Kovács Gábor Producer: Adam František Kollár
"A NER negligálja a tehetséges embereket" – jelentette ki. Hozzátette, csak remélni tudja, hogy a kormányváltással megoldódna ez a helyzet, mert tarthatatlannak érzi a jelenlegi állapotot. Arra is kitért, hogy a nehézségeket nemcsak ez okozza, hanem az a jelenség is, hogy a magyar emberek ritkán néznek magyar filmet. Mi lett vele? - Kovács Gábor, a Wisdom zenekar egyik alapítója és gitárosa - Pulse360. A beszélgetésben ennek lehetséges okairól is szó esett, illetve azt is elárulta a 168 Órának, milyen keretek között tartja elfogadhatónak egy politikai film készítését, valamint mely általa gyártott filmekre a legbüszkébb. A 168 Óra január 27-i számát megtalálja az újságárusoknál. (Kiemelt kép: Kovács Gábor producer. Fotó: Karancsi Rudolf /)
- Mi lett vele? - Kovács Gábor, a Wisdom zenekar egyik alapítója és gitárosa - Pulse360
- Kovács gábor | 24.hu
- Kovács Gábor producer: Mindenki foglaljon sok helyet az ElkXrtukra - Legfrissebb hírek, információk és összefoglalók minden percben
Mi Lett Vele? - Kovács Gábor, A Wisdom Zenekar Egyik Alapítója És Gitárosa - Pulse360
Kovács Gábor | 24.Hu
Gitáros, dalszerző, hangmérnök, zenei producer. Ő Kovács Gábor, legtöbben a Wisdom zenekar egyik alapítója és gitárosaként ismerhetitek, de ennél sokkal többrétű az Ő tevékenysége. Erről beszélgettünk Vele. Wisdom Kikerülhetetlen kérdés az elején: mi újság a Wisdommal? Láthatjuk még a bandát valamikor, valahol? Kovács gábor | 24.hu. Sajnos ebben a kérdésben nem sok változás történt az elmúlt években. Folyamatosan voltak kísérleteim arra, hogy aktivizáljam a többieket, de valahogy mindig elakadt a dolog. Az biztos, hogy nem rajtam múlik, pláne hogy kb. kétlemeznyi Wisdom anyag van a fiókomban, amik a leállás óta születtek. A zenekar passzivitásának egyik jelentős oka még mindig NG ingadozó torok problémája és részben az ebből fakadó rapszodikusan előjövő lelkesedési hiánya. Másik meghatározó tényező meg a Beast In Black egyre növekvő sikere, ami Máté idejének a nagy részét sajnos eléggé leköti, ezért teljesen érthető okból már nem sok energiája jut a Wisdomra. Szóval az alapkérdésre válaszolva, reméljük valamikor még látható lesz majd a zenekar, de hogy mikor azt még én sem tudom.
Kovács Gábor Producer: Mindenki Foglaljon Sok Helyet Az Elkxrtukra - Legfrissebb Hírek, Információk És Összefoglalók Minden Percben
Nyilván nagyon fontos a technika és nem hátrány, ha minél jobb áll a rendelkezésre, de én ettől sokkal fontosabbnak tartom az emberei és a produkciós oldalt. Nem egy zenekar jött már úgy hozzám, hogy igen fullos, komoly eszközparkkal rendelkező stúdióban felvettek x dalt, de tragédia volt, ahogy szólt. Ilyenkor az egyik lehetőség, hogy szakmailag nem elég felkészült a hangmérnök, hiába rakott össze nagyon sok pénzből, egy nagyon impozáns megjelenésű, jól felszerelt helyet, ha a tudás vagy a tapasztalat hiányzik. A másik verzió, ami szintén sok esetben jellemző, hogy sajnos a kevésbé profi zenekarokat lesz…ák, "úgy se lesz jó" jelszóval. Elő szokott fordulni még egy harmadik opció is, amikor hozzáértő rutinos a hangmérnök és még meg is szeretné csinálni jól az anyagot, de gőze sincs, hogy egy rock-metal zenét hogyan kell felvenni és keverni. Ez egy nagyon hangzás-specifikus műfaj, amit soha nem fog tudni igazán jól megcsinálni egy olyan szakember, még ha jó is, aki nem ebben él. Én minden zenekarból próbálom a lehetőségekhez képest kihozni amit, csak lehet, még akkor is, ha ez sokszor nem egy egyszerű feladat.
Rudolf Péter új Üvegtigrisének vérbő színfoltjai a nők. Szabó Erika fenekéről nemcsak feminista szemmel. 2010. július 11., 11:54 Struccok és homok Rudolf Péter jól bevált hat fős csapata mellett az Üvegtigris 3 forgatásán. A támogatás mégsem biztos, a munka nem áll le. 2010. január 16., 12:22 A Halálkeringő lehetett volna jó thriller, de nem lett, mert a rendező szerelmes saját munkájába. 2009. május 21., 14:09 60 festmény, 300 akvarell került haza Párizsból, valamint festőállványától kezdve a gurulós székéig minden.
Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy bár politikailag Andy Vajna korábbi filmügyi kormánybiztos is ennek a rendszernek a részeként dolgozott, mégis úgy látja, az ő ideje alatt valóban az érték- és teljesítményalapú támogatási elvek érvényesültek, és Vajna egy működőképes, politikamentes struktúrát épített fel. Azt sem tagadta, hogy a filmtámogatások 2010 előtt sem működtek teljesen korrekten, de mint mondta: "2010 után Andy Vajna tette rendbe az akkori uram-bátyám rendszert". A kormány jelenlegi kultúrpolitikájáról azonban lesújtó véleménye van. A forgalmazási problémák és az amerikai filmekkel folytatott keserves küzdelem mellett szerinte az is nehezíti a helyzetet, hogy a jelenlegi filmügyi kormánybiztos, Káel Csaba és holdudvara a támogatások 90 százalékát politikai alapon osztja szét. Szerinte ma Magyarországon csak a kormányközeli alkotók kerülhetnek komoly költségvetésű filmek közelébe, és a rendszer így teljesen figyelmen kívül hagyja az olyan rendezőket, mint Pálfi György, Török Ferenc, Gigor Attila, Flieghauf Bence, vagy Enyedi Ildikó és Hajdu Szabolcs.
Kollár Ádám Ferenc (szlovákul Adam František Kollár; Tyerhova, 1718. április 15. – Bécs, 1783. július 15. ) szlovák jogtudós, császári és királyi tanácsos, a bécsi királyi könyvtár igazgatója. 1718. április 15-én, Tyerhován született. Szüleivel öt éves korában Besztercebányára költözött, s ott kezdte meg alsóbb tanulmányait, amelyeket később Selmecbányán fejezett be. Nagyszombaton retorikát és poézist tanult, itt 1737-ben belépett a jezsuita rendbe. Bécsben három évig bölcsészetet hallgatott, ezután Szentmiklóson a gimnáziumban tanári állást vállalt, grammatikát és szintaxist oktatott. Innét ismét Bécsbe helyezték, ahol főleg keleti nyelvekkel, illetve teológiai tanulmányokkal foglalkozott. 1744-45-ben a kun nyelvet utolsóként még beszélő Varró István neki diktálta le Bécsben a Kun Miatyánk már erősen torzult szövegét. 1748-ban kilépett a rendből, s a magánéletbe vonult vissza, hogy minden erejét a tudományoknak szentelhesse. 1748. június 10-én kinevezték a bécsi udvari könyvtár első írnokának, 1749. március 12-én második őrré, 1758-ban első őrré léptették elő.
Kollár Ádám Ferenc Született 1718. április 17. [1] [2] 1723. április 15. [3] Tyerhova Elhunyt 1783. július 10. (65 évesen) [4] [1] [2] 1783. július 15. (65 évesen) [3] Bécs Állampolgársága magyar Nemzetisége szlovák Foglalkozása író, történész, könyvtáros, jogász Iskolái Bécsi Egyetem (–1740) A Wikimédia Commons tartalmaz Kollár Ádám Ferenc témájú médiaállományokat. Kereszténi Kollár Ádám Ferenc ( szlovákul Adam František Kollár; Tyerhova, Trencsén vármegye, 1718. április 15. – Bécs, 1783. július 15. ) szlovák jogtudós, császári és királyi tanácsos, a bécsi királyi könyvtár igazgatója. Pánszláv, magyarellenes körök vezető személyisége. Élete [ szerkesztés] 1718. április 15-én, Tyerhován született. Szüleivel ötéves korában Besztercebányára költözött, s ott kezdte meg alsóbb tanulmányait, melyeket később Selmecbányán fejezett be. Nagyszombatban retorikát és poézist tanult, itt 1737 -ben belépett a jezsuita rendbe. Bécsben három évig bölcsészetet hallgatott, ezután Liptószentmiklóson a gimnáziumban tanári állást vállalt, grammatikát és szintaxist oktatott.
Ő alapította Bécsben, 1771-ben az első, önálló formában megjelenő, német nyelvű folyóiratunkat, az Allergnädigst privilegierte Anzeigent. A magyarországi tudományosság megszervezésének első szószólója volt. Miután megismerkedett Bél Mátyás nagyszabású munkásságának befejezetlen hagyatékával, felvetette egy honismertető társaság gondolatát, hogy a sokrétű tudományos feladatot egyesült erővel lehessen megoldani. 1762-ben elkészítette a "Societas Literaria" tervezetét, mely szerint a tudós tagok nem egy központi intézményben, hanem postai úton álltak volna kapcsolatban, s ily módon küldték volna meg egymásnak kutatásaik eredményeit. Noha indexre tett De originibus et usu kapcsán a királyő formailag meghátrált, és óvakodott Kollárt a politikai nyilvánosság elé engedni, továbbra is felhasználta őt tanácsadói szerepében. 1775-ben a királynő érdemei elismeréséül 4000 forint évi fizetést, valamint adományul Keresztény községet adta neki. 1777. május 2-án nemesi címerét kibővítették, s felvette a "keresztényi" előnevet.
Innét ismét Bécsbe helyezték, ahol főleg keleti nyelvekkel, illetve teológiai tanulmányokkal foglalkozott. 1744-45-ben a kun nyelvet utolsóként még beszélő Varró István neki diktálta le Bécsben a Kun Miatyánk már erősen torzult szövegét. [5] " Bezén attamaz kenze kikte, szenlészen, szenádon, dösön, szen küklön, nitziégen, gérde ali kökte bezén oknomozne, okné mezne, bergézge pitbütör küngön í bézen ménemezne neszem bezdede jermez bezge utro gergenge ilme bezne ol gyamanga kutkor bezne ol gyamanna szen borszony bo kacsalli botson igyi tengere ammen " – Kun Miatyánk, ahogy 1745-ben Varró István nagykun- és Nánásy János kiskunkerületi meghatalmazottaktól Kollár Ádám Ferenc lejegyezte [6] 1748 -ban kilépett a rendből, s a magánéletbe vonult vissza, hogy minden erejét a tudományoknak szentelhesse. 1748. június 10-én kinevezték a bécsi udvari könyvtár első írnokának, 1749. március 12-én második őrré, 1758 -ban első őrré léptették elő. Különösen kitűnt a történelem, valamint a héber és a török nyelvek ismeretében.
Ő alapította Bécsben 1771 -ben az első, önálló formában megjelenő, német nyelvű folyóiratunkat, az Allergnädigst privilegierte Anzeigen t. [7] A magyarországi tudományosság megszervezésének első szószólója volt. Miután megismerkedett Bél Mátyás nagyszabású munkásságának befejezetlen hagyatékával, felvetette egy honismertető társaság gondolatát, hogy a sokrétű tudományos feladatot egyesült erővel lehessen megoldani. 1762 -ben elkészítette a "Societas Literaria" tervezetét, mely szerint a tudós tagok nem egy központi intézményben, hanem postai úton álltak volna kapcsolatban, s ily módon küldték volna meg egymásnak kutatásaik eredményeit. [8] Noha az indexre tett De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Hungariae című könyv kapcsán a királynő formailag meghátrált és óvakodott Kollárt a politikai nyilvánosság elé engedni, továbbra is felhasználta őt tanácsadói szerepében. 1775 -ben a királynő érdemei elismeréséül 4000 forint évi fizetést, valamint adományul Keresztény községet adta neki.
Szerepet vállalt Mária Terézia nagy nevelési reformjának, a Ratio Educationisnak a kidolgozásában.
Különösen kitűnt a történelem, valamint a héber és a török nyelvek ismeretében. 1748 és 1751 között az egyetemen görög előadásokat tartott az orvosnövendékeknek. 1773. október 6-án a könyvtár ideiglenes, 1773. január 7-én végleges igazgatójának nevezték ki, ezzel együtt az udvari tanácsosi címet is elnyerte. Szlováknak vallotta magát, a felvilágosult abszolutizmus híveként a magyar rendi nacionalizmussal szemben az összbirodalmi állampatriotizmus eszméit, az államhatalomnak az egyházat is magában foglaló felsőbbségét hirdette. 1764-ben e szellemben, udvari támogatással megjelent könyvében (De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Ungariae libellus singularis) éles támadást intézett a nemesi kiváltságok ellen. A felháborodott rendek és a klérus a pozsonyi országgyűlésen a mű elégetését, szerzőjének pedig száműzetését követelve elérték, hogy az udvar 1764. augusztus 1-jén Magyarországon valóban királyi rendelet tilalom alá vetette, és a Szentszék is a tiltott könyvek lajstromába iktatta.