A Török Kiűzése Magyarországról Vázlat: Elte Tók Ösztöndíj
Figyelt kérdés A török kiűzése Magyarországról 1681-ben a török birodalom befejezte az oroszokkal vívott háborút. A szultán ezután egy nagy nyugati támadás tervét fontolgatta. IV. Mehmed 1683 májusában kinevezte Kara Musztafa nagy-vezért a Lipót császár elleni háború parancsnokává. Csatlakozásra szólította fel vazallusait, Apafi Mihályt és Thököly Imrét. A császári katonaság Magyarországot feladta, és visszavonult Bécs védelmére. A török sereg végigvonult az országon, de csak néhány kisebb várat foglalt el, elsősorban Bécs ellen indult. Majdnem két hónapig kitartó, 120 ezer főből álló török ostromgyűrű vette körül az osztrák fővárost. A gyűrűt Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly császári fővezér vezetésével lengyel, bajor, szász és a császári csapatok roppantották szét 1683 szeptemberében a Bécsi csatában. Thököly már ez előtt vereséget szenvedett. A megtámadottak végre komoly ellentámadásra szánták el magukat. 1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére létrejött a Szent Liga, a Habsburg-birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetsége.
A Török Kiűzése Magyarországról
A további török előretörést Bádeni Lajos gátolta meg 1691-ben Szalánkeménnél, ahol a dunai átkelés közben óriási győzelmet aratott. Ez volt az évszázad legvéresebb csatája, a harcokban maga Köprülü Musztava nagyvezér is elesett. 1691 után a harcok fő színtere a Dél-Alföld lett. A döntő csata Zentánál Savoyai Jenő győzelmét hozta 1697-ben. Végül megszületett a Karlócai béke (1699), amelyet II. Musztafa és I. Lipót császár kötött 25 évre. A békeszerződésben a Temesköz kivételével (mely a Marostól délre lévő területeket jelentette) felszabadult Magyarország a török elnyomás alól. Horvátország Habsburg-fennhatóság alá került. (A Temes-vidék csak két évtizeddel később, az 1718-as pozsareváci békében került a Habsburgokhoz. ) Az örökös királyság elfogadása Mivel a törököt a császár hadserege űzte el, a Habsburgok fegyverrel meghódított területként kezelték Magyarországot. A rendeknek az 1687-es pozsonyi országgyűlésen (az 1687. évi II. törvénycikkben) le kellett mondaniuk a szabad királyválasztás jogáról, az Aranybulla ellenállási záradékáról, és ezek helyet el kellet fogadniuk a Habsburgok örökös fiúági királyságát!
A Török Kiűzése Magyarországról - Történelem 03.17.
(Később csatlakozott hozzá Oroszország, és a bajor, a szász és a brandenburgi választófejedelem is küldött zsoldosokat. ) A pápa hatására XIV. Lajos semlegességet ígért a harcok idejére, így Lipótnak nem kellett félnie egy esetleges francia hátbatámadástól. Az egész Európából összegyűlt katonákkal meginduló támadás elsöprő győzelmeket hozott. Az invázió először a törökökre támaszkodó Thököly hatalmát söpörte el. A megyei nemesség nagy része cserbenhagyta, katonái zöme pedig átállt a császáriak oldalára, hogy segítsen mielőbb megszabadítani az országot a töröktől. 1684 folyamán a Szent Liga csapatai visszafoglalják Visegrádot, Vácot. Megpróbálkoznak Buda ostromával is, de azt erős török helyőrség védi, így kísérletük kudarcba fullad. 1685-ben Velence is támadást indít a Porta ellen a Balkánon. A császári csapatok elérik Erdélyt. 1686 júniusában a szövetségesek megindítják Buda ostromát. A vár alá jóformán egész Európa elküldte fiait. Sok magyar katona is harcolt a seregben, a mintegy 15 ezer főt számláló magyar csapatok az ostromló seregek egyötödét jelentették.
A török kiűzése Magyarországról by Benedek Csépai
Az ösztöndíj összege függ a tanulmányi időszak hosszától és a célországtól. Tájékoztatásul közöljük a 2013/2014.
Közéleti ösztöndíjat a hallgatói és doktorandusz önkormányzat választott tisztségviselője, a tisztség betöltésének idejére, valamint az egyetemi, vagy kari közéletben kiemelkedő, a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végző hallgató kaphat. A választott tisztségviselők ösztöndíjairól az adott szervezeti egység küldöttgyűlése dönt. Az egyetemi, illetve a kari közéletben kiemelkedő, a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végző hallgató közéleti ösztöndíj-pályázatáról – ideértve annak meghirdetését is – a hallgatókból és közalkalmazottakból álló Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottság, illetve Kari Ösztöndíj Bizottságok döntenek. Bírálati szempontok Aktuális pályázati kiírások: 2021/22/2. félév Korábbi kiírások: 2021/22/1. félév 2020/21/2. félév Önkéntes hallgatói tevékenység ösztöndíja 2020/21/1. félév (módosított kiírás) 2020/21/1. félév Rendkívüli helyzet ideje alatt végzett önkéntes hallgatói tevékenység ösztöndíja 2019/20/2. félév 2019/20/1. félév 2018/19/2.
Felhívjuk a pályázó hallgatók figyelmét, hogy az ösztöndíj nem fedezi a kinttartózkodás során felmerülő összes költséget, azt más forrásokból kiegészíteni szükséges. A pályázat benyújtásának határideje és módja: A pályázatot a kari sajátosságoknak megfelelően legkésőbb 2013. szeptember 25-én szerdán 12 óráig kell benyújtani a kari koordinátorhoz. A pályázatnak tartalmaznia kell a kitöltött pályázati adatlapot és a tanszék / intézet által meghatározott mellékleteket (motivációs levél, tanulmányi terv, stb. ) A hiányos, feltételeknek nem megfelelő, olvashatatlan vagy határidő után érkező pályázatokat nem fogadjuk el. A benyújtott pályázatok elbírálása: A benyújtott pályázatokat a kar vagy intézet/tanszék által felállított szakmai bizottság bírálja el legkésőbb 2013. október 2-ig. A bírálati szempontokat a kari pályázati kiírás tartalmazza. Az előzetes tartalmi bírálatot követően a kari vagy intézeti/tanszéki szabályozás szerint szóbeli meghallgatás történhet. A pályázatok elbírálásának általános szempontjai (nem prioritás szerint; a kari szabályozás szerint további szempontok is lehetnek): szaknyelvi ismeret; tanulmányi eredmény; szakmai tájékozottság és aktivitás; kiválóság vagy egyéb jelentős szakmai teljesítmény; Hallgatói Önkormányzatban vagy egyéb szervezetben végzett tevékenység; beérkező Erasmus hallgatók mentori feladatainak ellátása, vállalása.
Fenti szempontok alapján az intézetek/tanszékek javaslatot tesznek a kari Erasmus szakmai bizottságnak, hogy az ő együttműködésük keretében kik folytathatnak külföldi egyetemen tanulmányokat, vagy külföldi szakmai gyakorlatot, és a pályázaton nyertes hallgatókat ösztöndíjra is jelölik. Azok a hallgatók, akik nem kapnak ösztöndíjat, de az együttműködésért felelős intézet/tanszék kiutazásra jelölte őket, ösztöndíj nélkül is kiutazhatnak önköltséges, ún. label hallgatóként, ha más forrásból fedezni tudják kiutazásuk és kint tartózkodásuk költségeit. E státusszal mentességet élveznek a fogadó intézmény számára fizetendő tandíj, regisztrációs díj, vizsgadíj, laboratórium használati díj, vagy könyvtár látogatási díj fizetése alól. A pályázatok elkészítésével kapcsolatos szakmai kérdésekben az intézeti/tanszéki és kari koordinátorok állnak rendelkezésükre. Kötelezően beadandók: - önéletrajz (magyarul és angolul vagy a tanulmányok nyelvén) - motivációs levél/tanulmányi terv (magyarul és angolul vagy a tanulmányok nyelvén) - indexmásolat - nyelvvizsga bizonyítvány(ok) másolata(i) - ha nem magyar állampolgár, a letelepedési/tartózkodási engedély másolata Dokumentumok a pályázathoz mellékelve: Pótpályázati lap – szakmai gyakorlatra Pótpályázati lap – részképzésre Bármilyen kérdésed van, keress meg bátran!
PÓTPÁLYÁZATI FELHÍVÁS RÉSZKÉPZÉSRE ÉS SZAKMAI GYAKORLATRA 2013-2014 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az ELTE pótpályázatot ír ki a 2013/2014. tanévben Erasmus hallgatói mobilitási programban való részvételre részképzésre a BGGYK, IK, PPK, TáTK, TÓK, TTK hallgatói számára, szakmai gyakorlatra minden kar hallgatója számára. A pályázat célja: A Erasmus program keretében a pályázaton nyertes hallgatók lehetőséget kapnak Európai Uniós partneregyetemeink egyikén részképzésben részt venni (lehetőséget kapnak arra, hogy a külföldi egyetem saját hallgatóival megegyező státusban fogadja őket, nem kell tandíjat fizetniük és a kint teljesített vizsgáik itthoni tanulmányi kötelezettségükbe intézeti/tanszéki engedéllyel beszámíthatók), valamint külföldi egyetemen, szakmai szervezetnél, non-profit szervezetnél szakmai gyakorlatot teljesíteni. A tanulmányutak célja félév-áthallgatás, a szakdolgozat elkészítése, illetve a szakos tanulmányokkal egybekötött szakmai gyakorlat lehet. A mobilitás csak akkor valósulhat meg, ha a külföldi tanulmányokat és/vagy a szakmai gyakorlatot a küldő intézmény elfogadja és azt a hallgató itthoni előmenetelébe – az ELTE-s kreditszámokon - beszámítja.
A többieknek 4, 2-es átlaggal kell rendelkezniük eddig elvégzett kurzusaikból (tudományos szakokon 3, 8) és erről hivatalos másolatot is kérnek magyarul. Minimum négy teljesített félévvel kell rendelkezni és olyanok jelentkezhetnek, akik nem végezték tanulmányaikat angol nyelvterületen több mint egy tanévig vagy az elmúlt két évben. A jelentkezőknek ELTE-re beiratkozottnak kell lenniük, de az utolsó évükben járók is esélyesek. Minimum 100 pontos (internetes) vagy 250 pontos (komputeres) vagy 600 pontos (papíros) TOEFL nyelvvizsgával kell rendelkezniük (tudományos szakon 10 ponttal kevesebb is elég), Cambridge és IELTS nyelvvizsgák is megfelelnek. Az ösztöndíj program nyelvvizsga lehetőséget is ad kedvezményes áron azoknak akik nem szerezték meg a kellő pontokat TOEFL-en, ezt a jelentkezési lapon kell feltüntetni. Továbbá a jelentkezéshez szükséges a kitöltött jelentkezési lap két esszével, angol nyelvű tanúsítvány az eddig teljesített kurzusokról és két ajánlás a jelentkező tanáraitól.