Chemtrail Rajongói Csoport Jets - Könyv: Kazohinia (Szathmári Sándor)
- Chemtrail rajongói csoport jets
- Szathmári Sándor - Kazohinia (meghosszabbítva: 3141979415) - Vatera.hu
- Nem is nagyon utópia | Szathmári Sándor: Kazohinia / Gyulai Várszínház | Olvass bele
Chemtrail Rajongói Csoport Jets
Magyarországon az EU előírásainak megfelelő szigorú egészségügyi határértékeket kell betartani. Hazánkban 25 éve - a mobiltelefonok megjelenése óta - mérik rendszeresen a környezeti elektromágneses sugárzás mértékét gyermekintézmények, társasházak, közutak, adótornyok közelében. Az évente átlagosan négyszáz mérés során sehol nem regisztráltak határérték túllépést. Ahogyan a Budapesten, Győrben és Zalaegerszegen üzembehelyezett 5G adótornyok esetében sem. Az 5G konteó, avagy elhülyülés Level 100 A konteó-, azaz összeesküvéshívők januárban kezdték terjeszteni a Facebookon, hogy a mobilhálózat valamilyen módon hozzájárul a SARS-CoV-2, vagyis a kornavírus terjedéséhez. Egy pedagógus nyílt levele mindenkihez - Orvosok és Egészségügyi Dolgozók a Tisztánlátásért. Ennek bizonyítására azt szokás felhozni, hogy Vuhanban is épp a járvány kitörése előtt épült ki a hálózat. Az egyik tábor szerint ez azért baj, mert a sugárzás károsítja az immunrendszert, egy másik, kreatívabb csoport szerint pedig egyenesen a betegség terjedését is elősegíti. Az csak egy apróbb hiba az elméletben, hogy a vírus olyan helyeken is terjed, ahol még csak nem is hallottak az 5G-hálózatról, de számtalan kutatás bizonyította, hogy a mobilnet egyébként sem károsítja az egészséget.
Lassan majd egyre több ember számára nyilvánvaló lesz, hogy a propaganda teljesen tönkre teszi az emberi kapcsolatokat, s ezt az egyetlen szempontot vezetik be az emberi érintkezésekbe. Nem célom történelem órát tartani, hogy micsoda beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha a lakosság elfogadja azt, hogy az össze-vissza hazudozó politikusok irányítsák még a magánéletüket is. Azok, akik eltitkolnak az emberek elől őket jogosan megillető információkat. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy sok embert átformál, önmagából kiforgat a félelem. Félelem a betegségtől, a haláltól. El a kezekkel Magyarországtól! – sajtófelhívás | Vilag Helyzete - Awakening The World. Mivel mindent, ami a halálról és a szenvedésről szól, magukba engednek, ezért ez megbénítja őket, s nem merik feltenni a jogos kérdéseiket, hisz a rengeteg ellentmondást, s hazugságot mindenki látja. De úgy gondolja, hogy ez természetes. Tudom, hogy a félelem, a propagandával karöltve nagyon torzító változást idéz elő. Sokan képesek lesznek attól a tanártól, akit tegnap még kedveltek, másnap teljesen elfordulni.
Swiftéval vetekedő, fanyar "angol" humorral megírt regényében a magyar szerző szinte mindenkit és mindent kifiguráz, ami korunk és világunk társadalmait jellemezheti. Nem is nagyon utópia | Szathmári Sándor: Kazohinia / Gyulai Várszínház | Olvass bele. Kazohiniában a hinek uralkodnak – ésszerűen, gyakorlatiasan, tudományosan -, de elviselhetetlen lélektelenséggel, érzelmek, vágyak nélkül. Előlük a szerző – "Gulliver" – az elszigetelt telepen élő behinek közé menekül, akik között viszont rémülten döbben rá, milyen hajszálvékony a határ az érzelmek, hiedelmek, babonák logikátlan, irreális világa és az elmebaj között. Az események azonban – különösen a behintelep – félelmetesen idézik mindennapi tapasztalatainkat, egy zseniális író többszörösen görbített tükrében.
Szathmári Sándor - Kazohinia (Meghosszabbítva: 3141979415) - Vatera.Hu
Ennek előzménye az volt, hogy Szathmáry még 1936 -ban kérte barátját hogy az adassa ki művét. Tamkó a pert elvesztette. A döntő bizonyíték egyébként – végszükség esetén – a Hiába kézirata lehetett volna, ám avval nem lett volna okos dolog előhozakodni, mivel a mű rendkívüli veszélyt jelenthetett volna a diktatúra "tekintélyére". Szathmári Sándor - Kazohinia (meghosszabbítva: 3141979415) - Vatera.hu. A szocialista kultúrpolitika azt terjesztette, hogy az író maga semmisítette meg "gyenge" művének mindhárom kötetét. Ugyanezekben az években – a Hiába lappangása idején – Orwell legnagyobb sikereit aratta említett műveivel. Szathmáry 1957 -ben, hatvanéves korában főmérnökként ment nyugdíjba a MÁVAG-ból. A szocializmusban még nem, '89 után már nem ismerték, ismerik, máig nem került méltó helyére a magyar irodalomban. Művei [ szerkesztés] Magyar nyelven [ szerkesztés] Kazohinia című könyvének borítóján. A kép látható az 1972-es és 1980-as kiadás fedelén is ( Csigó László felvétele) Látván nem látnak (1931–1936 körül), kézirat Gulliver utazása Kazohiniában ( 1941); Kazohinia ( 1946, 1957, 1972, 1980, 2008) Gépvilág és más fantasztikus történetek ( 1972; 1989) [1] A Gépvilág második (1989-es) kiadása tartalmazza A szegény csepűrágó dalá t, mely a Kazohinia utólag megírt, utolsó fejezete.
Nem Is Nagyon Utópia | Szathmári Sándor: Kazohinia / Gyulai Várszínház | Olvass Bele
A behinek megtépett rongyai pontosabban követik Szathmári leírását (ám a szerző maga sem gondolta volna, hogy a szétvagdosott ruhadarab, [farmer, póló] egyszer valósággá és divattá válik). Külön nagy találat a betik színes, formátlan gyapjúcsomókból összeábdált (főpapi? ) palástja, de mindent felülmúlt a térdet verő rézkocka – mint papi méltóságjel –, továbbá az esküvő ( bikbam) alkalmával viselt ünnepi lábtepsi (©Szathmári S. ) Ami a színre vitel fogadtatását illeti: siker Gyulán, intim, 100-150-es közönség előtt. (Ha szerencsésen alakul, a játékot ősztől befogadja valamelyik fővárosi és/vagy nem fővárosi színház is. ) Valószínűleg hozzám hasonló Kazohinia-rajongók lehettek, akik már ismerték a gondolkodás és döntés szabadságát felvető művet – mert ez itt a központi kérdés. Igazi aktualitása: szabad-e az ész mindenhatóságába vetni a hitünket – ha ezzel az élet értelmetlen vagy céltalan kellemességeit veszítjük el. Avagy: szabad-e mesterségesen kidolgozott, szabályoknak alávetni az életünket – vagyis hitnek, életidegen viselkedési kódexeknek (ez most különösen időszerű lett), népboldogító politikai prófétáknak, akik titkolják valódi céljukat: a hatalom megtartását.
A behinek is emberek, de bolondok. A hinek bezárva tartják őket, ahol aztán úgy és olyan szabályok szerint élhetnek, ahogy kedvük tartja. Gulliver hamar rájön, hogy ez még rosszabb, mint a hinek élete. Szathmári ezzel a két világgal az emberi lét két lehetséges végletét mutatja be. Az egyikben mindent az ész ural és irányít. A hinek nem boldogok, de nem is boldogtalanok, hiszen nem merül fel bennük ez a kérdés, egyszerűen léteznek. A behinek sem boldogok, de mindent megtesznek saját sanyargatásuk érdekében. Egyik sem egészséges életforma. "Az ember a maga valóságában a kettő között él, egyaránt boldogtalanul és magára hagyottan a hinek természetes tökéletességében és a behinek teljes tébolyában. "