Fehérvári Fülledt Utcák: Az Elveszett Piros Lámpás Negyed Nyomában — Szent István Ezüst Dénár
Eltakart ablakú piros lámpás házak, a közeli kávéházakban, kocsmákban kacérkodó hölgyek – Fehérváron 1868 és 1945 között legális volt a prostitúció. A bordélyházak közül több, a belvároshoz és a laktanyákhoz közel, a mai Ősz utca környékén működött. Ma már el sem tudjuk képzelni, hogyan működött a "fehérvári vigalmi negyed", mert ez nem az a téma, amit megőriznek a családi legendáriumok. Legfeljebb néha, teljesen véletlenül kerül szóba, akkor is csak futólag, tőmondatokban elintézve. Piroslámpás negyed budapest. Én is csak teljesen véletlen tudtam meg egy családi ebéden, hogy egy jó érzésű családapa az ötvenes években arra kérte a gyerekeit: kerüljék el az Ősz utca környékét, mert nem nekik való hely. A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy addigra a hölgyek nem űzhették hivatalosan a legősibb mesterséget, de az kétségtelen, hogy 1945 előtt Fehérváron több bordélyház is ezen a környéken működött. A bordélyos, mint tisztes adófizető A témával részletesen Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár igazgatója foglalkozott.
Piros Lámpás Negyed De
Rovat Rovatok – 0 db találat
A lakóházból viszonylag hamar lett kocsma, majd kétes hírű mulató Grand Café Hunyadi Mulató néven, ahová legszívesebben az artisták jártak, bár a többi művészből sem volt hiány. Később Mandl Árpád, akit mindenki csak Móni bácsinak hívott, nyitotta meg itt zengeráját, egy züllött, zenés kávéházat, ahol a nőket nem feltétlenül a hangjuk és színészi tehetségük miatt szerették a férfiak. Az osztrák komikusnak sem a mulató hozta a bevételt, hanem az épület hátsó traktusában kialakított bordélyház, ahová a vendégek felvihették a pincérnőket. Piros lámpás negyed de. A hely az első világháború után új tulajdonost kapott és nevet váltott, de a funkció egészen az 50-es évekig állandó maradt. A Király utcában minden második házban működött egy bordély vagy kéjnőtelep Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest Az egyik legfelkapottabb mulató és egyben bordély a Kék Macska volt, a Király utca 15. szám alatt álló épület Európában még a tokaji bornál is híresebb volt. Az eszeveszett orgiák színhelye még Mikszáthnál és Jókainál is kiverte a biztosítékot, de az artistalányokban és táncosnőkben – és kéjnőkben – bővelkedő dalcsarnokba járni a magyar arisztokrácia számára sikk volt.
Ezt támasztják alá a korabeli kincsleletek is, melyekben csak nemesfémpénzek találhatók, a rézpénzek hiányoznak. A nemesfémpénzeket gyakran átlyukasztották (ezáltal demonetizálva, pénzjellegétől megfosztva) és ékszerként hordták. István bajor közvetítéssel a karoling dénárt vette át. Az általa veretett első pénzek feltehetően közvetlenül királlyá koronázása után kerültek forgalomba. Később is jó minőségű ezüstöket veretett, melyek Európa szerte előkerültek, sőt, még utánozták is. Újabb leletekben előkerültek olyan aranypénzek, amelyeket vagy István idején, vagy szentté avatása alkalmából vertek, illetve történelmi források is utalnak az aranypénzek forgalmára. István dénárjait minden bizonnyal Esztergomban vagy Székesfehérvárott verték. Szent istván ezüst dinar tunisien. A korszak fő pénzegysége a dénár és az annak felét érő obulus volt, mindkettő ezüstből. A dénárok súlya 0, 5–1, 5 g között ingadozott. A pénzveretés a király (REX) kiváltsága volt, azonban néhány esetben készültek hercegi (DUX) veretek is. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Gedai István: Európa pénzverése Szent István korában Árpád-kori történelem Hóman Bálint: A magyar pénzverés Szent István korában.
Szent István Ezüst Dinar Algérien
2020-10-16 13:48:52 Komondor Komondor A Magyar Nemzeti Bank a magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat bemutató sorozat második darabjaként "Komondor" elnevezéssel 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki. Az emlékérme előlapján, a középmezőben egy komondor ábrázolása, az emlékérme hátlapján az előtérben három füves pusztán őrködő, figyelő testtartású komondor ábrázolása látható, melyet a háttérben meghúzódó tanyasi porta egészít ki gémeskúttal és legelésző juhnyájjal megjelenítve. Az emlékérmét Imrei Boglárka tervezte.
Szent István Ezüst Dinar Jordanien
A pénzek egy része bizánci, német és cseh veret volt, amelyek közül a legfiatalabb kibocsátás Bruno augsburgi püspök (1006-1029) denára volt, ami alapján a kincs elrejtése 1006 utánra keltezhető. A lelet tartalmazott ezeken kívül 40 darabot egy addig ismeretlen pénzből. [5] Ennek előlapján gyöngykörben +LANCEA REGIS (a király lándzsája) körirat olvasható, a belső gyöngykörben jobbról benyúló kar zászlós lándzsát tart. Szent istván - Numizmatika - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A hátlapon gyöngykörben +REGIA CIVITAS (királyi város) körirat, a belső gyöngykörben karoling templom különösen átformált ábrázolása, a tető és a lépcsősor között, az oszlopsor helyén a köriratra visszautaló RECI felirattal. A pénzek átlagsúlya 1, 3 gramm, átmérőjük 22 mm körül van. Ilyen felirat a különféle országok számtalan pénzverete közül egyedül István király (STEPHANUS REX) pénzeit és I. Endre (ANDREAS REX) első, trónra lépésekor vert féldénárját díszíti, s így magyarországi eredete és a XI. század első felére mutató kora kétségtelen. A veret idejét István király uralkodásának idejére valószínűsíti az a körülmény, hogy 1, 26 g átlagsúlyával követi István sógora, Henrik bajor herceg 995-1002 között vert dénárjának 1, 25g átlagsúlyát.