Az Atombomba Története
Franco végül beleegyezett a követelésbe, meggyengítve ezzel a német hadi gépezetet, és felgyorsítva a háború végét. A volfrám hadiipari felhasználása azonban a mai napig érdekes elképzelések forrása. 2003-ban például az Egyesült Államok légiereje egy olyan űrfegyver kifejlesztését javasolta, amely a Föld körül keringene és 6, 1 méter hosszú volfrámrudakat dobna le, amelyek olyan nehezek, hogy egy atombomba erejével landolnának. Az atombomba története (A) - A legújabb könyvek 28-30% kedve. Kínától függ a volfrám piaca Gazdasági szempontból fontos, hogy a volfrám jelentős része Kínából származik, ugyanis az ország déli részén fekvő Nanling-hegységben található a Föld teljes volfrámkészletének nagyjából fele – miként az a Statista alábbi ábráján is látható. 2020-ban pedig Kína adta a globális volfrámkitermelés mintegy 85 százalékát. A kínai vállalatok közvetlenül volfrámércet is bányásznak, de emellett ritkaföldfémek finomítása során, melléktermékként is nyernek ki volfrámot. A globális volfrámkitermelés országos megoszlása 2020-ban (tonna) Forrás: Éppen ezért Kína lényegében képes egyedül meghatározni a volfrám világpiaci árát azzal, hogy befolyásolja a fém kitermelési volumenét.
- Az atombomba története (A) - A legújabb könyvek 28-30% kedve
- Hubert Mania - Az atombomba története - konyvkolcsonzo.hu
Az Atombomba Története (A) - A Legújabb Könyvek 28-30% Kedve
Hubert Mania - Az Atombomba Története - Konyvkolcsonzo.Hu
Képzeljük el, hogy a Mount Everest összes anyaga, több százmilliárd tonna, egyetlen köbcentiméterbe zsúfolódik... Akkora lesz a gravitáció, hogy egyszerűen elhajlítja a fényt! Ezzel viszont az idő is "elhajlik", másként múlik a kívülről figyelőnek és másként annak, aki ide kerül. Az, ami bekerül egy fekete lyukba, onnét már soha sem tud kijönni". Hawking elméletének megjelenésével órák alatt fénysebességet vett a sci-fi irodalom. " Elismerem, tényleg jó terep a sci-finek, ha oda jutunk, ahol nem érvényesek a fizika törvényei. Nem tudjuk, mi van egy fekete lyukban, de azt igen, hogy felszippantja a környező anyagot, akár bolygókat is szétszed... Félelmetes szerkezet, akkora a tömegvonzása, hogy a bejutó fényt csapdába ejti, elgörbíti. Ezáltal kialakul egy eseményhorizont, amelyet másként lát mondjuk egy elképzelt külső megfigyelő és másként az, aki benne van. Előbbi azt látja, hogy a fekete lyuk felé tartó űrhajó az eseményhorizonton lelassul, majd megáll és akár több ezer évig is ott ragad.
Jelen kötetében az első atombomba történetét beszéli el, az ötletek, felfedezések és elképzelések láncreakcióját. Lebilincselően mesél a tudósok intrikáiról, a tudományos-szakmai és emberi irigységről, de a nagy kalandban részt vevők zsenialitásáról is.