Brassói Aprópecsenye Eredete / Árulásért Száműztük A Habsburgokat | 24.Hu
- Brassói aprópecsenye – Wikipédia
- Brassói aprópecsenye | Sylvia Gasztro Angyal
- Erdélyi-e valójában a brassói aprópecsenye? | Mindmegette.hu
- A habsburg ház trónfosztása 6
- A habsburg ház trónfosztása 2019
- A habsburg ház trónfosztása 4
- A habsburg ház trónfosztása trailer
Brassói Aprópecsenye – Wikipédia
Mostani írásunk apropója, hogy perdöntő bizonyítékot találtunk: Papp Endre nem adhatta a brassói aprópecsenye nevét, és ezen a néven már a háború előtt is ismerték egyik leghíresebb magyar ételünket. Jelenlegi tudásunk szerint a brassói aprópecsenye szóösszetétel a Budapesti Hírlap 1930. december 7-i számában bukkan fel első ízben: "(Erzsébet királyné-szálló) IV., Egyetem-utca 5. éttermében minden este különleges erdélyi ételek. (Erdélyi fatányéros, brassói aprópecsenye, szebeni flecken, stb. )" Itt receptet még nem olvashatunk, de Az Újság, 1942. május 25-i számában már igen. Feltűnő, hogy kockázott, pirított burgonya már ebben is van, tehát ez a korai recept jellegében nagyon hasonlít a maira, még akkor is, ha majoranna helyett petrezselyem, sertéshús helyett pedig (ahogyan Dózsa is jelezte) marhahús bukkan fel, valamint nincs szó fokhagymáról: "Egy fej hagymát és egy szál sárgarépát karikára vágva egy kanálka zsírban megfuttatunk. Adunk hozzá személyenként 7 deka kis kockára vágott marhalapockát, sózzuk, paprikázzuk és időnként egy kis víz hozzáadásával fedő alatt puhára pároljuk.
Brassói Aprópecsenye | Sylvia Gasztro Angyal
Számos ételünk kötődik földrajzi helyekhez vagy személyekhez, a brassói aprópecsenye eredete azonban meglehetősen homályos. A közkedvelt húsos egytálétel eredeti összetétele és nevének története egyaránt vitatott. Egy óbudai legenda a millenniumi időkre datálja az étel keletkeztét. Ekkoriban történt, hogy Brassóy Károly asztalosmester majoránnás pecsenyét rendelt a születésnapjára a helyi Weiss kocsmában. Ám a kocsmáros felesége, Pepi néni apróra vágta a sertéshúst, hogy soknak tűnjön, majd összekeverte a máskor garnírungnak feladott tarhonyával, és az ételnek a "pecsenye Brassóy úr kedvére" nevet adta. Csáky Sándor, A huszadik század szakácsművészete című könyv szerzője bélszín alapú, paradicsommal, vörösborral, gombával, tarhonyával készülő, ismeretlen eredetű fogásként írja le a brassóit. Egy másik feltételezés szerint a receptet Gróf Nándor, a MÁV Utasellátó szakácsa találta ki 1948-ban, a Budapest–Brassó menetrend szerinti járaton. Az ő brassóija egy fokhagymás, borsos, pirított burgonyás tokány volt.
Erdélyi-E Valójában A Brassói Aprópecsenye? | Mindmegette.Hu
Egy külön edényben kevés zsírral, sóval, vágott zöldpetrezselyemmel, kockára vágott burgonyát pirítunk, melyet a puhára párolt aprópecsenyével összeforrósítunk. Fejessalátával fogyasztjuk el. " Bárhonnan is ered tehát a brassói aprópecsenye, a közismert legenda, miszerint Papp Endre adta a nevét, a fentiek ismeretében tarthatatlan. Ami az elkészítés hitelességet illeti, ott már megengedőbbnek kell lennünk. A brassói aprópecsenye ugyanis kétségkívül egyik legváltozatosabban elkészíthető ételünk. Mint láttuk, a háború előtt marhahúsból készült, aztán a disznófarkat már a Mátyás Pincében is hamar felváltotta a lapocka. Bár "klasszikusan" szűzpecsenyét ajánlanak az újabb keletű receptek, akad, aki borjúra, szárnyasokra, mindenféle más húsokra, sőt – kimondani is rettenetes – halra esküszik. A fűszerezése is teljesen önkényes: majoranna, petrezselyem mellett kevés vagy éppen sok borssal csináljuk, ahogy tetszik, ahogy érezzük. A fent említett 1942-es recept mellett közöljük Papp Endre brassói aprópecsenyéjét, amelyet tehát nem ő alkotott meg, de legalábbis felelevenítette és kétségkívül főszerepet játszott elterjesztésében, meghonosításában: Brassó aprópecsenye (Papp Endre receptje) Hatvan dekagramm sertéslapockát jól megmosunk.
Fotó: képernyőkép/YouTube Az egyik legrejtélyesebb ételünk. Igazából ma sem világos, hogy Brassó városához köze van, vagy valamelyik budapesti étteremben ötlötték ki az elnevezését. A brassóiról legendák egész sora keletkezett. Eredeztették óbudai vendéglőből, és a MÁV háború utáni Budapest-Brassó járatának szakácsától egyaránt. A máig legismertebb történet szerint (amelynek mostanáig e cikk írója is helyt adott) szülőatyja a régi vendéglős dinasztiában született Papp Endre, a budapesti Mátyás Pince üzletvezetője. Önéletrajzában (A vendéglős és híres vendégei) ő maga rekonstruálja a nevezetes étel megszületésének körülményeit. A háború után gyakori húshiány idején egy ízben 1071 darab sertésfarkat raktak le a vendéglő raktárában. Papp Endre gondolkodott, mit kezdjen vele, majd a séffel lefaragtatta a farkakat, a kevés húst hagymás zsírban megpirította, hozzátett ezt-azt, krumpli mindig akad a konyhán, és máris elkészült az új étel. Papp Endre történetesen jól ismerte az erdélyi gasztronómiát, és emlékezett egy brassói rostélyos nevű román ételre, valamint létezett a szász brassói sertéscsülök is, disznófarkas kompozícióját tehát brassói aprópecsenyének keresztelte.
SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék. [2015. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 17. )
1620. augusztus 25-én aztán kimondták a Habsburg-ház első trónfosztását, és a királyi koronát elméletileg Bethlen kapta meg. A török Porta azonban a főrendek nyomására sok területen próbálta megkötni az uralkodó kezét, és ahogyan a besztercebányai gyűlésen, ezúttal sem fogadta el a koronát. Az 1621-es nikolsburgi béke értelmében Bethlen lemondott a királyi címről és a magyar koronát, a felségjelvényekkel együtt visszaadta II. Ferdinándnak. [2] A második trónfosztás (1707) [ szerkesztés] A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc (1703–1711) során váltakozó sikerek után a talpasok 1707–1708 fordulóján értek el törekvéseik csúcsára. Rákóczi tervezett célja az volt, hogy visszaállítsa Magyarország függetlenségét olymódon, hogy elszakadva a Habsburg-háztól egy új királyt választ II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem személyében. [3] Ebben a helyzetben Ónodon országgyűlést hívtak össze, ahol két igen fontos kérdésben állapodtak meg: 1. a rendi konföderáció (amelyet a szécsényi gyűlésen állapítottak meg) rendezetlenül maradt kérdései 2. a Habsburg-ház trónfosztása A június 13-án kiadott trónfosztói határozatban megfosztották I. Józsefet koronájától.
A Habsburg Ház Trónfosztása 6
A tavaszi hadjárat sikere után egy alapvető politikai probléma merült fel. A kérdés az volt, hogy vajon mi a célja az egész szabadságharcnak. Valamint az is felmerült, hogy milyen egyértelmű választ adjanak az olmützi alkotmányra. Abban minden érdekelt fél egyetértett, hogy ezt az alkotmányt el kell utasítani, de annak módjában voltak véleménykülönbségek. A trónfosztás lebonyolítása [ szerkesztés] Kossuth Lajosnak az 1849. március 4 -i megalázó olmützi alkotmányra született meg válaszként a Függetlenségi nyilatkozat. Már április 12 -én előterjesztette tervét az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, de annak tagjai nem voltak elragadtatva az ötlettől. Kossuth azonban az országgyűléstől várt jelentős támogatást, így az április 13 -án tartott zárt országgyűlési ülésen indítványozta az ország függetlenségének kimondását és a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását, ám ekkor még nem sikerült meggyőznie a képviselőket. Az országgyűlés másnap, április 14 -én nyílt ülést tartott, melynek kezdetén egy román képviselő azt javasolta: a nagy ünnepélyességre való tekintettel ne a református kollégium nagytermében, hanem a Nagytemplomban üljenek össze.
A Habsburg Ház Trónfosztása 2019
Kossuth hatalmas ívű beszéde felvillanyozta a jelenlevőket, akik közfelkiáltással szavazták meg a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztását és a Függetlenségi Nyilatkozatot. Ez kimondta, hogy "Magyarország és a vele törvényesen egyesült Erdély szabad, független, önálló, európai állam….
A Habsburg Ház Trónfosztása 4
Andrássy Gyula, Lehár Antal). Az ő kíséretükben indult el Buda felé. Horthy Miklós és gróf Bethlen István – ekkor már ő volt a miniszterelnök – először tárgyalni próbált az uralkodóval, ám a király nem mondott le terveiről. Október 22-23-án a budaörsi csatában IV. Károly és a legitimisták (akik elismerték a Habsburgok trónigényét) csapatai vereséget szenvedtek. A felkelők Horthy közbenjárásának köszönhetően amnesztiában részesültek, IV. Károlyt azonban november 6-án (a XLVII. törvénycikk értelmében [6]) megfosztották trónjától és Madeira szigetére száműzték. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A negyedik trónfosztásról bővebben ld: Salamon Konrád: Magyar történelem 1914-1990 További információk [ szerkesztés] 1921. november 6. | A Habsburg-ház utolsó trónfosztása,
A Habsburg Ház Trónfosztása Trailer
Az újra megalakult kormány miniszterelnöke Szemere Bertalan lett. "