Anonymus Zalán Futása / Paál László Festményei
Shakespeare, Homér, Tasso voltak a kiválasztott könyvek: és íme, az ifjú talál egy kort a magyar történetben, mely hasonlatos a Shakespeare historiáiban rajzolt világhoz, és drámát ír róla; azután hexameteres eposzt ír Árpádról. " És mindazt, amit így összegyűjtött, magáévá is tette. Babits ezt észrevette: "És ez a kincs teljesen az övé, maga gyűjtötte. […] Történelmi, mondai anyaga Zalán -hoz nagyon kevés volt: mese, divina machina, minden a saját kincseiből termett. S a nyelv is onnan tellett, a nyelvet is maga csinálta, vagy legalább azt a mély barnaszín szőnyeget, melyet örökölt Berzsenyitől, átszőtte a legcsodálatosabb, legtarkább színekkel, hogy nem lehetett többé megismerni. 2007/1. szám - Irodalomtörténet. Ahol sok a képzet, ott sok a szín, sok a szó, gazdag a nyelv. Valóban, ha valahol, úgy Vörösmartynál a nyelvkincs egy a képzetkinccsel; elég gazdag, soha kevesebbet, elég erős (mert a nyelv fegyelmezéséhez is férfierő kell), soha mást nem mondani a kellőnél. […] Mindez magyarázza a Zalán vegyes hatását: végigolvasni majdnem lehetetlenség; az ember elveszik e tömkelegben.
- 2007/1. szám - Irodalomtörténet
- Paál László halála - A Turulmadár nyomán
- Paál László - Naplemente (Rőzseszedő) | 30. jubileumi aukció aukció / 127 tétel
- Paál László (festő) – Wikipédia
2007/1. Szã¡M - Irodalomtã¶Rtã©Net
Emlékhely 2017. 08. 12. 12:19 Vidékfejlesztési támogatással felújítják a Tolna megyei Pincehelyen a Csefalvay család görbői kúriáját, Vörösmarty Mihály egykori lakhelyét, ahol elkezdte írni Zalán futása című művét. A község önkormányzata közel 50 millió forintos támogatást nyert el a műemlék jellegű épület külső felújítására – közölte Fekete Gábor, a település független polgármestere az MTI-vel. A 300 négyzetméteres, klasszicista stílusú házon építése óta jelentős rekonstrukciót nem végeztek, több helyen beázik, az ajtók elkorhadtak, falai vizesednek. A támogatásból szigetelik az épületet, felújítják a tetőt, külső nyílászárókat cserélnek, hőszivattyút építenek be, és kicserélik a ház vezetékrendszerét – mondta a faluvezető. A Csefalvay család kúriája az 1810-es években épült klasszicista stílusban, az akkor készült boltozatos szoba és a két hozzá kapcsolódó terem később több helyiséggel, nyitott tornáccal, majd egy háromosztású tornácos szárnnyal bővült. A Csefalvay Ferenc alispánsága alatt alispáni hivatalként szolgáló épületben Vörösmarty Mihály 1822-23-ban joggyakornok volt.
Százharmincöt évvel ezelőtt, 1879. március 3-án a franciaországi Charenton-le-Pontban halt meg Paál László, a magyar tájképfestészet egyik legnagyobb alakja. Ha leírjuk születésének dátumát – 1846. július 30. – azonnal látjuk, hogy a magyar művészet jeles képviselője igen rövid életet élt. Nem egészen harminchárom év jutott neki. Az élet olyan, amilyen, kinek hosszú, kinek rövid. Akár így van, akár úgy, minden élet teljes. Paál László a Hunyad vármegyei Zámon látta meg a napvilágot. Édesapja, Paál József postamester volt, ami azzal járt, hogy a család gyakran költözött. Paál László (festő) – Wikipédia. A festő gyerekkora az Arad vármegyei Odvoson telt el. A település postahivatala meglehetősen nagy jólétet adott a postamesternek. Ez többek között abban is megnyilvánult, hogy a festő apja nagy áldozatokra is hajlandó volt gyerekei taníttatása érdekében. Paál László leérettségizett, és apja kérésére 1864-ben Bécsben jogot kezdett tanulni. Mint az úgynevezett normális polgári foglalkozást gyakorló szülők, a postamester apa is féltette fiát a művészélettel járó kiszámíthatatlanságtól.
Paál László Halála - A Turulmadár Nyomán
Paál László Munkácsy Mihály: Paál László portréja (1877) Született 1846. július 30. Zám Meghalt 1879. március 3. (32 évesen) Charenton-le-Pont Nemzetisége magyar Stílusa realizmus Iskolái barbizoni iskola Mestere(i) Nagy Péter Böhm Pál Albert Zimmermann Aki hatott rá Rembrandt John Constable Munkácsy Mihály A Wikimédia Commons tartalmaz Paál László témájú médiaállományokat. Paál László ( Zám, 1846. – Charenton-le-Pont, Franciaország, 1879. ) magyar festő. A barbizoni iskola, a plein air tájképfestészet sajátos egyénisége, Munkácsy Mihály közeli barátja volt. Elsősorban erdőrészleteket ábrázoló, mély intuícióval, lírai realizmussal festett olajképei jelentősek. Paál László - Naplemente (Rőzseszedő) | 30. jubileumi aukció aukció / 127 tétel. Paál neve és művészete csak az 1902-ben, a Nemzeti Szalonban megrendezett életmű-kiállításával lett ismert a magyarországi nagyközönség előtt. Életpályája [ szerkesztés] Paál László székely származású, a 19. századra elpolgárosodott nemesi családban született a Hunyad vármegyei Zámon. Édesapja Paál József postamester, édesanyja Fülöp Lujza, báró Nopcsa László fogadott leánya volt.
Paál László - Naplemente (Rőzseszedő) | 30. Jubileumi Aukció Aukció / 127 Tétel
Csodálatos, fantasztikus, élvezetes. " Hasonlóképpen lehetünk mi is Munkácsyval: újranézhetjük, újraértelmezhetjük örök klasszikusoknak számító alkotásait. Jól tudják ezt a kiállítás kurátorai is, ezért időnként átrendezik, megváltoztatják, újragondolják az állandó kiállítások anyagát. Munkácsy tanítványa és úgy is mondhatnánk, festői örököse Karlovszky Bertalan volt. Paál lászló festményei. Ha témájában nem is, de bravúros ecsetkezelésében mindenképpen remekmű a kiállításon látható, Duzzogók című képe, amely 1884-ből származik. Leheletfinoman, puhán felrakott festékfoltokkal operált a festő ezen az egyszerű jelenetet ábrázoló festményen. Munkácsy jellegzetes balról jobbra tartó festési technikája, a már említett puha, mégis rendkívül nagyvonalú ecsetkezelése nem csak Karlovszkyra hatott, hanem az utánuk jövő művészgenerációk egész sorára. Jól megfigyelhető ez a 20. század közepéig, s még később is érzékelhető a vásznon az egymásba olvadó festékek játéka. Ilyesmi fedezhető fel Gyémánt László képein, sőt Szász Endre teljesen más stílusú, szürrealisztikus fantáziaképein is.
Paál László (Festő) – Wikipédia
1879-ben hazatért Beckóra, a Vág völgyébe, s felváltva dolgozott Magyarországon és Bécsben. Tónusai levegősebbek, színei világosabbak lettek, őszi és téli tájképeivel aratott sikert. 1888-ban Mindenszentek napján című képe Budapesten díjat nyert. 1889-92 között ismét Párizsban alkotott, 1897-ben képeiből gyűjteményes kiállítást rendeztek a párizsi Georges Petit galériában. Impresszionista tájképein a Kárpátok hegycsúcsait, vízeséseit, az Alföld mocsaras tájait, a nagyvárosi kültelkeket festette meg legtöbbször ködös, párás hangulatban. 1892-ben Máramarosban tájvázlatokat készített Feszty Árpád körképéhez. Tájképeinek alaphangja finom líra, a természettel való azonosulás. Paál László halála - A Turulmadár nyomán. A XIX. század vége felé érdeklődése a figurális ábrázolás felé fordult, a külvárosok elesettjeit, a vidék szegényeit, a nyomorúság áldozatait örökítette meg. 1900-ban Galíciában, ezután az Adrián, majd négy évig Bécsben dolgozott. Ekkori képei ismét sötétebb árnyalatúak, sűrű fény-árnyék hangulatot árasztanak. Műveinek nagy csoportját csavargóképei alkotják, melyek előkészítették katona-képeit.
(Ugyanígy Egry József fürdőző tehenei sem lennének elképzelhetők a mai Balatonban. ) A látvány lenyűgöző; Munkácsy drámai erővel, rendkívül realisztikusan ábrázolta az alakokat, a helyszínt, a tárgyakat, az emberi karaktereket. Mindez csak gondos megfigyelés és tanulmányozás után lehetséges. A művész már a pályája kezdetén is használt a festéshez fényképeket: úgynevezett werkfotókat készített az alakjaihoz. A Siralomház betyár figurájához is felhasznált egyet. Ezeket a felvételeket azonban csak emlékeztetőként alkalmazta, soha nem másolta őket. Nyilvánvaló, hogy a művészet korszerű eszközei közül sok mindent Párizsban láthatott először, ahogyan ezt a Nemzeti Galéria kiállításán, a falon elhelyezett magyarázatban is olvashatjuk. Az 1870-es években tevékenykedő Gustave Courbet vagy az impresszionisták másik példaképe, Edouard Manet kirobbanó erejű realizmusukkal nagy hatással voltak a képzőművészetre, és persze a fiatal Munkácsyra is. A tárlaton láthatunk egy nálunk kevéssé ismert német festőtől, Wilhelm von Kaulbachtól származó remek portrét Munkácsynéról.