Móricz Zsigmond Gyermekversek, Kányádi Sándor Verse Jön Az Ősz
MÓRICZ ZSIGMOND: Hét krajcár Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való, megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhelyben. Ő sem dicsekedik ezzel az idővel, más sem. Pedig igaz. És az is igaz, hogy soha már én jövendő életemben nem kacagok annyit, mint gyermekségem e pár esztendejében. Hogy is kacagnék, mikor nincsen már piros arcú, vidám anyám, aki olyan édesdeden tudott nevetni, hogy a könny csorgott a végén a szeméből, s köhögés fogta el, hogy majdnem megfojtotta... És még ő sem kacagott úgy soha, mint mikor egy délutánt azzal töltöttünk, hogy hét krajcárt kerestünk ketten. Kerestünk és találtunk is. Móricz Zsigmond - gyerekversek.hu. Hármat a gépfiókban, egyet az almáriumban... a többi nehezebben került elő.
- Móricz Zsigmond: Iciri-piciri | bookline
- Móricz Zsigmond: Verses állatmesék | bookline
- Móricz Zsigmond - gyerekversek.hu
- A pórul járt farkas könyv
- Három őszi vers Kányádi Sándortól
Móricz Zsigmond: Iciri-Piciri | Bookline
Remekművek százával. Móricz a legnagyobb magyar novellisták egyike. Sokak szerint novellistának még nagyobb, mint regényírónak. Feszülten drámai kis képek ezek a rövid történetek. S együtt a magyar valóság óriási körképe. Ezt a körképet egészíti ki a számos riport. Móricz mindvégig szenvedélyes újságíró, örökké járja az országot, és jegyzeteli, amit lát. Móricz Zsigmond: Verses állatmesék | bookline. Nem egy szépirodalmi műve riport fogantatású, de nem egy riportja felér egy-egy nagy novellával. Mindezek közben kísérletezik fiatalkorától mindhaláláig a színpaddal. Nem egy regényét maga dramatizálja, de ír egyenesen a színpad számára is. A két világháború között a színházban is ő jelenti a realista igényt. Ahogy pedig a történelem a fasizmus felé fordul, s ő látja a világveszedelmet, úgy ismeri fel egyre jobban, hogy a jövő csakis a szegényparasztságban és a proletariátusban remélhető. Hangja egyre kritikusabb, majd forradalmibb lesz (Rózsa Sándor -regények), és figyelme a proletárvilág felé fordul (Csibe-novellák, Árvácska). Amikor a második világháború kitört, Móricz Zsigmond szinte a maga személyében jelentette az irodalmi szembenállást, a demokratikus jövő előkészítését.
Móricz Zsigmond: Verses Állatmesék | Bookline
Eljött az ozsonnaidő is, el is múlt. Mingyárt este lesz. Az apámnak holnapra ing kell, és nem lehet mosni. A puszta kútvíz nem viszi ki belőle azt az olajos szennyet. És akkor a homlokára csap az anyám. - Ó, ó, én, én szamár! Hát a magam zsebét nem néztem meg. De bizony, ha már eszembe jut, megnézem. És megnézte. És tessék, ott is lelt egy krajcárt. A hatodikat. Lázasak lettünk. Most már csak egy kell még. - Mutasd csak a te zsebedet is! Hátha abba is van. Az én zsebem! Nojsz, azokat megmutathattam. Azokban nem volt semmi. Bealkonyodott, és mi ott voltunk a hiányos hat krajcárunkkal, mintha egy se lett volna. A zsidónál nem volt hitel, a szomszédok éppoly szegények, mint mi, s csak nem kérünk egy krajcárt! Nem volt más mit tenni, mint tiszta szívből kinevetni a nyomorúságunkat. És akkor beállított egy koldus. Éneklő hangon nagy, siralmas könyörgést mondott. Móricz Zsigmond: Iciri-piciri | bookline. Az anyám majd belebódult, úgy ránevetett. - Hagyja el, jó ember - mondta -, ma egész délután itt heverek, mert nincs egy krajcárom a fél font szappanhoz, hibázik az árából.
Móricz Zsigmond - Gyerekversek.Hu
- CD melléklettel A Kerekítő-sorozat negyedik darabjában az előző kötetekhez hasonlóan harminc népi mondóka, illetve dal található, amelyekhez játékleírá... Itt a nyár Itt a nyár! Ott a nyár! Táncot jár a napsugár. Aranyhaja, ruhája libeg-lobog a táncba' (... ) 10 oldalas színes leporelló, Rei... Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2015 Csukás István Kossuth-díjas költő gyerekverseit gyűjtöttük össze ebben a könyvben. Mindenki megtalálhatja benne a kedvencét, az óvodások... Többet ésszel, mint erővel - Szegény ember, ki ne nyisd, várjál, lelkem, egy kicsit! - A hat tyúkot, kakast, kappant, fizethetnék ám én roppant. - Neked ado... Belefér egy pici szívbe Magvető Könyvkiadó, 2021 "Aki megnő, az mindig nagy, Vagy egy kicsit kicsi marad. " Grecsó Krisztián rendhagyó könyvében gyerekversek olvashatók. A szerző kisl... Kerekítő 1. Kerek a világ! Nem is lehet kerekebb, ha gyermeket ringatunk, cirógatunk, dögönyözünk. A kisgyermek számára a világ anyukája ölében és a k... Válogatós Cerkabella Könyvkiadó, 2019 Mit dudorásszon a kis óvodás öltözés vagy buszozás közben?
A Pórul Járt Farkas Könyv
E két korszak közé esik a forradalmak kora. Ady meghal, de Móricz vállalja az örökséget: ott áll a forradalmak mellett. Volt is elég gondja-baja utána, de nem tartott a Nyugat többségének egyezkedő, kibúvókat kereső visszavonulóival. Kezdetben ő is a Nyugathoz tartozik, mint Ady. Babitscsal mindvégig megmarad személyes jó barátsága. De 1933-ban a Nyugattól kiválik. Sikeres író, meg tud élni; a liberalizmust sokáig tartani tudó Est-lapok örülnek, hogy Móricz a munkatársuk. Van tehát módja, hogy tanulságai alapján kibontakoztassa művészete javát: a magyar világ nagy realista körképét. Ekkor írja legkitűnőbb regényeit, amilyen a Rokonok, az Úri muri, vagy amikor a múlt felé fordul, akkor felépíti az Erdély regényhármasát, a magyar történelmi regényirodalom egyik legfőbb művét. Csak úgy ontja a regényeit. Rendkívül érdekesen ír mindig, tudja, hogy az epika lényege a cselekményesség; nyelve gazdag és sokízű; stílusa erőteljes, de ha kell, finoman költői. És a regények mellett áradnak a novellák.
No, neked ne is legyen, ha most az egyszer kérek tőled, most se adsz. Ennek van a legtöbb, ni! - kiáltotta kacagva, mikor kirántotta a legalsó fiókot, amelynek egy csepp feneke se volt. A nyakamba akasztotta, aztán leültünk nevettünkben a földre. - Megállj csak - szólt hirtelen -, mingyárt lesz nekünk pénzünk. Az apád ruhájába lelek. A falba szegek voltak verve, azon lógtak a ruhák. S csudák csudája, ahogy a legelső zsebbe belenyúlt az anyám, rögtön a kezébe akadt egy krajcár. A szemének alig akart hinni. - Megvan - kiáltotta -, itt van! Mennyi is van már? Meg se győzzük olvasni. Egy-kettő-három-négy-öt... Öt! Már csak kettő kell. Mi az, két krajcár, semmi. Ahon öt van, ott akad még kettő. Nagy buzgósággal kutatta végig az összes zsebeket, de sajnos, hiába. Nem lelt egyet sem. A legjobb tréfa sem csalt ki sehonnan még két krajcárt. Már nagy vörös rózsák égtek az anyám arcán az izgatottságtól s a munkától. Nem volt szabad dolgoznia, mert mingyárt beteg lett tőle. Persze ez kivételes munka, a pénzkereséstől nem lehet eltitlani senkit.
190 Utassy József: Mézgarázdák 200 Páskándi Géza: Tréfás-pipás-kupakos 208 Páskándi Géza: A bolhakirály 211 Szepesi Attila: A bohóc seregélyek Harangvölgy 216 Kiss Benedek: Zene-bona Füttyúrfi 225 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Jöjjön Kányádi Sándor őszi versei összeállításunk. Kányádi Sándor: Őszelő Fázik a Küküllő, lúdbőrös a háta, már csak a nap jár el fürödni a gátra. Lenn a gát alatt csak vadrécék, vadludak. Ők is búcsúzóban: tiszteletkört úsznak. Ékelődnek aztán föl az őszi égre, belevesznek lassan a kék messziségbe. Reggelenként apró ködfióka s pára kapaszkodik föl a partmenti fűzfákra. Ágaskodik a szél: leveleket olvas. Fönn a hegyek között felbődül a szarvas. Kányádi Sándor: Ősz volna még Ősz volna még, s a varjak már közhírré tették a dermesztő tél közeledtét. Károg az ég, éhenkórász nagy csapat csóka ricsajog, hussog reggel óta. Tócsára jég, virágra, fűre harmat dermed, megöregedtek mind a kertek. Jó volna még sütkérezni, de jó is volna, ha az égen pacsirta szólna. Kányádi Sándor: Felemás őszi ének építsd föl minden éjszaka építsd föl újra s újra amit lerombol benned a nappalok háborúja ne hagyd kihunyni a tüzet a százszor szétrúgottat szítsd a parazsat nélküled föl újra nem loboghat nevetségesen ismerős minden mit mondtam s mondok nehéz nyarunk volt itt az ősz s jönnek a téli gondok már csak magamat benned és magamban téged óvlak ameddig célja volna még velünk a fönnvalónak Még több őszi vers Kányádi Sándortól.
Három Őszi Vers Kányádi Sándortól
Hirdetés Jöjjön Kányádi Sándor versei összeállításunk. Jó válogatást kívánunk! Róka-mondóka Volt egy kicsi kakasom, elvitte a róka. Jércém is a tavaszon, Volt egy ludam, jó tojó, Récém, tóban tocsogó, Gácsérom és gúnárom, Semmim sincsen, tirárom, vigye el a róka! Sóhajtás Kútnak lenni volna jó utas-itatónak, diófának vagy a fán füttyentő rigónak. Rigófüttynek volna jó, lenni bár egy hangnak, jönni-menni volna jó akárcsak a harmat. A tavon Szúnyog zirreg a tó fölött, bűvöli a béka. Alig várja, hogy elszálljon elé a zsombékra. – Szállj már alább, gyere, gyere, ne félj tőlem, szentem! Szúnyogot én már náladnál nagyobbat is nyeltem. Így biztatja a szúnyogot meredt szemű béka, amikor a tóra vetül a gólya árnyéka. Ám a béka se lát, se hall: – Ne félj, szúnyog úrfi! Hamm, bekaplak, de hálából megtanítlak úszni. Ugrik is már, és a szúnyog mintha nem lett volna. De a gólya sem hiába szállott le a tóra. Csőre villan, mint a penge, csattan, mint az ostor: nyakon csípi béka úrfit, s viszi szúnyogostól.
A rendszerváltozás után írt versek többségét – és ciklusnyi gyerekverset, illetve az ötvenes években jegyzett pár kiadatlan közéleti, valamint pajzán költeményt ( Tavaszleső; Megsárgult irkalapok I., II. ) – a Felemás őszi versek kötet tartalmazza. A nyolcvanas évek darabjai az erdélyi magyarság tragikus végveszélyére fókuszáltak, erős közösségi érintettséggel, a Felemás őszi versek ben viszont a személyesség dominál. A Felemás őszi versek kötetben egyrészt folytatódik a korábbról ismert kányádis versépítkezés, másrészt a posztmodern poétikai eszközöket fölhasználva látványosan megújul. Míg a kötet címadó ciklusa Arany János Őszikéi nek tónusában olyan elégikus számvetés, életbúcsú, ahol a játékos, ironikus, anekdotára, csipkelődésre való kedv jól megfér a komor gondolatokkal, közéleti verseiben a lírai vallomást a posztmodernre jellemző elidegenítő beszédmód váltja föl ( Földigérő / kokár / dapántlika; Konkrét vers; Eretnek táviratok; Levéltöredékek). A narráció provokálja a nyelvet, a könnyed nyelvi lezserséghez irodalomidegen paraszövegek társulnak (végrendelet, közlemény).