Körmend - Egynapnyi Város És Látnivaló - Alon.Hu / A Dűne Messiása
Az Örökségközpontban váltott belépőjegy érvényes a Batthyány kastély területén lévő valamennyi kiállítás megtekintésére. JEGYPÉNZTÁR A jegypénztár az örökségközponttal egyidejűleg tart nyitva, a Dr. Batthyány-Strattmann Múzeum nyitva tartási idejében. Nyitva tartás November 1-től április 30-ig vasárnap és hétfő kivételével naponta 10-16 óráig Május 1-től október 31-ig hétfő kivételével naponta 10-18 óráig A Vadászlak november 1-től előzetes bejelentkezéssel látogatható a múzeum nyitvatartási idejében.
- Index - Kultúr - A Dűne egy félbehagyott előjáték, ami csak ígéri a kielégülést
- A Dűne messiása - Wikiwand
- Dűne - Geekz
Egy kiadós séta a városban Körmend a földrajzilag legnyugatibb magyarországi megyében, Vasban található, a nyugati határszéltől huszonegynéhány kilométerre. Budapest irányából jövet a 8-as és 86-os útvonal kereszteződésénél lépünk Körmend város területére. A 8-as tovább vezet Ausztriába. Zalaegerszeg felől, a 86-os úton jövet, a fenti két út találkozása előtt még balra fordulván is ide jutunk. Ezt a megközelítési mód különösen ajánlott, hiszen a Rába-hídon átérve már elsőre is feltűnhet, hogy ennek az útnak a meghosszabbítása hajdanán a kastély főépülete alatt haladott át. Mindenesetre bármelyik irányból jövünk, ha a Batthyány-kastélyt megtaláltjuk, akkor már helyben vagyunk. A kastély-együttes főépületében egészen a legutóbbi időkig több esküvő köttetett, de a szomszédos középiskola kollégiumául is szolgált. Manapság újra kiadásra került, így ismét műemléki voltában csodálhatjuk meg. Az épületben található még az állandó Rába Helytörténeti Múzeum és a 2004 tavaszán nyílt Batthyány-múzeum is, mely utóbbiról bővebben lesz még szó.
század első feléből származó ingaóra áll őrt a folyosórész végén. Mind a kettő bizonyíthatóan a kastély berendezéséhez tartozott a maga idejében. Fellelhető továbbá számos felnagyított képeslap a múlt századforduló környékéről, amelyeken egy sereg olyan kertrészletre bukkanhatunk, ami ma már nincs, vagy nem abban a formában tűnhet a szemünk elé. Az 1945 utáni orosz fosztás nyomán üresen kongó termek és a századok folyamán véghez vitt átalakításokat egy képen bemutató fotográfiák mellett számos relikvia is a vitrinek üvegfala mögé bújt. Arrébb dallamcsengő kíséretében belépünk a Batthyány-Strattman László életét körüljáró, azt dokumentáló terembe. Az eredetiségében kivételes érdemeket magukénak valló hivatalos iratok, fegyverek, enteriőr-felvételeken kerülnek itt a szemünk elé. Batthyány végrendeletébe olvashatunk bele, a kiállítás kardinális pontjában álló családfa-töredéket szemlélhetjük meg, az 1930-as évek kastélyának, várkertjének magával ragadó pompáját és grandiózusságát csodálhatjuk etc.
A körmendi kastély a család hatalmas értéket képviselő, a kortársak által nagyra értékelt gyűjteményeinek is helyet adott. Az orosz dúlástól a könyvtár és a levéltár jórészét sikerült megmenteni, de a műgyűjteménynek csak a töredéke maradt fenn. Az épület belső tereit pedig az iskolai, kollégiumi használat miatti átalakítások, födémcserék stb. rombolták 1992-ig. Fotó:
A mai kastély helyén álló első, erődített épület említése 1459-bõl származik, és a 16. században négy, kör alakú saroktorony által meghatározott négyszög alaprajzú vár állt itt. A 17. század során többször átépítették, legjelentősebb építkezés 1650 körül folyt, amikor a kor kiváló olasz hadmérnökének Filiberto Lucchesének a tervei alapján új szárnyak épültek a sarokbástyák közé. A középkori várkastély barokk palotává formálása az 1730-1740-es években történt, Donato Felice de Allio császári és királyi építész tervei alapján, megtartva a sarokbástyák által meghatározott alaprajzi adottságot, déli oldalon pedig melléképületekkel zárt elõudvart kialakítva. 1799-1810 között klasszicista szellemben újjáformálják a kastélyt, amely elsősorban a homlokzatokat és a tetőt érintette. Az épület képe azóta csak az 1960-as években történt helyreállításkor változott, amikor középkori részleteket tártak fel és mutattak be a homlokzatokon. A Batthyány család 1764 óta Batthyány-Strattmann hercegi címmel 1606-tól közel 350 évig volt kizárólagos birtokosa a településnek.
Számos fénykép készült továbbá a betegeivel való foglalkozása közben, a műszereiről és a soktagú családja körében egyaránt. Ez utóbbival kapcsolatban megemlítendő, hogy többek között e családból származott az első magyar miniszterelnök és az utolsó nemzeti nádor is. Mindezek tükrében mindenkit csak bíztatni tudunk arra, hogy meglátogassa ezt az érdekfeszítő kiállítást, ami 2005 augusztusában a szombathelyivel közösen ezer négyzetméterre bővül. Akkor már fellelhetővé válik minden fontos Batthyány-relikvia, dokumentum. A szombatonként érkezőket pedig ingyenes idegenvezetés várja, ami értő szavak kíséretében érinti a kastély több helyiségét. Nézze meg körmendi képgalériánkat is!
A város határában a 8-as – 86-os utak körforgalmi kereszteződését a 8-as úton Szentgotthárd felé kihajtva hagyják el! Tömegközlekedés: Vasúton:Közvetlenül, illetve átszállással a (Budapest) – Szombathely – Szentgotthárd vonalon. Autóbusz helyközi járatok: Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy Körmenden intermodális közlekedési csomópont található, amelyben összehangolják a vasúti és autóbuszos személyszállítás közlekedési feltételeit:
Hogy milyen kétes eredménnyel, azt talán jól példázza, hogy a film a mai napig a rendező egyik legvitatottabb filmje, amelyből több változat is létezik, például egy öt órás tévé-verzió, amelytől Lynch elhatárolódott. A Dűne Paul Atreides (Kyle McLachlan) herceg felemelkedésének története, akiből a mese végére a Kwisatz Haderach (héberül: "az út lerövidítője", kvázi isten), a Dűne uralkodója, illetve a bolygó népének, a fremeneknek messiása lesz. A Dűne az egyetlen lelőhelye az univerzum szuperkábítószerének, a Fűszernek, amelynek hatására a userek mindenféle emberfeletti tetteket – teleportáció, gondolatátvitel, stb. - képesek véghezvinni, sőt, ami a leglényegesebb, az űrkereskedelmet felügyelő Liga navigátorai is a Fűszer segítségével teleportálják át az irányításuk alatt álló űrhajókat az univerzum egyik pontjáról a másikra. Nem csoda tehát, hogy őrületes harc folyik a bolygó feletti uralom megszerzéséért. Index - Kultúr - A Dűne egy félbehagyott előjáték, ami csak ígéri a kielégülést. Paul apja is ennek a csatározásnak esik áldozatul, mikor IV Shaddam császár beáldozza őt a rivális Harkonneneknek (a film főgonosza, Vladimir Harkonnen báró (Kenneth McMillan) Lynch egyik legeredetibb és legundorítóbb antagonistája: gennyedző, túlsúlyos testét egy repülő székhez szíjazva közlekedteti, otthona pedig egy indusztriális szemétdomb-planéta, amely mintegy kontrasztot alkot a Dűne univerzum többi, általában archaikus technikai szinten leledző bolygójával. )
Index - Kultúr - A Dűne Egy Félbehagyott Előjáték, Ami Csak Ígéri A Kielégülést
A történet elején megtudjuk, hogy a bányászati jogokat hosszú idő óta a Harkonnenek élvezik élükön Baron Vladimir Harkonnen uralkodóval (Stellan Skarsgård), aki a fűszerkereskedelemnek hála a császárnál is nagyobb gazdagságra tett szert. Uralmuk alatt a fremenek, vagyis az Arrakis (köznyelvben elterjedt nevén csak Dűne) őslakosai a körülményekhez képest is még sivárabb életre kényszerültek, és a technológia uralta világban nomád életmódba menekülve próbálnak túlélni a homokdűnék és a kilométerhosszú férgek között. Hazaszeretetük mellett pedig egyetlen dolog tartja bennük a hitet: az, hogy egyszer eljön a megváltó, aki felszabadítja őket, akit reménytől remegő suttogással csak Lisan al Gaibnak neveznek. A dune messiása . A padisah császár viszont úgy dönt, hogy Arrakis fűszerbányászatának felelősségét átruházza az Atreideseknek (mondjuk, nem feltétlenül jófejségtől vezérelve dönt így), egy másik uralkodócsaládnak (Trónok harca-hasonlattal élve a Dűne Starkjainak), amelynek tagjai kitörő lelkesedés híján, de köteleségük teljes tudatában vállalják a feladatot.
A Dűne Messiása - Wikiwand
Herbert regényfolyama először folytatásokban jelent meg a hatvanas évek elején, és 1965-ben fogták össze könyvformában. A nyolcvanas évek elejéig Herbert még négy folytatást írt, amelyekben tovább bonyolította a galaxist uraló Atreides-ház, és az életükkel örökre összefonódó bolygó történetét. A regényfolyam során a szerzőnek sikerült egy sajátos, fantasztikusan részletes, ökonómiai, szociális és politikai aspektusaiban egyedi univerzumot létrehoznia. Az első könyvet már a hetvenes évek elején meg szerették volna filmesíteni. A Dűne messiása - Wikiwand. Eredetileg a mexikói neo-szürrealista, Alejandro Jodorowsky rendezte volna, a díszletek, kosztümök és maszkok megtervezésére pedig Moebius (Jean Girault) és H. R. Giger, az Alien "atyja" lettek kiszemelve, sőt az egyik mellékszerepet Salvador Dalinak szánták! Miután anyagi okokból a produkció dugába dőlt, Ridley Scott próbált meg bele életet verni, kevés sikerrel. 1983-ban aztán Lynchnek adatott meg a lehetőség, hogy – Dino De Laurentiis produceri szárnyai alatt, ötven millió dolláros költségvetéssel megtámogatva – megalkossa a saját interpretációját.
Dűne - Geekz
A szereplőgárdában kitüntetett helyen azok a színészek sorakoznak fel, akik az elmúlt pár és a következő évek divatszínészei, azaz akikhez előszeretettel nyúl Hollywood, ha biztosra akar menni: Timothée Chalamet, Zendaya, Oscar Isaac, Rebecca Ferguson, Dave Bautista, Javier Bardem és Jason Momoa. Valljuk be, a nagy nevek nagy tehetségeket is takarnak, ám a Dűnében mégis mintha színészi eszköztárukat a lakókocsi-öltözőkben hagyták volna civil ruhájukkal együtt. Dűne - Geekz. Ez nem azt jelenti, hogy alakításuk rossz, egyszerűen csak színtelenségükkel egészítették ki az amúgy is naturális színekkel felfestett képi világot. Nem minden homok, ami fénylik, legalábbis az elsivatagosodott Arrakison biztosan nem. A bolygó ugyanis az emberek által uralt Impériumban az egyetlen hely, ahol fellelhető a fűszer, az a különleges por, ami az űrutazás elengedhetetlen kelléke, egy olyan pszichotikus anyag, ami tudattágító hatással rendelkezik. Nem csoda tehát, hogy az igencsak zord körülményeket biztosító bolygó feletti irányítás az egyik legfontosabb kulcs a hatalomhoz és a gazdagsághoz.
Viszont rengeteg minden van, azaz nincs, ami miatt mégis erős hiányérzettel párosul a stáblista feltűnése – főleg, hogy a film premierjének időpontjában még messze nem biztos a folytatás, ez a bizonyos első rész pedig a legnagyobb jóindulattal sem mondható teljes értékű mozinak. A Dűnét (David Lynch után szabadon) Denis Villeneuve rendezte, akinek a munkái egyértelmű bizonyítékként szolgálnak az időgép létezésére; ugyanis a jövőben játszódó vagy jövő inspirálta munkái teljesen hihetők, de ha ez nem lenne elég érv, elég megnézni a 2015-ös Sicario -plakátot is, amin tisztán látszik, hogy a Dűnével párhuzamosan mozikba kerülő Gyurcsány-film, akarom mondani, az Elkxrtuk poszterének koncepcióját lopta el. A Sicario és az Elkxrtuk c. filmek plakátjai Komolyra fordítva a szót, talán nem is lehetett volna egyértelműbb választás a rendezői posztra, mint Villeneuve, aki a Szárnyas fejvadász 2049 és az Érkezés című filmekkel már bizonyította, hogy remek ízlése és szeme van a zsánerhez. Az pedig tagadhatatlan, hogy képzeletének kivetülése Frank Herbert sikerkönyvéről páratlan, ami miatt igencsak indokolt a Dűnét moziban nézni, nem pedig monitoron.