra, bal oldalára kerül a tárgy jobb oldalnézete, a jobb oldalára a bal oldalnézete, alá a felülnézet és fölé az alulnézet.
TERMÉSZETTUDOMÁNY / Matematika kategória termékei tartalom: "A térgeometria bevezetés után a két képsíkos (Monge-féle) ábrázolás alapjait, térelemek (pont, egyenes, sík) ábrázolásait, illeszkedési és metszési feladatokat, továbbá az új képsík bevezetésének eljárását tárgyalja a jegyzet. Síklapú testek (poliéderek) síkmetszetének és áthatásának szerkesztését a méretes alapszerkesztések és alkalmazásai rész követi. - A megszerkesztett feladatok számítással való megoldását a vektorok és a tér analitikus geometriája teszi lehetővé. Ezután a görbék differenciálgeometriájának tárgyalása következik, amit speciális görbék vizsgálata és ábrázolása, majd az axonometrikus ábrázolás tárgyalása követ. A Monge-féle ábrázolásban sor kerül még a forgásfelületek ábrázolásának, síkkal való metszésének és e felületek áthatásának megszerkesztésére, kifejthető felületek és síkba terítésük szerkesztésére. A felületek differenciálgeometriája részben a felületekre vonatkozó feladatok analitikus eszközökkel való megoldása szerepel.