Eltemették Börcsök Enikőt - Blikk / Kempelen Farkas Beszélőgép
Börcsök Enikőnek kétszer volt vesetranszplantációja, az élete perceken múlott. Amikor a színművésznő súlyos beteg volt, a természetgyógyászat összes fajtáját kipróbálta. "Egy év alatt kétmillió forintot költöttem rá, a szakszervezettől kértem kölcsön. Aztán a csodaszerektől, amiket adtak, méregkómát kaptam, kétszer az utolsó pillanatban vittek kórházba, engem kétszer majdnem megöltek. Perceken múlott az életem" - nyilatkozta a Bestnek Börcsök Enikő. Börcsök Enikő: "Hozzám nőtt ez a ház" - Fidelio.hu. Fotó: Bielik István - Origo Hangsúlyozta továbbá, hogy ma már senki másban nem hisz, csak az orvosokban. A színművésznő hozzátette: ha nincsenek az orvosai, ma már nem élne.
- Emlékezzünk közösen Börcsök Enikőre, A magyaer színész egyénisége
- Börcsök Enikő: "Hozzám nőtt ez a ház" - Fidelio.hu
- Megyei Lapok
- Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Kempelen Farkas: csak némi kenyér és a lelki béke?
- Kempelen, aki több volt, mint varázsló | Hungary First
Emlékezzünk Közösen Börcsök Enikőre, A Magyaer Színész Egyénisége
Spiró György Kvartett című színművének online közvetítésével emlékezik a Vígszínház és az eSzínház Börcsök Enikőre. Börcsök Enikő Fotó: Dömölky Dániel Az előadás február 11-én 19 órától február 14-én 10 óráig lesz elérhető jelképes támogatásért. A bevételt teljes egészében a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért részére ajánlják fel, melynek Börcsök Enikő önkéntese és kurátora volt. A magyar színjátszás egyik legmeghatározóbb színész egyénisége, Börcsök Enikő január 28-án hunyt el pótolhatatlan űrt hagyva maga után. Február 11-én, csütörtökön helyezik végső nyugalomra. Emlékezzünk közösen Börcsök Enikőre, A magyaer színész egyénisége. A szertartás a járványügyi szabályok betartása mellett zártkörű lesz és nem sajtónyilvános. A Vígszínház és az eSzínház közös emlékezésre hív mindenkit a Kvartett című előadás online vetítésével. Börcsök Enikő és Hegedűs D. Géza a Kvartettben Fotó: Gordon Eszter Börcsök Enikő alakításait bensőséges őszinteség, játékos virtuozitás és bravúros ritmusérzék jellemezte. Minden szerepén érződött csípős, fanyar humora, mély élettapasztalata és a színház, illetve a játék örök szeretete.
Börcsök Enikő: "Hozzám Nőtt Ez A Ház" - Fidelio.Hu
Legfrissebb hírek és események a sajtóban - Börcsök Enikő (1968–2021) magyar színésznő Idézetek " Nem tartom se szenilisnek, se együgyűnek a feleség karakterét. Mindent megpróbál úgy irányítani, hogy a család épségben maradjon és a férje akaratát teljesítse, ugyanakkor marasztalja is a vendéget, … Börcsök Enikő, egy év Online előadással emlékezik a Vígszínház Börcsök Enikőre, a bevételt… " Több mint húsz éve ismertem Enikőt, az első vesetranszplantációja idején találkoztunk először. Rengeteget tett a Transzplantációs Alapítványért, önkéntesünk és kurátorunk is volt. Börcsök enikő férje. Egy csodálatos, … Börcsök Enikő, egy év Börcsök Enikő utolsó napjairól vallot egy barátja: "Szerdán újra… " Abban reménykedünk, hogy talán ősszel el tudunk kezdeni mindannyiunknak nagyon hiányzik Börcsök Enikő, 2 év A kényszerszünetben is alkot a Vígszínház társulata
Megyei Lapok
Az ember az ilyen típusú munkáknál leginkább önmagát keresi, felteszi a kérdést: mi köze ehhez, mit akar ezzel elmondani? A Vígszínházban többnyire azokat a szerepeket játszom, amiket rám osztanak, de ez saját döntésem volt. Ugyanilyen a Füge produkciójaként létrejött Kérem vigyázzanak... is, amit a Rákospalotai Leánynevelő intézetben játsszunk. Ebben az érdekelt nagyon, hogy civil emberekkel dolgozhatok együtt. Két fiatal lány ( Laki Eleonóra és Jákovics Krisztina - a szerk. ) szerepel benne, akik a javítóban élnek, ők az előadás főszereplői, én pedig egy szülőt alakítok, de inkább csak azért vagyok jelen - a többi színészhez hasonlóan -, hogy őket tanítsam és "puhára essenek". - Egy kőszínházban is mintha " puhára esne " az ember. Te már egész korán idekerültél, voltak azóta magaddal vitáid a maradást illetően? Megyei Lapok. - Voltak, ha nem is vitáim, inkább töprengéseim. Nem azért, mert nem ez lenne számomra a megfelelő hely, hanem mert több minden érdekelt, és azt gondoltam, talán ki lehetne próbálni magamat máshol is.
Arról kellett őket meggyőzni, hogy ez mindnyájunknak jó lesz, ha elkészül, és így is lett. Ez egy különös közeg, amilyennel még sosem találkoztam azelőtt. - Háromméteres kőfalak, szögesdrót - nem tűnik ideális helynek gyerekek számára. - Sokkal rosszabbra számítottam, mikor először odamentem. Úgy képzeltem el, mint egy börtönt. Van szögesdrót, persze, de egyáltalán nem börtönjellegű a hely, hiszen nem is az, csak javító-nevelő intézet. Vannak őrök is, de belül szabadon élhetnek a lányok, jó körülmények között. Nem cellákban kell őket elképzelni, hanem van mindenkinek rendes szobája nappalival, konyhával, és sok mindennel foglalkozhatnak bent. - Milyen velük játszani? Mi az, amit ők hoztak magukkal az előadásba? - Hasonlít az életvitelük a színdarabban megírt alakokéhoz. A történet két szegénycsaládból származó lányról szól, akik az eredeti darabban nem cigányok, hanem feketék és nem Magyarországon élnek, hanem a Harlemben, de sok a párhuzam a lányok életével, és náluk hitelesebben ezt más nem tudná eljátszani.
Kempelen Farkasról mindenkinek a sakkozógép jut eszébe először, pedig azt parancsra készítette, ami ékesen mutatja, hogy egy alkotás ismertsége semmilyen kapcsolatban nincs létrehozásának körülményeivel. Kempelen a 18. század végének kivételesen tehetséges műszaki alkotója volt, számos rendkívüli művet hozott létre, ezek közül most a gőzgép tökéletesítéséről, a vakírásról és a beszélőgépről ejtünk néhány szót. Kempelen Farkas ír betelepített családból származik (Nagyapja még "Kemplen"-nek írta a nevét), és Pozsonyban, az Osztrák–Magyar Monarchia harmadik legnagyobb városában élte le életét 1734-től 1804-ig. Meglehetősen jó nevelést kapott, nyolc nyelven beszélt, verseket és színdarabokat is írt, jól rajzolt: egyetlen fennmaradt arcképe hiteles – mert önarckép. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Kempelen Farkas: csak némi kenyér és a lelki béke?. Mária Terézia polgári törvénykönyvét 21 éves korában fordította le latinról németre, hogy a magyar nemesség minden egyes tagja ismerhesse és végrehajthassa a jobbágyfelszabadítás törvényeit. A fordítást egy meghallgatáson sikerült eljuttatnia az uralkodónőhöz.
Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Kempelen Farkas: Csak Némi Kenyér És A Lelki Béke?
Kész csoda, hogy a sakkozók megőrizték a feltaláló titkát, s így a sakkozógép még a mai ember számára is maga a csoda. A gépben rejtőző sakkozónak egy kis sakktáblája volt, s a gépezet felépítése olyan trükkös volt, hogy egy mechanikai megoldással az ábrázolt török karjára, illetve a látható táblára vitte át azt, amit a gépben rejtőző sakkozó a kis tábláján lépett. A korabeli sikerhez persze az is hozzájárult, hogy jó volt a rendezés. A török figurája mellett nagy kandalábereket állítottak fel, amelyek fényénél nem tűnt fel, hogy a török bábu feje egyben kémény is, amelyen távozott a belül lévő olajmécses füstje. A több mint 200 éves találmány nemcsak az embereket ejtette ámulatba, hanem a nyelv alakulására is hatással volt. Kempelen, aki több volt, mint varázsló | Hungary First. A német getürkt szó, amely "odacsalt"-at jelent, szintén a sakkozó törökre utal, aki odacsalta, ámulatba ejtette a közönséget. Kempelen Farkas sakkautomatájának titkát az alkotó haláláig, 1804-ig nem leplezte le senki, aztán az automata a 19. század első évtizedeiben újabb fénykort ért meg New York-ban, a Broadwayn.
Kempelen, Aki Több Volt, Mint Varázsló | Hungary First
Legjelentősebb találmánya a beszélőgép volt, amit süketnémáknak és beszédhibásoknak tervezett, mégsem erről híresedett el, hanem a sakkozógépről. De vajon mi volt a sakkozógép titka? A sakkozógép, vagy sakkautomata olyan hírességeket győzött le, mint például Napoleon, II. Frigyes porosz uralkodó, vagy Edgar Allen Poe amerikai író és költő. A korabeli feljegyzések szerint Napóleon egyszer szabálytalanul lépett a táblán. Az automata először újra a helyükre tette a figurákat, majd a császár második hasonló kísérlete után lesöpörte a táblát, ami felettébb imponált Napóleonnak. A titok a gépben rejlett, azaz a gépben profi sakkozók ültek, akiket Kempelen szerződtetett. A nézők persze már akkor is kételkedve álltak a gépezet előtt, s csak akkor akarták elhinni a trükköt, hogyha a gépet kinyitották. Természetesen Kempelen segédje mindig megmutatta a gép belsejét, de a benne rejlő sakkozót még mindig nem látták, hiszen az egy másik rekeszben rejtőzött. Kempelen profi sakkozók sorát szerződtette, így soha nem ugyanaz az ember rejtőzött el a gépben.
Annak lyukain kell csuklóig benyúlni a kezeléshez. A jobb kéz könyöke működteti a fújtatót, és ujjai a szerkezet "billentyűit". A bal kéz deformálja a rugalmas rezonátorüreget (gumitölcsért). A sakkozógép: Jogi szabatosságú bizonyíték nincs rá, de ma már minden forrás egyetért abban, hogy a sakkozógépben egy kistermetű, kiváló sakkozó képességű ember volt, a "gép" pedig szó szerint egy valóban rendkívül kreatív és látványos, térbeli emelők rendszeréből álló mechanika volt. A bábuk talpa mágneses volt, ezek a tábla minden egyes mezője alatt elhelyezett iránytűket mozgattak, így követhette a törpe a játszma állását. A géppel Johann Nepomuk Mälzel, maga is kiváló mérnök és showman (a metronóm feltalálója) többször turnézott Európában. A londoni performanszon részt vett Edgar Allan Poe író, költő és újságíró (mondhatni "influenszer"), aki részletesen leírta az eseményt a kornak az angol középosztály körében népszerű magazinjában (posztolt a blogjában, ugye), ezt az írást a sajtó átvette, és az évtizedek során folyamatosan szerepelt a "kis színes hírek" között.