Pozsonyi Csata 907 Julius 5
Mérföldkövek a cikk életútján Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény Vitaarchívum 1. 2007. szeptember 3. – 2009. január 17. (POV) Az egészet át kéne írni, mert elfogult fércmunka, és aki írta az egészet, annak halvány fogalma sincs a témáról! Pedig elég lenne elolvasni a honvédelmi minisztérium honlapját, a hivatalos álláspontról a Pozsonyi csatáról. Itt talál, bőven forrást... nem legenda... Szóval röhej, hogy történelmileg ilyen laikusok írhatnak a wikipediára, méghozzá aljas módon negatívan beállítva eme jeles történelmi eseményt. Írja át valaki, vagy én fogom. Mert a jelenlegi állapotba ez felér egy történelemhamisitásal. 907. július 4. | A pozsonyi csata kezdete. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Lopbisz ( vitalap | szerkesztései) 2011. február 28., 08:45 A hivatkozott link már nem elérhető. De utána nézek. – Rodrigó ⇔ 2015. július 5., 11:17 (CEST) [ válasz] Kiraktam a tatarozás sablont, a szócikk felülvizsgálata és átszerkesztése miatt. Megpróbálok gyorsan végezni:)– Kavics posta 2009. január 18., 23:07 (CET) [ válasz] Az első verziót kiraktam, a POV és tatarozás sablonokat levettem.
Pozsonyi Csata 90.7
Olvasod a képzettség nélküli önjelölt táltos-tudósok turáni fantasztikus könyveit, és ezek hatására egy alternatív valóságban élsz. Ezek a könyvek tipikusan a társadalom műveletlenebb tanulatlanabb - és ezért hiszékenyebb- alsóbb néprétegeket célozzák meg (proletárok azaz szakmunkások és parasztok) Az üres konteón kívűl valami valós érv is előjönne végre a fejecskédből? Van a turáni meséidnek tudományos körökben támogatottsága a nagyvilág egyetemein tudományos köreiben vagy akár Magyarországon? Nincs. De a turáni meséknek még hazai társadalmi támogatottsága sincs, a turanisták túlnyomó többsége alföldi, türk-tudatú kettős identitással rendelkező Kunságból kerül ki. Mi köze van egy latin szöveg szándékos félrefordításának, hazugságnak (PL: hogy a magyarokat állítólag ki akarták irtani) a te konteós elméleteidhez? Mi köze van a pozsonyi csatának a Holokauszthoz vagy akár a Finnugorizmushoz? Szakács Árpád írása a PS-nek - Pozsonyi csata 907-ben és 2022-ben - PestiSrácok. Kinyit, kinyit, kinyit... [ szerkesztés] "Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található "[kinyit]" hivatkozásra. "
Pozsonyi Csata 907 Julius 5
Pedig ez Magyarországon sokszor semmi más, mint politika. Egyszerű politika, szekértáborokkal, egzisztenciákkal, tudományos fokozatokkal, no és rengeteg pénzzel. Ennek okait most hosszadalmas lenne kivesézni, a Magyar Nemzetben már foglalkoztam a témával, de most maradjunk annyiban, hogy kazalszámra lehetne elégetni és ledarálni a sok-sok tudós életpályát kikövező könyveket, cikkeket, amelyek a magyarság őstörténetének meghamisítása jegyében íródtak. Aztán kiderülne, hogy a tudomány felkent papjai pucéran állnának a nagy nyilvánosság előtt. És a hazugság be van épülve a tudományosnak nevezett globális hálózatrendszerekbe, külföldi finnugor elméletet oktató kutatóintézetekbe. Mert az pontosan ugyanolyan politika, mint a mi lábvízmeleg provinciális világunk. Mivel nem volt hiteles kép, így sokan laikusként próbálták azt megalkotni. Ez pedig pontosan az MTA malmára hajtotta a vizet. Pozsonyi csata 90 x. Volt összehasonlítási alap, a mesékben hívők és a komoly kutatóknak beállított társaság között. Miközben például egy finnugrista Szentgyörgyi Rudolf semmivel nem különb, mint bármelyik eszelős, aki vad elméletekkel kereskedik, csak éppen Szentgyörgyi úr egyetemen oktat.
900-911) – pontosabban a nevében kormányzó Hatto mainzi érsektől – a pápától és a német egyháztól is. Becslések szerint Ennsburgban 907 júniusában mintegy 100 000 katona gyűlt össze, akik Liutpolddal és Theotmár salzburgi érsekkel az élen hamarosan megindultak, hogy – a krónika szavai szerint – kiirtsák a magyarokat. A csatáról annak jelentősége ellenére kevés forrással rendelkezünk; csak német évkönyvek és a küzdelem során elesett előkelőségek nekrológjai alapján tudjuk valamelyest rekonstruálni az eseményeket. Pozsonyi csata 90.7. Az biztos, hogy Luitpold célja Pozsony – akkori nevén Brezalauspurc – bevétele volt, amit a Duna két partján előrenyomulva, csellel akart végrehajtani; a hadjárat későbbi szakaszában aztán valószínűleg a Dunántúl többi várát akarta elfoglalni. A bajorok igen ravasz módon támadtak a törzsszövetségre, hiszen hadaik gyülekezőjét a szokásos ennsburgi hadi mustra időpontjára tették, így a magyar kémek hosszú ideig nem gyanítottak ellenséges szándékot. A németek két hadoszlopa – az őrgróf serege északon, az érseké délen – június 17-én indult el az Enns folyó partján fekvő vártól, de a gyepűelve őrei erről csak 10 nappal később szerezhettek tudomást.