Porter Féle 5 Tényezős Modell: Szun Jat Sen.De
Folyamatos tökéletesítés 6. Kaizen 6. PDCA 6. A Toyota-kata 6. TQM 6. JIT 6. Folyamatok újratervezése/újjáalakítása chevron_right 6. Six Sigma 6. Six Sigma folyamatok 6. Six Sigma módszerek 6. Evolúció, generációk 6. ISO rendszerszabvány-alapú megközelítés chevron_right 6. Lean 6. Vevői érték 6. Érték-előállító folyamat kialakítása 6. Folyamatos áramlás 6. Húzó rendszer 6. Tökéletességre törekvés, folyamatos tökéletesítés 6. Agilitás 6. OPT 6. Időalapú verseny chevron_right 6. Egyéb filozófiák 6. Demand flow technology/management 6. QMR 6. Szolgáltatási platform, keretrendszer (SDP/SDF) 6. Összpontosított gyártás chevron_right 7. Formalizált termelési rendszerek chevron_right 7. A termelési rendszerek felépülése 7. Értékrendszer 7. Kultúra 7. Filozófia chevron_right 7. Módszerek, technikák chevron_right 7. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger. Működtetési technikák 7. Stabil folyamatok kialakítása 7. Kanban 7. Körjáratok (milk run) 7. Szupermarket 7. Vízipók 7. Gyártósor-kiegyenlítés 7. Tökéletesítési technikák 7. Célok 7.
- Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger
- A Digitalko webáruház vizsgálata a Porter-féle 5 tényezős modell segítségével - CORE
- A Digitalko webáruház vizsgálata a Porter-féle 5 tényezős modell segítségével
- Szun jat szene
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger
A Marketing Bloggeren többször írtam már közgazdasági modellekről és fogalmakról, de talán a Porter modell az eddigi leginkább közgáz vonatkozású tartalom. A cikk végére remélem érthető lesz, hogy miért érdemes tisztában lennie egy marketingesnek is ezzel a modellel. Nézzük milyen fontos elemei vannak ennek a közgazdaságtani elemzésnek. Porter 5 erő modell A Porter-féle öt versenyerő modellt Michael E. Porter hozta létre 1979-ben a Versenystratégia című könyvében annak érdekében, hogy iparági analíziseket és üzleti stratégia-fejlesztést lehessen hatékonyan véghezvinni. Az öt tényezős modell elemei meghatározzák a verseny intenzitását egy bizonyos piacon, és ebből következően a piac vonzerejét is. A Digitalko webáruház vizsgálata a Porter-féle 5 tényezős modell segítségével. Az elemzéssel választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy mennyire jövedelmező a teljes iparág. A Porter modell hatékonysága abban rejlik, hogy nem csupán a szűken értelmezett iparágat elemzi, ahol a verseny csak az egymással versengő vállalatokról szól, hanem az egész iparágat és annak minden velejáró jellemzőjét.
A Digitalko Webáruház Vizsgálata A Porter-Féle 5 Tényezős Modell Segítségével - Core
Brindzik Milán (2021) A Faurecia Clarion Electronics marketingkommunikációs tevékenységének elemzése. Faculty of International Management and Business. PDF ZÁRÓDOLGOZAT_Brindzik Milá Hozzáférés joga: Available at the computers of the University Download (756kB) Abstract A záródolgozatomban ismertettem a Faurecia Clarion Electronics (FCE) autóelektronikai alkatrész gyártó és tervező vállalatot, ahol a szakmai gyakorlatomat is teljesítettem. Ismertettem a cég Japán gyökereit és azt is hogy, milyen üzleti környezet veszi körbe az FCE-t. Az üzleti környezet bemutatására különböző módszereket alkalmaztam, mint pl. : PEST elemzés, Porter féle 5 tényezős modell, SWOT elemzés. Ezen kutatásokból kiderült a Faurecia Group erős behatása a vállalatra. A Digitalko webáruház vizsgálata a Porter-féle 5 tényezős modell segítségével - CORE. Dolgozatombana a cég marketing kommunikációs tevékenységet vizsgáltam amivel a legtöbb bekezdésben találkozhatunk, ezek közzül kiemelném a társadalmi felelősségválallalás a jövő utasteréért valamint a fenntartható mobilitásért és jövőért irányuló üzletpolitikai irányelveket.
A Digitalko Webáruház Vizsgálata A Porter-Féle 5 Tényezős Modell Segítségével
A kutatásomban a hangsúly Marketing mix 7P elemzésén van, mivel igyekeztem a marketing kritikai megközelítésre. Kutatásom fő célja az volt, hogy felmérjem egy globálisan tevékenykedő nagyvállalat marketing kommunikációs tevékenységét valamint elemezzem az üzleti környezetét. Ez véleményem szerint sikerült. Összességében pozitív érzelmeket váltott ki belőlem a témával való foglalkozás, illetve a kutatási folyamat, amit ezzel kapcsolatban elvégeztem. Mivel közel állt hozzám a téma, mert szeretem az autókat és a műszaki dolgokat, ezért kellő motivációval és elhivatottsággal írtam meg ezt a záródolgozatot. Institution Budapest Business University Kar Faculty of International Management and Business Department Marketing Tanszék Tudományterület/tudományág UNSPECIFIED Szak kereskedelem és marketing Supervisors Konzulens neve Konzulens típusa Assignment, Scientific qualification, Institution Email Dr. Fabricius-Ferke György Belső óraadó tanár; Marketing Tanszék; KKK Item Type: Thesis (UNSPECIFIED) Uncontrolled Keywords: ipari marketing, marketingeszközök, marketingkommunikáció, SWOT-elemzés, vállalati marketing SWORD Depositor: Archive User Depositing User: Date Deposited: 2021.
Fontos, hogy nem egy versenytárs hasonló termékét választják ilyenkor, hanem valami alternatívát. Például több vizet fogunk fogyasztani a szénsavas üdítőitalok helyett (tehát nem Coca-Cola helyett veszünk Pepsit) vagy növekszik a borkultúra iránti igény és lecsökken a sörfogyasztás. A helyettesítő termékek fenyegetése kapcsán a következők merülnek fel: A helyettesítő termék ára Vevő hozzáállása a helyettesítéshez Átállási költségek 3. A vásárlók, vevők alkupozíciója A vásárlók alkupozíciója arra utal, hogy mennyire képes egy vevő, arra, hogy a céget nyomás alá helyezze céljainak eléréséhez, például az árcsökkentéshez. Mi befolyásolja ezt? A vásárolt mennyiség A helyettesítő termékek A vevők informáltsága Az átállás költségei Maga a termék vagy szolgáltatás 4. A szállítók alkuereje A beszállítók felelnek többek között a gyártás során felhasználandó nyersanyagért, alkatrészért, de ha szolgáltatóiparról beszélünk gondoljunk csak a munkaerőre és egyéb szolgáltatókra (tanácsadók, stb. ) Ezek mind-mind alkupozícióba kerülhetnek a céggel, ha alacsony az alternatívák száma.
A 20. század elején a kínai–japán háborúban a japánok rövid ideig befolyással voltak Mandzsúria déli részére, nem sokkal később a nagyhatalmak közbeavatkozására Japán kivonult. A második világháború kísértése, a japánok nyughatatlan területigénye azonban meghozta az eredményét: 1931 szeptemberében lerohanták Mandzsúriát, 1932-ben pedig megalapították az 1945-ig fennálló Mandzsukuo bábállamukat. Az új bábállam vezetése A japán bábállam megalapításával felmerült a kérdés, hogy kit lenne érdemes Mandzsukuo vezetésére felkérni. Így kapóra jött az akkor már japán felségterületen tartózkodó, elmenekült utolsó kínai császár, akiről itt írtunk. Az államfője tehát Pu Ji lett, Kína elűzött császára. 1932-ben azonban a japánok kikiáltották a köztársaságot, ezért ideiglenesen Pu Jit 1932. Szun jat szene. március 9-én köztársasági elnöknek választották meg (1934-ig), majd később az alkotmányos császárság uralkodója lett (1934–1945). A japánok katonai fölényüket kihasználva egészen a Nagy falig nyomultak előre, Pekingbe azonban nem vonultak be.
Szun Jat Szene
A kinai nép győzelmes köztársasági mozgalmának világhirü szervezője, a szerény dr. Szun-Jat-Szen kinai orvos, ma már otthon van régen elhagyott családja körében. Annak idején ugyanis, a mikor Szun-Jat-Szen még a külföldről szervezte a mozgalmat, tartania kellett attól, hogy a bosszuálló császári dinasztia az orvos családját le fogja mészároltatni. Ez azonban, szerencsére, nem következett be. Szun jat s'en mêlent. Időközben a mozgalom győzedelmeskedett a császári uralmon, a dinasztia trónját vesztette, kikiáltották a köztársaságot, Szun-Jat-Szen pedig nyugodtan visszatérhetett családja körébe. Az orvosnak van egy fia: Szun-Jo, a ki természetesen hü letéteményese lesz az apa politikai elveinek. Az orvos feleségének és fiának arczképét egyidejüleg bemutatjuk olvasóinknak.
I. rész. A megpróbáltatások évei I. fejezet II. fejezet III. rész A köztársaság atyja I. rész Lángoló láthatár II. fejezet.