Alaptörvény Különleges Jogrend
Katonai típusú különleges jogrendről van szó, amelynek kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyancsak kétharmaddal dönt az Országgyűlés a szükségállapot kihirdetéséről. Szükségállapotot akkor lehet bevezetni, ha az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, vagy az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény történik. Ez a különleges jogrend harminc napra hirdethető ki, ha a kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll, harminc nappal meghosszabbíthatja a parlament. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM. A veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek a hatályos alaptörvénnyel. Az eltérés annyi, hogy a normaszövegben az "élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény" fordulatot használják, így lehetővé válik a veszélyhelyzet kihirdetése előre nem jelezhető esetekben is. A hatályos szöveg ugyanis "az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség" esetén teszi lehetővé a veszélyhelyzet kihirdetését.
- NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
- Különleges jogrend – Wikipédia
- Mit jelent a rendkívüli jogrend bevezetése? - altagroup
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Az indoklás szerint azzal, hogy az alapítványok létrehozásáról, működéséről és megszüntetéséről kétharmados törvény rendelkezik, nő a jogbiztonság, mivel politikai konszenzus kell a módosításukhoz. Mi a közpénz? A közpénz fogalmának alkotmányban történő rögzítésével egységes gyakorlatot akarnak kialakítani az alkotmányos szerveknél. A közpénzfogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed. Mit jelent a rendkívüli jogrend bevezetése? - altagroup. A hatályos alaptörvény a különleges jogrend hat esetét határozza meg: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet. A jövőben azonban már csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. A módosítással mind a három esetben a kormányt ruházzák fel rendeletalkotási joggal, ezzel megszűnik az, hogy rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanácsnak, szükségállapot idején pedig a köztársasági elnöknek van rendeletalkotási joga. A rendkívüli állapot helyébe a hadiállapot lép, a megelőző védelmi helyzet egyes szabályait is átvéve.
Különleges Jogrend – Wikipédia
Fentiek alapján tehát a veszélyhelyzet fennállása alatt ezek a rendeletek lesznek az irányadóak, tehát a Kormány rendeleti úton eltérhet a törvényi szabályoktól. A Kormány rendeleteivel a veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben és területen rendkívüli intézkedéseket vezethet be, illetve azok végrehajtására adhat felhatalmazást. A veszélyhelyzet során megalkotott rendelet 15 napig marad hatályban, de ezt az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány meghosszabbíthatja. Már a bevezetőben említett, veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendeletek veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelölték ki, akinek a feladatellátását a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs segíti. Különleges jogrend – Wikipédia. Ezekben a rendeletekben a Kormány kérte a különleges jogrenddel járó intézkedések végrehajtásában az állampolgárok együttműködését is. A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek. E különleges jogrend alapján már számtalan intézkedés került elrendelésre pl.
Mit Jelent A Rendkívüli Jogrend Bevezetése? - Altagroup
A háborús veszély olyan nemzetközi helyzet, amely bekövetkezése során Magyarország szuverenitását, függetlenségét, területi integritását, alkotmányos rendjét idegen hatalom fegyveres támadása közvetlenül veszélyezteti. A rendkívüli állapot – ellentétben a többi különleges jogrendi időszakkal – a módosuló államvezetési rend és a rendkívüli intézkedések jellegére tekintettel csak az ország egész területére kiterjedően rendelhető el. A megelőző védelmi helyzet Az Alaptörvény 51. cikk (1) bekezdése pedig arról szól, hogy az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható. Lakatos László szerint a megelőző védelmi helyzet a "háború előszobája", amelynek kezelésére a jogalkotó rugalmasan változtatható és kétszeri politikai mérlegelést igénylő rendszert épített az Alaptörvény rendelkezései közé annak érdekében, hogy a rendkívüli állapot kihirdetésére ne legyen szükség, vagy megfelelő feltételeket teremtsen az arra való időbeni felkészüléshez.
A háborús veszély olyan nemzetközi helyzet, amely bekövetkezése során Magyarország szuverenitását, függetlenségét, területi integritását, alkotmányos rendjét idegen hatalom fegyveres támadása közvetlenül veszélyezteti. A rendkívüli állapot – ellentétben a többi különleges jogrendi időszakkal – a módosuló államvezetési rend és a rendkívüli intézkedések jellegére tekintettel csak az ország egész területére kiterjedően rendelhető el. A megelőző védelmi helyzet Az Alaptörvény 51. cikk (1) bekezdése pedig arról szól, hogy az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható. Lakatos László szerint a megelőző védelmi helyzet a "háború előszobája", amelynek kezelésére a jogalkotó rugalmasan változtatható és kétszeri politikai mérlegelést igénylő rendszert épített az Alaptörvény rendelkezései közé annak érdekében, hogy a rendkívüli állapot kihirdetésére ne legyen szükség, vagy megfelelő feltételeket teremtsen az arra való időbeni felkészüléshez.
Forrás: Shutterstock A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. törvény 47-51. §-a tartalmazza részletesen, hogy milyen intézkedéseket hozhat a kormány, így példának okáért: a közúti, vasúti, vízi és légijárművek forgalma a nap meghatározott tartamára vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, vagy korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése is előfordulhat. A különleges jogrendre vonatkozó rendelkezések mögötti ok az, hogy valamilyen olyan rendkívüli helyzet áll elő országos szinten, amely az általánostól eltérő, különleges szabályozást, intézkedést vagy gyors lépéseket követel meg. Ezen szabályok elsődlegesen 15 napig maradnak életben, de gyakorlatias ok, hogy amennyiben a helyzet megkívánja, meghosszabbítják ezen kihirdetett állapotot. Ehhez azonban már az Országgyűlés felhatalmazása szükséges – hangsúlyozták végezetül a Tuller Ügyvédi Iroda szakértői.