Biatorbágyi Vasúti Viadukt | National Geographic – Japán Lonc Szaporítása
A biatorbágyi völgyhidak különlegessége többrétű: egyrészt nincs már Magyarországon máshol páros vasúti völgyhíd, csak Biatorbágyon, másrészt az ország jelenlegi területének földrajzi adottságaiból kifolyólag a vasúti völgyhidak száma igen kevés. forrás:,,,
- Viadukt – Biatorbágy – Zsámbék medence
- Biatorbágyi merénylet – Wikipédia
- Biatorbágyi viadukt - Pest megyei mustra
- Örökzöld Japán Lonc (Lonicera japonica 'Halliana') gondozása, szaporítása
- Japán Lonc (Lonicera japonica ‘Halliana’) gondozása
- Japán futólonc az út széléről | Örökbefogadott növény - YouTube
Viadukt – Biatorbágy – Zsámbék Medence
A filmesek is mélybe küldtek egy vonatot A viadukt, illetve a felrobbantását célzó merénylet több filmben is megjelenik. Ezek közé tartozik Várkonyi Zoltán Merénylet című, 1959-ben bemutatott filmje, Básti Lajos főszereplésével, valamint Simó Sándor 1982-es, Viadukt című filmalkotá az volt az érdekessége, hogy az eredeti biatorbágyi helyszínen egy valódi, hetekkel korábban leselejtezett vonat felhasználásával forgatták le a filmet. Akkor még olcsóbb volt ugyanis összetörni egy igazi vonatot, mint makettet építeni. Biatorbágyi merénylet – Wikipédia. Az akkor már évek óta használaton kívül álló völgyhídon, a film kedvéért visszaépítették a síneket, a vágányon egy kis ívet csináltak, így a vonat detonáció nélkül is le tudott zuhanni. Az egykori beszámolók szerint, a forgatás miatt majdnem egy napig nem lehetett a viaduktnál közlekedni.
Biatorbágyi Merénylet – Wikipédia
Biatorbágyi Viadukt - Pest Megyei Mustra
1903-ban ennek a hídnak, a nem kielégítő teherbírása miatt, annak növelésére megerősítették a szerkezetét. [2] A párhuzamos második híd megépítésére akkor került sor, 1898 -ban, amikor a vonal kétvágányúsítása miatt egy új, bal vágányt fektettek le. Ennek két hídfője maga is 2×10, 0 méteres nyílású boltozat; a Budapest felőli (keleti) hídfő és a közbenső pillér cölöpalapozású, a másik hídfő sík alapon áll. Viadukt – Biatorbágy – Zsámbék medence. Az áthidaló szerkezet diósgyőri folytacél anyagú, kétszer kéttámaszú párhuzamos övű, oszlopos rácsozatú, süllyesztettpályás szerkezet. A MÁVAG építette hidat 1898. december 20-án adták át a forgalomnak. [3] A merénylet [ szerkesztés] A merénylet 2006-ban állított emléktáblája az északi híd lábánál 1931. szeptember 13 -ára virradó éjszaka Matuska Szilveszter felrobbantotta az egyik sínszálat a viadukton áthaladó, Budapestről Bécsbe tartó gyorsvonat alatt. Ennek következtében a gőzmozdony és a szerelvény első néhány kocsija a huszonhat méteres mélységbe zuhant; a robbantás összesen 22 ember életét követelte.
[2] Ez – elterjedt vélekedésekkel szemben – nem a szovjet csapatok gyors előre nyomulásának volt köszönhető, hanem Wiesner Lajos karpaszományos hadapród őrmester, a torbágyi és herceghalmi hídőrség parancsnoka, illetve a térségen áthaladó vasútvonal ellenőrző tisztje személyes bátorságával akadályozta meg. Miután ugyanis 1944. december 23 -án írásbeli utasítást kapott a viadukt felrobbantására, sajnálván megsemmisíteni a szívéhez nőtt, szép vasúti szerkezeteket, a németek félrevezetése mellett döntött és evégből egy másik, közeli helyszínen hajtotta végre a robbantást, így megmentve a völgyhidakat. [4] Későbbi sorsa A vonalat később, 1975-1977 között körülbelül egy kilométerrel északabbra helyezték át ezen a szakaszon, mert a térségben található több kis sugarú ív miatt csak így lehetett növelni a vonatok haladási sebességét. Így a vasútvonal most északról kerüli meg Biatorbágyot, új helyre került a falu vasútállomása is. 1979-ig még jártak vonatok a viadukton, de a szerkezete ezután gyors romlásnak indult, tervbe vették a lebontását is.
Már épp itt az ideje, hogy a rózsalonc gondozása témában is megjelenjen egy bejegyzés. Még egyáltalán nem írtam a loncokról, annak ellenére, hogy igen kedveltek hazánkban is és a loncok családjába kb. 135-170 faj tartozik. Származása: A lonc ( Lonicera vagy Caprifolium) a mácsonyavirágúak ( Dipsacales) rendjébe, ezen belül a loncfélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik, Kb. 135-170 lonc faja létezik. A nemzetség a nevét, Lonicera, Adam Lonicerról kapta, aki a 16. század egyik legismertebb füveskönyvének (Kreuterbuch) szerzője volt. A legismertebb fajok: a búbos lonc ( Lonicera periclymenum), a japán lonc ( Lonicera japonica) és rózsalonc. Japán futólonc az út széléről | Örökbefogadott növény - YouTube. A rózsalonc vagy fürtöslonc ( Weigela) Kelet-Ázsiában őshonos, Európában a leggyakrabban ültetett loncféle. Ismertetőjegyei: lombhullató cserje, erebélyes, 2–3 m magas cserje. Virágok: fajtától függően rózsaszín, piros, lilás, esténként némely változata illatos Virágzási idő: májustól júliusig Fogyaszthatóság, mérgezőség: nem fogyasztható, mérgező Magasság: kifejlett növény magassága 2 – 3 méter is lehet Habitus: bokros Cserépben nevelhető-e: próbálkozhatunk vele Rózsalonc gondozása Gondozása: napsütést igényel, némi árnyékot elvisel, savanyú vagy semleges kémhatású talajt szereti.
Örökzöld Japán Lonc (Lonicera Japonica 'Halliana') Gondozása, Szaporítása
Virágai roppant díszesek, fehér árnyalatúak, de az idő előrehaladtával sárgás színezetet nyernek. Gondozási igénye nem jelentős, így kezdő kertbarátoknak is kifejezetten jó választás. Szűk kertekbe is bátran telepíthető, mert kis alapterületen is remekül dekorál, amennyiben függőleges felületre, támasztékra tereli. A nagyobb kertekben rendszerint akadnak olyan részek, melyek nem állnak intenzív művelés alatt, ezek pedig néha elhanyagoltak, nem mutatósak. A japán lonc ezen kertrészek takarására is elsőrangú választás, hiszen a talajon terjedve rövid idő alatt egységes, magas esztétikai értékű fedőréteget alakít ki. Ugyanez a trükk bevethető előkertek esetében is, hiszen ez az a kerti szegmens, mely az utcáról is látszik, így meghatározó jelentőségű, ezért igencsak hasznos, ha ez a terület díszes. Örökzöld Japán Lonc (Lonicera japonica 'Halliana') gondozása, szaporítása. A japán futólonc nem csak a szemet kényezteti, hanem illatával is hódít! A fehér, később pedig sárgás virágok jellegzetes, de nem túl erős illatot árasztanak, mely belengi majd az egész kertet!
Ültetése egyszerű, talajigénye nem összetett, vízigénye közepes, ezáltal nem ad napi szintű feladatokat! Metszése könnyű feladat, és nem kell gyakran az olló után nyúlni. A tavaszi alakító metszést követően az év többi részében csupán az elhalt, elszáradt vesszőket szükséges eltávolítani róla, illetve a nem kívánt irányba terjedő hajtásokat kell lenyesni. Japán Lonc (Lonicera japonica ‘Halliana’) gondozása. Az elöregedett, túlburjánzott japán loncot egy radikális visszavágással lehet megifjítani. Változatos módokon használható fel a kertben, lehet faltakaró, a kerítés burkolója, talajtakaróként bevethető parlagi kertrészeken vagy az előkertekben. Telepítése jó ötlet társasházakba is, ahol a szürke, unalmas falfelületek hatékonyan dobhatók fel segítségével. Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja! Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
Japán Lonc (Lonicera Japonica ‘Halliana’) Gondozása
angustifolia (Wender) Kirchn., keskeny-lándzsás levelű, világos rózsaszín virágú; a Lonicera tatarica latifolia Loud., nagy levolú, nagy, rózsaszín virágú; a Lonicera tatarica leroyana (Zab. ) Rehd., lassan növó, zömök bokor, hosszúkás-lándzsás, pillás élú levelekkel, kevés rózsaszín virággal; a Lonicera tatarica nana Alphand., apró levelű, törpe alak, sok apró, rózsaszín virággal; a Lonicera tatarica sibirica Pers., sötét-rózsaszín virágú változat. Lonicera X tellmanniana (Spaeth) J. Magyar. (Lonicera tragophylla sempervirens). Gyors növésű, csavarodva magasra kúszó cserje. Levelei tojásdadok, a virágzó hajtásokon a felső levélpárok összenőtt vállúak. Illatos, narancsba hajló sárga virágai máj. -ban nagy tömegben nyílnak. Bogyója narancssárga. Egyik legszebb kúszó faj. Napos, félárnyékos helyeken ugyanúgy alkalmazható, mint a Lonicera caprifolium. Lonicera xylosteum Lonicera (ükörke). Japán lonc szaporítása. Hazája Európa. 1, 5 m-es, felálló ágú, terebélyes, foszló kérgű cserje. Üreges hajtásai kopaszok v. szőrösek.
Pelyhes, széles-tojásdad, rövid hegyű, keskenyedő vállú levelei tavasszal igen korán hajtanak. Pirosas árnyalatú, sárgásfehér virágai máj. Borsó nagyságú bogyója sötétvörös. Tápdús, üde v. átmenetileg száraz talajon is díszlő, árnyéktűrő, bükkösben, cseres tölgyesekben, cserjésekben nálunk is őshonos faj. Jó tulajdonságait erdőgazdaságilag is hasznosítják, lomblevelű erdők cserjeszintjében talajvédő szerepe van. Erdőtelepítéskor, szétágazó gyökérzete alkalmassá teszi eróziónak kitett meredek lejtók megkötésére. Mézelő. A Lonicera fajokból gazdag gyűjtemény van a szarvasi, vácrátóti, kámoni arborétumokban és a szegedi botanikus kertben. Lonicera - lonc
Japán Futólonc Az Út Széléről | Örökbefogadott Növény - Youtube
Szereti a vízet, rendszeresen öntözzük. Tavasszal tartós hatású trágyát adjunk hozzá. Jól gondozva sokáig elél és még idős korában is jól viseli az átültetést. Tavasszal szükség szerint ritkítsuk ki, metszük meg, az elszáradt részeket vágjuk le. Szaporítása: zölddugványozással júniusban, erős vesszőjűeknél esetleg fásdugvánnyal Felhasználása: csak dísznövényként használható, díszértékét változó színű virága, őszi lombszíneződése adja. Szoliternek, csoportosan tartva, vagy akár sövénynek is megfelelő.
Lonicera kamtschatica)), ehető gyümölcséért termesztették. Termése hosszúkás, lila-kék, édes és savanykás ízű. Ehető nyersen, vagy konzervekben felhasználható. Főleg amatőrként termesztik, és a "Czelabinka" és a "Siniglaska" fajtákat általában parcellákra és házikertekbe ültetik. Mindkettő nagyon ellenáll a fagynak és az aszálynak, ezért jól állnak még kissé elhanyagolt kertekben is. Beporzó jelenlétében jobban meghozzák a gyümölcsét, ezért érdemes a kertben mindkét fent említett fajtát tartani. A pomerániai lonc tökéletesen növekszik éghajlatunkon Lonc - termesztés és gondozás A lonc a legjobban növekszik, és leginkább a napsütötte és félárnyékos helyeken virágzik. Megbirkózik a legtöbb kerti talajjal, amely semleges vagy enyhén lúgos, de a lonc számára a vályogos, termékeny és nedves talaj a legjobb. A lonc termesztése viszont sikertelen a rossz humuszú, túlzottan kiszáradó vagy nedves területeken. Mikor kell loncot ültetni? Az üzletekben és kertészeti központokban a lonc általában konténer növényként kapható.