Így Épült A Berlini Fal » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek: Az Én Postal Villes Françaises
Az Európa megosztottságát jelképező berlini falat az NDK 1961 augusztusában építette fel azzal a céllal, hogy meggátolja a kelet-berliniek tömeges nyugatra vándorlását. A "szégyenfalnak", ahogy akkoriban nyugaton nevezték, az volt a rendeltetése, hogy a város két részét hermetikusan elzárja egymástól. Ez a katonai létesítménynek szánt, őrtornyokkal és reflektorokkal felszerelt, felül szögesdróttal szegélyezett fal gyakorlatilag annak volt a megtestesült bizonysága, hogy a Nyugat és a szovjetek képtelenek voltak rendezni Berlin kérdését, és egy békeszerződéssel véget vetni a II. világháborúnak. Az Európai Parlamenti Közgyűlés válasza nem váratott sokáig magára. október 10-én és 11-én a Közgyűlés politikai bizottsága szimbolikusan Nyugat-Berlinben tartotta ülését. Még ha magát a falépítést nem is tudták megakadályozni, a képviselők ezzel az Európai Közösség berlini lakosság iránti szolidaritását kívánták kifejezni. Hans Furler elnök helyben nyilatkozatot is tett a helyzetről, és Berlint a "szabad Európa jelképének" nyilvánította.
Berlini Fal Fogalma
Hatalmas ujjongás a teremben: Kohl elkerülte a politikai süllyesztőt, és "a német egység atyjaként" került be a történelembe. A magyar határnyitásról, a berlini fal leomlásakor a keletnémet döntéshozók tetteiről és a nyugatnémet sajtó reakcióiról a BBC History most megjelent novemberi száma közöl cikkeket. Kiemelt kép: Robert Jager/ APA-PictureDesk / AFP
Bellini Fal Fogalma Recipe
1989. november 9-én NDK-polgárok ezrei indultak meg a berlini határátkelőhelyek felé, miután kiderült, hogy az új utazási törvény szabaddá teszi a mozgást nyugat és kelet között. A határőrséget ekkor még nem tájékoztatták, mivel a szabály csak másnap délután lépett volna életbe, ám a határátkelőhelyeken óriási tömeg gyűlt össze, és a feszültség egyre nőtt: az emberek visszajövünk, visszajövünk skandálással követelték a határ megnyitását. A parancsnokokat utasították, hogy a leghangosabban követelőzőket engedjék ki az NDK-ból, de igazolványukba tegyenek visszatérést megtiltó pecsétet. A tömegnyomás azonban odáig fokozódott, hogy késő este a Bornholmer strassei átkelőnél megszüntették az útlevelek ellenőrzését, felnyittatták a sorompókat, és átengedték a tömeget Nyugat-Berlinbe. Hamarosan a mindkét oldalról érkező németek vésővel, csákánnyal és puszta kézzel kezdtek hozzá a berlini fal lerombolásához, mely Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. Az 1961-ben felhúzott fal a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén.
Ez a közlés egy politikus részéről érthető, de természetesen meglepte német tárgyalópartnereimet. Ezek után hívott föl Horst Teltschik, Kohl kancellár közeli munkatársa, aki rosszallását fejezte ki. Ekkor kérdőre vontam a három személyt, akik találkoztak Karsten Voigttal. Nyers Rezső és Kovács László azonnal elismerte, Horn Gyula azonban vehemensen tagadta, hogy az információ tőlük származott. Másnap, amikor minderről tájékoztattam Horst Teltschiket, naptárjainkat közösen nézve egyeztünk meg a szeptember 10-i, vasárnap esti bejelentésről. " A német egység atyja Németh Miklós elmondta, hogy Gymnichben abban állapodtak meg, hogy a bejelentést 10-én este a külügyminiszterek kommentálják. Ő tartotta magát ehhez, este 8-kor Horn a televízió A Hét című műsorában megtette a Nagy Bejelentést. Németh Miklósnak fogalma sem akkor arról, hogy ezekben a napokban Helmut Kohl a pártjában bukásra állt, a zászló riválisának, a baden-württembergi miniszterelnöknek, Lothar Späthnek állt. Kohl nem hagyta ki a váratlan lehetőséget: aznap, a brémai CDU-kongresszus előestéjén esedékes sajtóértekezleten a budapesti nyugatnémet nagykövettől telefonon szerzett információt maga közölte a sajtóval és a kongresszusi küldöttekkel.
Gyúl-e bennem erő szertecibálni e vadgubancu hinár sanda sövényeit s meglengetni szabad karom? Az én postal codes. gyilkos tárgyaimat rontani, törni és züllött csonkjaikat széthajigálni a négy égtáj fele és könyvcafatok fölött ittasulva tapodni majd? Akkor meztelenül vágok a rengeteg erdők útjainak, végtelen ősmezők pázsitján pihenek, oly szabadon kitárt szívvel, mint a sudár vadak, kiknek semmije sincs s mégis a drága föld s mennyek sátora fent, minden övék, övék! Állván föld közepén, nézem a csillagok szőke, rámkacagó szemét s érzem, elmaradott mind, ami földi lom, bús időt mutató, ráncositó kacat, szét nem osztogatott életem egy s egész, mint sebesáramú folyam s látván, énekelek nagyszerü éneket: Egy vagyok Teveled, aki örökkön élsz, ős életszerelem nagy, sosem agguló boldog Istene! Ifjuság!
Az Énpostám
Kesmárki Tököly Imre naplója 1693. 1694. évekből - Imre Thököly - Google Könyvek
Az Én Postal Codes
Levélke Vitkovics Jánoshoz szerző: Virág Benedek (1821) Az, tegnap nálam volt, aki enyimbe s tiedbe (Érted ezen titkot) tud, sőt kész önteni lelket Még ha oroszlány két izromban jő is el, úgy szólt. A kegyes Ég nyilván kedvez neki: nem hogy az ügyből Hosszas pört formál, mert illyen tette haragra Méltóvá tenné, s a tisztes Céh is ezáltal Rágalmaztatnék. Kedvezzen hát neki ég, föld! A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső – Wikidézet. Vitkovics, ím! a kurta nyakút küldd el neki még ma, A többit tudod. Élj. Várhat postádra barátod.