Kossuth Lajos Magánélete | Híradó / Vaszary János Festményei
Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a Kossuth Rádió A Hely című közéleti-kulturális magazinműsorának stábja rádiófelvételt készített az iskolánkban, amelyben a Mókus szellemiségét, értékeit, mindennapjait mutatják be. Adásban december 22-én és 29-én voltunk. Ha tudják, hallgassák - gyermekeikkel együtt, és hirdessék, hiszen közös öröm és büszkeség az ország nyilvánossága előtt megmutatkoznunk. A felvételek a Médiaklikk oldalán találhatóak: Illetve itt is meg lehet hallgatni. Első rész: Második rész: CSATOLT DOKUMENTUMOK A kategória további hírei
- A hely kossuth rádió player
- A hely kossuth rádió center
- Festmények
- Különleges festmények dönthetnek rekordokat a Virág Judit Galériában
A Hely Kossuth Rádió Player
Kossuth Rádió - A Hely felvétele - YouTube
A Hely Kossuth Rádió Center
A festők egy-egy részletet készítettek el. Azonban az anyagiak keresztülhúzták az előzetes számításokat. Mint azt a történész elmondta, 1898-ban megmutatták Lvov-ban és magyar nagyvárosokban is az elkészült művet, az azonban nem keltett olyan nagy érdeklődést és nem hozott akkora bevételt, mint amire számítottak a készítők, ezért – utolsó próbálkozásként – egy fotóalbumot is készítettek a körképről. De ez sem "jött be", folytatta a történetet Turda, mert az 1907-es varsói kiállítás után Styka belátta, hogy nem lesz ebből a képből olyan összegű honorárium, amire számított, ezért fogta a képet, és a földön több tucat egyenlő darabra szelte fel, mindezt a legenda szerint ollóval. Bem-Petőfi-körkép reprodukció részlete kiállítva. Fotó: Farkas Erika/MTVA Nem lehet tudni pontosan, hogy hány festmény született a felszabdalás után, jelenleg 36 darabról tudnak a szakemberek – foglalta össze a festmény utóéletét a történész. Történelmi hűség vagy művészi fantázia? Kedves Gyula, az Országgyűlési Múzeum igazgatója a műsorban elmondta: a város bevételének ábrázolására nem hiteles a festmény, azonban arra igen, hogy hűen mutassa be az 1849-es erdélyi hadjáratot.
R: Mennyire drága egy ilyen berendezés? Tehát mondjuk egy átlagember ezt meg tudja engedni magának? Köcse Tibor: Én úgy gondolom, hogyha valami kettő-három év alatt megtérül, az ha bankba teszem a pénzemet, akkor harminc százalék kamatot kellene érte kapnom. Ma Magyarországon, de Európába sincs olyan bank, ami ennyit fizetne. Tehát én mindenkit buzdítok arra, hogy gondolja végig ezt a kis matekot. Emellett pedig azt is gondolja végig, hogy nem csak a pénz számít, amit megtakarít ezzel. Ugyan van egy kis beruházási költsége, de természetesen, hogyha napelemről beszélünk annak is van beruházási költsége és megtérülési ideje. Ez annál lényegesen olcsóbb és én úgy gondolom, hogy a környezeti védelmi hatékonysága pedig mindannyiunk számára fontos, hisz hiába van pénzünk, ha nincs levegőnk. R: És az önkormányzat saját forrásból szerezte ezt be? Köcse Tibor: Nem. A céggel kialakítottunk egy kapcsolatot. Ez köszönhető annak is, hogy az (... ) magyarországi képviselete azért talált meg bennünk, mert Nagypáli egy innovatív település és nagyon szép eredményeket ért el az előző években, ha csak a tavalyi évet említem.
"Tiszta, nyílt, de acélos tekintete mintha mindig a lényeget fürkészné a felszín látszat-takarója mögött. " Vaszary János, a magyar avantgárd festészet kiemelkedő alakja százötven éve, 1867. november 30-án született Kaposváron. Gauguin művészete volt a kiindulópontja a Nabis ("próféták") csoport (Pierre Bonnard, Éduard Vuillard, Maurice Denis, Felix Vallotton, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Paul-Élie Ranson, Aristide Maillol) festőinek, szobrászainak. Vaszary János 1904 körül készült Önarckép én a művész szuggesztív pillantása ragadja meg a nézőt, írja Plesznivy Edit művészettörténész a festőről írt életrajzban. "Tiszta, nyílt, de acélos tekintete mintha mindig a lényeget fürkészné a felszín látszat-takarója mögött" – írta róla egy kortársa. A művész kényesen elegáns megjelenése, tartózkodó viselkedése és szárnyalóan nyitott alkotói magatartása, bensőjének forrongó hevülete között feszülő kettősséget pedig így jellemezte egy másik írás: "Arisztokratikusan udvarias. Feszes, kimért, kemény […] Olvasáskor lornyont használ.
Festmények
Biográfia és bibliográfia, Kaposvár, 1970 • Mezei O. : Vaszary János és/vagy az új reneszánsz: Vaszary János összegyűjtött írásai, Tata, é. n. • Haulisch L. : Vaszary János, Budapest, 1978. A cikk lejjebb folytatódik.
Különleges Festmények Dönthetnek Rekordokat A Virág Judit Galériában
A halál, a szenvedés, a szeretet, a gyász, a megújulás mindegyike szorosan kötődik húsvéthoz. Az ünnepkört magyar művészek festményein keresztül idéztük fel. Jézus halála és feltámadása a különböző művészeti korszakok mindegyikében a gyakori témák közé tartozott, hiszen a közismert bibliai történet különösen alkalmas az emberi érzelmek szimbolikus közvetítésére. Vaszary János: Golgota (Krisztus a kereszten) Golgota A festmény Krisztus kereszthalálának reménytelen pillanatát rögzíti: szenvedés, elkeseredettség sugárzik a képről. A krisztusi szenvedés és halál a ferde keresztek által megsokszorozódik. A másik halott férfi tehetetlenül lógó teste a mindenkori emberi szenvedés jelképe. Vaszary több művet is készített hasonló témában. Az I. világháború tragédiáját, az okozott emberi szenvedést, a szomorúságot, kilátástalanságot, saját érzelmi tusáját vetítette ki alkotására. A hideg kék szín használata csak fokozza a negatív érzelmeket, Krisztus sebeinek és töviskoszorújának vöröse szinte "kiugrik" a képből, az emberi kegyetlenséget kiemelve és egyben elítélve.
Két barát, két főmű – Aba-Novák és Patkó A húszas évek újklasszicista törekvéseit többek között Aba-Novák Vilmos és Patkó Károly remekművei reprezentálják. Előbbi a Felsőbányán készült, számtalanszor kiállított és reprodukált Fésülködés sel és egy szolnoki mulatságot ábrázoló kompozícióval van jelen, míg utóbbi egy reneszánsz hangulatot idéző, gyönyörű női portréval. Aba-Novák Vilmos: Fésülködés (Fotó/Forrás: Kieselbach Galéria) A felfedezés izgalma A ma még kevésbé ismert, felfedezésre váró művészek közül a szegedi Cs. Joachim Ferenc, egy tekintélyes méretű és izgalmas kompozíciójú párizsi alakos látképpel, míg Pap Géza egy dunabogdányi tájjal szerepel, amely stílusban, sőt kavlitásban is szoros párhuzamba állítható Rippl-Rónai József kukoricás festményeivel. Balaton, Budapest, magyar történelem, Eucharisztikus kongresszus A tárlat anyagának válogatói és rendezői gondot fordítottak arra, hogy néhány jellegzetes festői téma érzékelhető hangsúlyt kapva megragadja és vezesse a nézők fantáziáját.