Kőzetek És Ásványok - Természettudományi Enciklopédia 8.
A vasérc A vasércek keletkezése elsődlegesen vulkanikus folyamatokhoz, míg másodlagosan üledékes folyamatokhoz köthető. A vasérceknek vasdús ásványokat nevezünk, melyekből a színvas kinyerhető. A Föld legnagyobb vasérctelepei Svédországban, Kanadában, Ausztráliában és Brazíliában vannak. Magyarországon nem ismertek jelentősebb vasérctelepet (Rudabányán ma már nem bányásszák). A kőzetek mállásával, lepusztulásával másodlagos érctelepek is képzőnek. A folyóvizek oldott állapotban szállítják a fémtartalmat, és a tengerekhez érve kicsapódnak. Chris Pellant: Kőzetek és ásványok (Panemex Könyvkiadó Kft.-Grafo Kft., 2002) - antikvarium.hu. Így keletkeznek a Föld üledékes érctelepei, így a vasérctelepek is. Jellegzetes vas ásvány a vörös színű limonit, a magnetit, a hematit és a sziderit. A vasérc feldolgozása Vas A vasércet a vaskohászat dolgozza fel, ahol az érc "kohósításával" nyersvasat, illetve acélt állítanak elő. A vaskohászat telepítésének négy feltétele van: vasérc, kokszolható szén, energia és salakképző anyagok (mészkő). A vasércből először kinyerik a nyersvasat, majd az acélt, melyből félkész termékeket gyártanak.
Chris Pellant: Kőzetek És Ásványok (Panemex Könyvkiadó Kft.-Grafo Kft., 2002) - Antikvarium.Hu
Vasérc A bauxit Alumínium Az alumínium érce a bauxit. A vöröses színű bauxit első ránézésre talán nem is tűnik ércnek, inkább agyagnak gondolnánk. A bauxit nedves trópusi éghajlaton keletkezik, a vulkanikus kőzetek mállásával. Mivel ezen az éghajlaton az esők állandóak, ezért a könnyen kimosódó anyagokat a folyóvizek és a szél elhordják, míg a nehezebb fémek helyben maradnak. Ilyen nehéz anyagok az alumínium ásványok is, melyek mennyisége egyre jobban nő. A föld legnagyobb ilyen típusú bauxit telepei Jamaicában és Nyugat-Afrikában vannak. Kőzetek és ásványok képek. A bauxitok másik típusa az ún. karsztbauxit, amelynek kialakulása karsztos kőzetekhez (mészkő, dolomit) kapcsolódik. A bauxit ilyenkor a mészkő "csapdáiban", mélyedéseiben összegyűlt málladékból képződik. Magyarországon számos ilyen bauxit telep ismert (Vértes, Bakony). A bauxit feldolgozása A bauxitot az alumíniumipar dolgozza fel. A bauxit feldolgozása kapcsán először timföldet állítanak elő, majd ebből nyerik ki elektromos árammal az alumíniumot, mint fémet.
A vulkánok kráterében levő forró, izzó anyagot magmának hívjuk. Ez tulajdonképpen olvadt kőzet (olyan, amikor a vasat megolvasztjuk. Magas hőmérsékleten megolvad, vörösen izzik, míg szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú). A vulkánikus kőzetek közül megkülönböztetünk a föld felszíne alatt megszilárdult (mélységi) és a föld felszíne felett megszilárdult (kiömlési) kőzeteket. A mélységi kőzet úgy keletkezik, hogy a forró, izzó anyag, a magma valamilyen ok miatt nem jut a felszínre a vulkáni kráterből. Ilyenkor lassan kihűl, ott megreked. A kiömlési kőzet úgy keletkezik, hogy a vulkánkitörés során a forró magma (ekkor már lávának nevezik) a felszínre érve megszilárdul. A legismertebb kiömlési kőzetek a bazalt, az andezit és a riolit. Nekroza kőzetek és ásványok. Magyarországon bazaltokat a Balatonfelvidéken találsz (Badacsony, Tarkő, Ság hegy, Somló). Aandezit a Mátrában míg, riolit Tokaj környékén találhatk. A Vulkáni működés során keletkeznek a tufák, melyek a szórt anyagból alakulnak kőzetté. Megkülönböztetünk bazalt- és andezit tufát.