Ecsedi Báthory István
Amikor birtokáról mindenki elmenekült, női szeretőjével akadémiát létesített, s végzett az ide küldött lányokkal is, állítólag hatszáznál több áldozat vére száradt a lelkén. A visszavonultan élő, akkor ötvenéves Nádasdynét, akit már többen bepanaszoltak az udvarnál, 1610. december 29-én tartóztatta le személyes ellensége, Thurzó György nádor. Azon nyomban eljárást indítottak ellene, amelyben a vád így szólt: Több leányt és szüzet és más nőket, akik lakosztályában tartózkodtak, kegyetlenül és a halál különböző nemeivel megölt és megöletett. Kínvallatás alá vetett cselédei ellene vallottak, őket egy héttel később lefejezték vagy máglyán elégették. A gazdag és befolyásos főúri családból származó Báthory Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban befalazva tartották fogva, itt halt meg 1614. Báthori István (országbíró, 1555–1605) – Wikipédia. augusztus 21-én, valóban elborult elmével. Báthory Erzsébet portréja A Thurzó által indított eljárás tanúinak vallomásai csak úgy hemzsegnek a hátborzongató részletektől, a kínzások, megaláztatások leírásaitól, s még a kannibalizmus vádja is felbukkan bennük.
Báthori István (Országbíró, 1555–1605) – Wikipédia
Ennek keretében korszerű, többnyelvű kiállítást hoznak létre Kassán. Vizsoly különféle digitalizációs eszközökhöz jut, amelyek alkalmazásával a legfiatalabbaknak is élménnyé teszik Isten igéjét, a híres-neves vizsolyi bibliát pedig golyóálló üvegvitrin védelmében az Árpád-kori templom szentélyében helyezik el. Ehhez azonban fel kellene újítani a hivatalosan is a nemzeti értékek közé sorolt templomot. Sürgősen. Elsősorban a tetőt kell megreparálni, de nem halasztható a belső falak szigetelése, kiszárítása sem. A vizesedés miatt leválik a vakolat, és ha nem lépnek közbe a mesterek, örökre az enyészeté lehet a Trianonban megcsonkított Magyarország legnagyobb Árpád-kori freskókincse. Az 1905-ben épített úgynevezett parasztkarzatot is megette már az idő, nemkülönben a szú – jó volna az eredetit rekonstruálni. Akárcsak a régi festett kazettás mennyezetet, aminek 13 töredéke elő is került a kassai múzeumban. A mai mennyezetet átmeneti megoldásként építették az 1960-as években, ideje a teljes helyreállításnak.
…Erre aztán előadta a pap, hogy a szép Nádasdyné dolga hogy kezdődött; arcul ütötte egyszer a kiszolgáló frájját oly erősen, hogy annak a vére kiserkedt, és az ő arcára freccsent. Mikor letörülte a tükörbe nézett, s az idegen vércsepp alatt az ő arcbőre mintha virulóbbá, üdébbé vált volna egy lehelettel. Így támadt benne a szörnyeszme, leányok vérében mosdani, fürödni. Hiú asszony volt, sokat mosdott, fürdött, tehát sok vérre volt szüksége. A leányokat összefogdosták, s addig verték, míg a testük meghasadt: kezüket ollóval metélték, hátukat fodorsütő vassal égették. Thurzó György nagyon felindult e vádra, s rögtön útnak indult a megfelelő személyzettel Csejte várába. … — Mikszáth Kálmán: Csejte vár és asszonya Mennyi igaz a leírtakból? Nos, a tudomány és a történészek álláspontja az, hogy vádak nagy valószínűséggel koholtak és megalapozatlanok voltak. A grófnő kegyetlenségéről szóló történetek egyáltalán nem kizártak, azonban a vérben fürdés biológiai tényezők miatt kevésbé valószínű, gondolva itt a vér alvadásánák folyamatára, továbbá van bizonyíték arra, hogy a grófnő gondoskodó és odaadó volt, ha szolgáiról volt szó.