Mai Földrengés Magyarországon

Az MTA 1971-ben egy új intézetet hozott létre, a Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetet (GGKI), amihez az egyetemi kutatócsoport is csatlakozott önálló osztályként. Az első osztályvezető Bisztricsány Ede volt, akinek nevéhez fűződik egy, a földrengés magnitu­dójának meghatározására használható, az addigiaktól eltérő módszer megalkotása. A Szeizmológiai Osztály 1999-ben főosztállyá alakult. A 2011-es esztendő újabb szervezeti változásokat hozott. A Magyar Tudományos Akadémia jelentősen átalakította az akadémiai kutatóhálózatot, melynek eredményeképpen 2012. Index - Belföld - Érezték az újabb horvát földrengést több magyar városban is. január 1-vel megalakult a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK). Ebben a kutatóközpontban négy korábbi kutatóintézet olvadt össze, köztük a GGKI is Geodéziai és Geofizikai Intézet (GGI) néven. A Szeizmológiai Főosztály is új elnevezést kapott: Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium. A következő mérföldkő az intézet életében 2019 volt, amikor a CSFK az MTA kötelékéből átkerült az újonnan megalakult Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) felügyelete alá.

• Újabb földrengés rázta meg Horvátországot az éjjel - Blikk
• Magyarországon is érezhető volt a horvátországi földrengés | 24.hu
• Index - Belföld - Érezték az újabb horvát földrengést több magyar városban is

Újabb Földrengés Rázta Meg Horvátországot Az Éjjel - Blikk

Az ABC News azt írja, hogy komoly károk keletkeztek Zágrábban. Az biztos, hogy az országhatárhoz viszonylag közel – Komlón, Baján, Nemesnádudvaron –, de távolabb is, így több fővárosi kerületben, Sopronban és Vas megyében is rengett a föld. Volt, aki arról számolt be, hogy mozgott a karácsonyfa, mások alatt a fotel, a szék mozdult meg, egy áruházban pedig leestek az áruk a polcról. A földrengés epicentruma Zágrábtól 46 kilométerre, a közép-horvátországi Petrinja közelében volt, ahol több épület is összedőlt. Andrej Plenkovic horvát kormányfő elindult a helyszínre. A romok eltakarítására katonai alakulatokat is vezényeltek. A földmozgást egész Horvátországban, de a szomszédos országokban, köztük Magyarországon is érezni lehetett. Petrinjában egy férfit autójából mentettek ki, amelyre rádőlt egy épületrész. Magyarországon is érezhető volt a horvátországi földrengés | 24.hu. Egy másik összedőlt házból egy apát és egy gyermeket hoztak ki, a gyerek belehalt súlyos sérüléseibe. Feltételezik, hogy további sérültek is lehetnek a romok között. Az ország egyes részein nincs áramszolgáltatás, nem működik a telefon és az internet.

Magyarországon Is Érezhető Volt A Horvátországi Földrengés | 24.Hu

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak. A magyarországi földrengések általában nem pusztító erejűek. Ez köszönhető annak, hogy az országtól távol vannak a legnagyobb törésvonalak. Ennek ellenére vannak, nem is kevésszer. Évente 4-5 gyenge, érezhető rengést is feljegyeznek hazánkban Kisebb erősségű földrengések évente 100-200-szor előfordulnak, de ezek 2, 5 magnitúdónál nem erősebbek, emberek által nem érzékelhető. Ma is változik a táj a Dunántúli-középhegységben Amióta feljegyzik az országban a földrengéseket, három tucat komolyabb kárt okozott, főként az ország északi részén, mert ott van egy nagyobb törésvonal, ami a Dunántúli-középhegységet mai napig alakítja. 63-an haltak meg Komáromban, amikor 1763-ban 6, 3-as erősségű földrengés rázta meg a várost Pécsett 2004-ben emlékezetes szilveszterünk volt, éjjel ugyanis 3, 1-es földrengés rázta meg városunk déli részét. Újabb földrengés rázta meg Horvátországot az éjjel - Blikk. Károk akkor sem keletkeztek, a ijedtségen kívül senkinek nem esett baja.

Index - Belföld - Érezték Az Újabb Horvát Földrengést Több Magyar Városban Is

Természetesen tudunk azért nagyobb földrengésekről is, de erősségüket illetően jobbára becslésekre kell hagyatkozni, miután a rendszeres műszeres földrengésmegfigyelések csak az 1800-s évek utolsó harmadában kezdődtek Magyarországon. A korábban történt elemi csapások nagyságáról a korabeli szemtanúk beszámolói és leírásai alapján tudunk képet alkotni és közvetett módon meghatározni a rengés erősségét, azaz a magnitúdóját. A híradásokban rendszerint a Richter-skála szerinti számokat emlegetik, amelyeket hallva egy tájékozottabb laikus is sejtheti, milyen nagy földmozgásról van szó. Az egyes fokok között logaritmikus különbségek vannak, tehát ha például egy 4, 0–4, 9 magnitúdójú rengésről van szó, azt általában gyengének nevezik, de az 5, 0–5, 9 magnitúdójú már közepes erősségű, a 6, 0-nál nagyobb már erős, a 7, 0-nél nagyobb igen erős, házakat, hidakat pusztít el, míg 8, 0-nál nagyobb már nagyon erős, több száz kilométeres térségben súlyos anyagi károkat okoz, hegyomlásokat idéz elő stb.

A Kárpát-medence földtani szerkezete. A piros és a kék színnel jelölt lemezek az elmúlt néhány száz millió évben kerültek egymás közelébe A keletkezett károk alapján a földrengés erősségét a kutatók a Richter-skála szerinti 6, 2–6, 3 magnitúdójúra teszik, ami már nagyon erősnek mondható. A beszámolók szerint hét templom, 279 ház dőlt össze, 353 ház súlyosan megrongálódott, vált életveszélyessé. Kénbűzös gázok, furcsán bugyborékoló vizek is feltörtek a mélyből. Érdekes, hogy a módosabb polgárok boltíves kőépületei sínylették meg leginkább a csapást, az egyszerű, vályogból és fűzfavesszőből tapasztott házikók megúszták. Mivel a környéken több településen is éreztette a hatását a földrengés (epicentruma valahol Győr és Komárom között lehetett), a károk aszerint alakultak, hogy hol milyen épületek álltak. A katolikus egyház adatai szerint 63 ember halt meg és sok százan megsérültek, de elképzelhető – dr. Mácza Mihály helytörténész szerint –. hogy ennél jóval több lehetett a halálos áldozatok száma, csak ők nem katolikusok, hanem protestánsok voltak.

Nem sokkal később a GGI kivált a CSFK-ból és 2021. április 1. óta Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet néven újra önálló intézményként működik. A Szeizmológiai Obszervatórium jelenlegi épülete. Részletek Módosítás: 2021. április 02.