Március 15 Kokárda
Gyerekként teljesen egyértelmű volt, hogy milyen kokárdát tűzünk fel március 15-re. Nem volt még hivatalosan ünnepnap, de az iskolákban megemlékeztünk róla, olyankor kötelező volt a kokárda. Középiskolásként már sokszor egyszerűbb volt csak egy masnit kötni és azt feltűzni, mert a tavalyi kokárda természetesen mindig eltűnt valahol. Pár éve minden március 15. környékén előkerül a különböző médiumokban a téma, hogy milyen is a magyar kokárda. A szabály szerint a színek mindig belülről kifelé olvasandók. A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld. Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak így használták. Szendrey Júlia kokárdáján, amit Petőfinek készített, pont rossz sorrendben következnek a színek, hiszen ezen az olasz színek sorrendje figyelhető meg. Valószínűleg már a forradalom idején is használtak téves kokárdákat, nem mindenki tudhatta, hogyan kell helyesen hajtani. Hermann Róbert történész szerint a korszakból ismert kokárdákon mindenhol kívül van a piros, belül a zöld.
- Játékos tanulás és kreativitás: Origami kokárda március 15-re
- Kokárdakisokos mindenkinek
- Kokárda, Magyaros termékek és térképek - Magyaros termékek
- Egy csodaszép virág, amely méltó a nemzeti ünnephez - Agroinform.hu
Játékos Tanulás És Kreativitás: Origami Kokárda Március 15-Re
A maradék szalagot kettévágjuk és a képen látható módon a kokárda hátára varrjuk. Végül a biztosítótűt is a helyére rögzítjük. Az egyszerűbb változathoz elég egy 15 centis szalag, melyet nagyjából három részre osztunk, és a középső harmadát a piros rész szélén sűrű le-föl öltéssel végigvarrjuk, majd összehúzzuk és a varrás elejét és végét összevarrjuk. Majd a biztosítótűt is feltesszük a hátára. 1848. március 15-én a pesti forradalom estélyén, a Bánk Bán előadásán e szavakat mondta Jókai Mór, melyre egy későbbi írásában így emlékezik: "Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa; ez különböztessen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E három szín képviseli a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzzük kebleinkre mindannyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol! "
Kokárdakisokos Mindenkinek
Az egyik forrás felelevenít egy kedves történetet azokból a napokból, eszerint egy olasz cukrász »nemzeti fagyosként« árulta a már addig is létező eper-, vanília-, pisztáciafagylaltot a Váci utcában. De más is igyekezte kihasználni az üzleti érzékét: szintén a Váci utcában egy kereskedő tizenkétezer kokárdát és kétszáz zászlót adott el március huszadikáig, méghozzá igen nagy haszonnal – mondta Pandula Attila. A kokárda darabját 10 krajcárért árulta a kereskedő, ám a 12 ezer eladott kokárda már csak azért is elképesztő, mert 1848-ban Pest, Buda és Óbuda össznépessége 151 016 volt, vagyis csaknem minden tizedik lakosnak eladott egy kokárdát. A március 15-ét követő napokban azonban nemcsak Budán és Pesten voltak népszerűek a kokárdák, hanem a többi városban is. Miután Csíkszékben megtudták, hogy Pesten kitörtek a mozgalmak, Veres Ádám, a közigazgatás egyik embere elkezdte osztogatni a kokárdákat. Kassára március 17-én ért el a pesti események híre, 18-án már az egész város kokárdát viselt, és nemzeti színű zászlókat lengetett.
Kokárda, Magyaros Termékek És Térképek - Magyaros Termékek
Ennek hatására a regnáló miniszterelnök hozzájárult a márciusi ifjak egyikeként számon tartott Irányi Dániel azon javaslatához, hogy az Országgyűlés március 15-én az ünnepre való tekintettel – első alkalommal a dualizmus korszakában – ne tartson ülést. A megemlékezés az 1890-es évektől kezdve az addiginál is durvább politikai harcok terepévé vált, az aktuális ellenzéki képviselők szinte minden egyes alkalommal a kormány ellen hangolták az ünnepségen részt vevő fiatalokat, elsősorban a fővárosban. Március 15. ügye akkor került újra elő, amikor Kossuth Lajos fia, Ferenc az ötvenedik évfordulón indítványozta, hogy a jeles nap hivatalos nemzeti ünnep legyen. Habár a javaslat nem ért célba, kompromisszumos megoldásként az áprilisi törvények szentesítésének napja lett ünnepnap. Ám innentől már nemcsak megtűrt nap lett március idusa, hanem immár törvényileg engedélyezett is. A nemzeti ünneppé nyilvánításra 1927-ig, egészen a Horthy -korszak hetedik évéig kellett várni, amikor a rendszer fő eszmei hangadói, Szekfű Gyula és Klebelsberg Kunó felkarolták a szabadságharc emlékezetét.
Egy Csodaszép Virág, Amely Méltó A Nemzeti Ünnephez - Agroinform.Hu
KLIKK alábbi képre: Jó alkotást! Sok sikert kívánok és szép napot! Üdv: Kati
A hármas színkombináció piros része az erőt, a fehér a hűséget, míg a zöld a reményt jelképezi az emberek számára. A kokárda a nemzeti függetlenség jelképe. Forrás: " Egy nemzet szimbólumai a nemzeté, senki sem sajátíthatja ki, értelmezheti szimbolikájukat saját törekvései szerint. A trikolor, a kokárda és társaik tiszta üzeneteket hordoznak, bennük van múltunk, jelenünk és jövőnk. Ahogy a népszerű dalban is áll; "…Ha én zászló volnék, sohasem lobognék, Mindenféle szélnek haragosa volnék, Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének, S nem lennék játéka mindenféle szélnek. "" Forrás:Pinterest Ma már elterjedt, hogy mindenféle formát készíthetünk kokárdának, csak a három szín legyen meg. Ezért sokan szeretik a tulipánt, mindenféle virágokat, pillangókat. De hallottam olyat, hogy az egyik óvodában az egyik dadus, minden gyereknek megvarrta az óvodai jelét nemzeti színben. Akik horgolnak, már biztosan jól ismerik Nagyi Bigyói Gadgeteer Granny -t, mindenféle horgolásban nagyon nagy segítség kezdőknek, haladóknak, újra-kezdőknek.