Zalka Csenge Virág: Ribizli A Világ Végén
Úgy szeretlek, édesapám, mint a sót! Ismerős mondat, ugye? Ezúttal azonban nem a magyar király legkisebb lánya felel így - ahogy azt gyerekkorunkban megszokhattuk -, hanem a török padisah legkisebb fia. Vajon az ő sorsa is úgy alakul, mint a magyar királylányé? Vagy ezúttal máshogy kanyarodik a történet? Kiderül dr. Zalka Csenge Virág legújabb mesegyűjteményéből. Ukrán gyerekek kaphatnak mesekönyvet! - MIZU MISKOLC – Miskolci Hírek és Magazin. Minden jog fenntartva.. A varjúherceg meséi ugyanis egyszerre kínálják az otthonosság és a felfedezés örömét. Az olvasó számára ismerős népmesék itt közölt, távoli változatai közel hozzák a világ népeit. Megmutatják, mennyi hasonlóság van közöttünk, de azt is, milyen lenyűgözően sokfélék vagyunk. Hiszen Hamupipőke néha fiú, és a három kismalac kalandjai olykor erdei manókkal esnek meg. Így még izgalmasabb! Sorozatunk első része, a Ribizli a világ végén - Régi magyar népmesék mai gyerekeknek 2020-ban Év Gyerekkönyve díjat kapott. A kalóz királylány - Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek után itt a harmadik kötet, benne ismerős ízek és a nemzetközi mesekincs sava-borsa.
Zalka Csenge Virage
A kötet másik különlegessége, hogy a hősök cselekvő nők, akik nem elszenvedői, hanem formálói sorsuk alakulásának. A HUBBY laudációja szerint kiemelkedő, letisztult, mégis lendületes mesék találhatók benne, amelyek a mai olvasóhoz illő, élő nyelven szólalnak és szólítanak meg korosztálytól függetlenül. A könyv első ukrán kiadását az Erzsébetvárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat, Békéscsaba Megyei Jogú Város Ukrán Nemzetiségi Önkormányzata, valamint a magyar kormány támogatta. A PRESSZÓ VENDÉGE ZALKA CSENGE VIRÁG MESEMONDÓ – Klasszik Rádió 92.1. Az ukrajnai háborúból menekülő családok támogatását célul kitűzve, e kiadás nyomán az OSZK együttműködést javasolt a Nova Hvylja Egyesületnek és a könyvet gondozó Móra Könyvkiadónak. Zalka Virág Csenge díjnyertes mesekönyvének nyolc meséjét jelentetik meg annak érdekében, hogy 1500 menekült ukrán család számára átadhassák azokat. Az ukrán nyelvű Ribizli a világ végén című népmese-válogatás az első ukrán nyelvű kiadáshoz képest bővített tartalommal és gazdag képanyaggal jelenik meg.
Zalka Csenge Virág Twitter
Thort és Lokit mindenki ismeri, örömmel fedezik fel őket a kamaszok a meséimben. Mesélsz minden korosztálynak, az egészen piciktől a felnőttekig. Melyik a legnehezebb közönség? A kiskamaszok. Ők ugyanis azt hiszik, hogy már nagyok, és a mesélés dedós. De ha jó meséket választok és sikerül behúznom őket, akkor zseniális közönség! Az ír hőslegendák kalandos világa, szerelmes történetei például nekik is bejönnek. Nekem is a kedvenceim, mert sok bennük a varázslat, nagyon komplexek a jellemek és a történetek, és izgalmas, magyar szemmel váratlan fordulatok vannak bennük. Zalka csenge virages. A meseolvasás minőségi idő A gyermekvédelemben, a Világszép Alapítványnál dolgozol, ahol többek között önkénteseket tanítasz a mesemondásra, hogy értőn tudjanak mesélni a gyermekotthonokban élőknek. Gondolom, ebben a helyzetben még nagyobb jelentősége van a mesélésnek, mint egyébként. Igen, mert a meséknek van egy biztonságos szimbolikája. Az, hogy nem direktben mondunk ki dolgokat, segít a gyerekeknek, hogy feldolgozzák a problémáikat, és a mesén keresztül kifejezzék, amit egyébként képtelenek szavakba önteni.
Zalka Csenge Virages
Érdekes, kaptam olyan véleményt, is, hogy az emberek azért olvasnak szívesebben fiú hősökről, mert azokat a lányok is szeretik, a lány mesehősökről viszont a fiúk nem szívesen hallanak. Pedig ez egyáltalán nem igaz. A "Ribizli a világ végén" című kötetem megjelenése után – amelynek kétharmad részben lányok a hősei -, számos olyan visszajelzést kaptam, hogy teljesen mindegy, fiú vagy lány-e a hősnő: ha a sztori jó, a gyerekek szeretik. Már csak azért is fontos ez, mert a mesék erősen szemléletformálók a gyerekek életében. Ebből a szempontból viszont nem mindegyik pozitív, csak azért, mert népmese? Tény, hogy vannak kifejezetten káros mesék. Zalka csenge virage. Amikor például "A rest macska" címűt hallom, főleg gyerekek szájából, attól lekaparom a falat! Arról szól, hogy az ember jól megveri a feleségét, mert az nem főz. Majd másnap ráfogja a macskára, hogy az sem főzött, ráköti a macskát a felesége hátára és úgy veri meg… A mese üzenete az, hogy ez így teljesen oké! Pedig nagyon nem oké, mert ez egyszerűen nem más, mint erőszak.
Remek érzés rácsodálkozni arra, hogy egy-egy motívum megváltoztatásával mennyire más íze lesz az egész történetnek. A Puerto Ricó-i Holle anyó ban nem szorgos lánnyal, hanem Aurelióval találkozunk. A fiú egy végtelenül jópofa boszorkány szolgálatába szegődik, aki még tojást is tud tojni. Az égig érő paszuly naurui hőse, Eigiu a történet végén az égben marad, és Maraman, a hold felesége lesz. Amikor otthon kókuszpálmaszirupot főznek, az edényeikből felszálló gőzből felhők születnek. A libanoni Hófehérke -változat, a Rummana gondoskodó királynéja addig ápolja a halottnak hitt lányt, akinek a ghúl mérgezett agyara a talpába fúródott, míg új erőre nem kap. Az Aranyfa és Ezüstfa című mesében, ami skót Hófehérke-történet, szó sincs gonosz mostoháról. A király végül két feleséggel él boldogan, és a történet végén az egyik megmenti a másikat. És van még valami, ami miatt e mesék olvasása során örvendezünk: rengeteg távoli, számunkra egzotikusnak tűnő, érdekes kultúrával ismerkedhetünk meg. A saját családi mese kincs - Zalka Csenge Virág mesemondó - Női váltó. Herbszt László illusztrációja A varjúherceg egyik meséjéhez Forrás: Facebook A messzi tájak meséi és a sajátjaink strukturális hasonlósága megérteti velünk, hogy bárhol is éljünk a világon, mindannyian láthatatlan szállal kapcsolódunk egymáshoz.