Kaposvár Keleti Temető Gondnoksag — A Visegrádi Fellegvár
- Keleti temető (Kaposvár) – Wikipédia
- Ernyey József: A visegrádi vár (Műemlékek Országos Bizottsága, 1923) - antikvarium.hu
Keleti Temető (Kaposvár) – Wikipédia
Keleti temető A 120 éves Szent Anna-kápolna a temetőben Közigazgatás Ország Magyarország Település Kaposvár Városrész Keleti városrész Cím Mező u. 2. Létrejötte 1890 Vallás katolikus Tulajdonos Kaposvári önkormányzat Földrajzi adatok Területe 115 653 m² Távolság a központtól 1, 5 km Elhelyezkedése Keleti temető Pozíció Kaposvár térképén é. sz. 46° 21′ 36″, k. h. 17° 48′ 40″ Koordináták: é. 17° 48′ 40″ A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti temető témájú médiaállományokat. Az 1890-ben létesített Keleti temető Kaposvár legfontosabb temetője. A városban eltemetett nevezetes személyek közül a legtöbb ebben a temetőben nyugszik. A temető a Keleti városrészben, a Mező u. alatt található, területe 115 653 m². [1] Története [ szerkesztés] Kaposvár első temetője még a város főtere, a mai Kossuth tér mellett, a templom körül terült el. Amikor 1770-ben II. József (ekkor még nem volt király) a városba látogatott, elrendelte, hogy közegészségügyi okokból a temetőt a városközpontból a város két szélére kell telepíteni.
Temetők Kaposvár Nyugati Temető Kaposvár Cím: Kaposvár, Kanizsai utca 1 (térkép lent) November 1-én van mindenszentek napja, amikor a katolikus világ az üdvözült lelkekről emlékezik meg. Másnap, november 2., a halottak napja, amelyet a már elhunyt, de üdvösséget még nem el nem nyert lelkekért tartanak. November 1. Magyarországon 2000 óta újra munkaszüneti nap. Mindenszentek ünnepe környékén általában hosszabban tartanak nyitva a temetők. Térkép A temető helye térképen (a megjelenített hely egyes esetekben csak hozzávetőleges):
Különleges épségben maradt fenn az itt látható hosszú, egyélű kard, amit a középkorban parasztkardnak neveztek, de nem csak a parasztok, hanem a zsoldos katonák is előszeretettel forgatták a harcban. E példány a palotakert kútjából került elő. Ennek köszönhető, hogy a kút iszapja megőrizte markolatának faburkolatát is. A második tárlóban asztali díszedények és evőeszközök láthatóak a XV. század végéről és a XVI. század első feléből. Ernyey József: A visegrádi vár (Műemlékek Országos Bizottsága, 1923) - antikvarium.hu. Itt van a szemközti tárlóban látott szír albarelló párdarabja is. A másikhoz hasonló formájú, de kék indadísszel ellátott edényt, társánál több mint egy évszázaddal tovább használták, csak Mátyás király korában dobták szemétre. Mellette áll egy izniki török fajansztál, amely még a török hódítás előtt, ajándékként vagy kereskedelmi árúként jutott a magyar királyi udvarba. A barnás színű hólyagos felületű kőcserép serlegek a morvaországi Losticéből származnak, de más, német eredetű díszedények töredékei is előkerültek a palota romjai közül. Számos velencei és helyi készítésű üvegedény: tálak, kelyhek, poharak díszítették valaha a palota asztalait.
Ernyey József: A Visegrádi Vár (Műemlékek Országos Bizottsága, 1923) - Antikvarium.Hu
Szállást keresel Visegrádon? Itt érdemes körülnézni »» Képek: Kristóf Eszter Sort by Recent Most Positive Most Helpful Látogatók véleményei
Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége. A történelmi idők során kelták, germánok, rómaiak, avarok, magyarok lakták a Dunakanyar térségét. A rómaiak Nagy Constantin idején építették a Sibrik-dombon a Ponts Novatus nevű castrumot (erődöt), mely a Duna menti limes legjelentősebb építménye volt. E mellett a város területén több helyen is láthatunk római emlékeket, így őrtorony maradványokat Szentgyörgypusztán, egy 330 körül épülhetett erőd maradványait a Gizella-majornál. Visegrádi vár története. A magyarság letelepedésekor e terület Árpád fejedelem testvérének, Kurszánnak lett szállásbirtoka. Az első, latin nyelvű oklevél 1009-ben említi Visegrádot (mely magas várat jelent). Visegrád első vára a castrum-ra, annak köveinek felhasználásával épült, de ez a vár a tatárjárás idején elpusztult. A mai várrendszert IV.