Gyulai Vár Története: Első Világháborús Veszteséglista

A vármúzeumban megismerhetjük közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A Gyulai Várszínház 1964 óta működik a vár falai között nyaranként szabadtéri előadások helyszíneként. Gyulai Hírlap - Ideiglenesen új helyre kerül a gyulai vár bejárata. A várszínpad mellett a vár melletti tószínpad is rendezvényhelyszínként szolgál. A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. A gyuali várban és a vármúzeumban fényképezni, néhány teremtől eltekintve szabad, és ingyenes. Nyitvatartási és egyéb információk a vár hivatalos oldalán. Nagyon köszönjük a fotókat ‎Sutusné Grébel Irén‎nek!

• Gyulai Hírlap - Ideiglenesen új helyre kerül a gyulai vár bejárata
• Az első világháború veszteségi adatbázisa - AdatbázisokOnline

Gyulai Hírlap - Ideiglenesen Új Helyre Kerül A Gyulai Vár Bejárata

2022. 01. 07. Egy 500 éves oklevél margójára Kerecsényi László a három legjelentősebb várunkból kettőnek, Szigetvárnak és Gyulának is volt a kapitánya. Gyulán példátlan módon 63 napig tudta feltartóztatni […] 2020. 05. 13. Az ellenállás megtörése 1694-ben drasztikus változás következett be az időjárásban. Az év első felében mind a Körösök vidékén, mind pedig Gyula közvetlen környezetében bénító hatással volt […] 2020. 04. 11. A gyulai vár nem csupán Gyula városának, hanem tágabb régiójának is egyik legismertebb műemléke. Hazánk egyik legépebben fennmaradt, legtöbb eredeti, Zsigmond kori építészeti emléket őrző téglavárát […] 2020. Az év első felében mind a Körösök vidékén, mind pedig Gyula közvetlen környezetében bénító hatással volt […]

Szapolyai János híveinek sikerül megszerezniük a várat, majd rövid ideig erdélyi érdekeltségű főurak kezében volt, de 1552-ben ismét királyi birtoklásba került egy csere következtében. A török eközben elkezdte a környék pusztítását, majd a vártól nem messze palánkokat épített, ezzel megakadályozva a várőrzők számára az élelemellátást. 1566 nyarán II: Szulejmán unokaöccse, Pertaf basa végül ostrom alá vette a várat. Kilenc hét ostrom után aláírták a vár feladásának szerződését, így a város török kézre került. A viszonylagos béke beálltával a város élete lassú fejlődésnek indult, majd 1695-ben a keresztény hadak visszafoglalták a területet. Ezt követően a várban az uradalom kiszolgáló egységei kaptak helyet.
A vár felújítása az 1960-as évek elején indult meg. 1964-től a falakon belül működik a Várszínház, és a régi állandó kiállítást is ekkor nyitották meg. Hosszas felújítás után 2005-ben elkészült az új reneszánsz vármúzeum, ahol 24 kiállító teremben járhatják végig a vendégek a hat évszázad történetét.

Rekonstruált veszteséglista Magyar Hírlap, 2014. július 28. Megkezdődtek az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából tartandó megemlékezések. Tegnap, az évforduló előtt egy nappal világszerte egy időben, magyar idő szerint 9. 30-kor játszották el neves trombitások a híres katonai takarodót, az Il Silenziót. Ma a veszprémi Szent Imre-templomban ökumenikus imádsággal egybekötött megemlékezést tartanak, beszédet mond Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) és Zentai László ezredes, helyőrségparancsnok, ökumenikus imádságot mond Márfi Gyula veszprémi érsek, Isó Zoltán evangélikus lelkész és Szabó György alezredes, protestáns tábori lelkész. A budai Várban lévő Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartja megemlékezését a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Posta Zrt. Bemutatják az I. világháborús tüzérségi lövedékek a győri Magyar Ágyúgyár lőteréről című kiállítást, és ünnepélyesen forgalomba bocsátják a Magyar Posta első világháborús emlékbélyegét. Az első világháború veszteségi adatbázisa - AdatbázisokOnline. Fegyverek közt hallgatnak a múzsák címmel tartják az első világháborús állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvényét este a Magyar Állami Operaházban, köszöntőt mond Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Az Első Világháború Veszteségi Adatbázisa - Adatbázisokonline

A főigazgató előadásában megállapította, hogy a kutatások során kevesebb hangsúlyt kap a hátország és a személyes sorsok, a levéltárak pedig ezt a hiátust kívánják pótolni. Mikó kiemelte, hogy a BFL és az MNL más módszereket alkalmaztak: míg a fővárosi levéltár DVD formájában adta ki anyagait, addig az MNL hagyományos, majd interaktív kiállítást rendezett. Mikó Zsuzsanna. Fotó: Budapest Főváros Levéltára Ezután Fülöp Tamás, az MNL megyei főigazgató-helyettes mutatta be a Magyar Nemzeti Levéltár első világháború centenáriumához kapcsolódó, sok szálon zajló és széleskörű programjait, projektjeit. Fülöp előadásában kihangsúlyozta, hogy már 2013-ban megindult a felkészülés az évfordulóra, továbbá a levéltárak világháborús programjait is harmonizálták a felkészülés során. A célkitűzések között szerepelt a világháborúhoz kapcsolódó irategyüttesek feltárása, begyűjtése, rendezése, valamint hozzáférhetővé tétele. Fülöp előadásában az iratanyaghoz való hozzáférésre és annak megosztására vonatkozó célkitűzések között külön kitért a levéltárak tudományos-ismeretterjesztő tevékenységére, forráspublikálásokra, közművelődési tevékenységre, a közművelődési tevékenységekre, valamint az oktatási és levéltár pedagógiai tevékenységekre.

"Bár sírok között állunk, mégsem gyászolni jöttünk ide – kezdte beszédében Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere. – Hanem emlékezni, és tiszteletünket kimutatni katonahőseink előtt. Az itt látható sírok felhívják a figyelmünket arra, hogy hőseink emlékének ápolása, valamint a béke megóvása az egyik legfontosabb feladatunk. " Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere / Fotó: Körös Hírcentrum "Az I. világháború kirobbanásakor a katonai mozgósítás nagy mértékben érintette Békés megyét. A nagy háború súlyos véráldozatot követelt a megyétől. A történelmi megye területén élők közül közel 10 ezren haltak hősi halált. Békéscsaba történetének egyik, hanem a legmegrázóbb eseménye volt a 101-es gyalogezred harcba vonulása az első világháborúban. Az első világháború hősi temető olyan történelmi érték, amely múltunk megőrzésének egyik fontos szimbóluma, a hősök iránti tisztelet méltó kifejezése. " – mondta Szarvas Péter. "Békéscsaba sírkertjében állva az ember keserédes gondolatok között tekint körbe az elesett katonák nagy számát, de egyben látva azt is, hogy a város gondol a háborúban odaveszett katonák emlékének ápolására.