Farkas Balázs Facebook, Az Atombomba Története

Felmerül a plágiumgyanú Farkas Balázs, az Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő érdekeltségébe tartozó online portál főszerkesztőjének szakdolgozata kapcsán. "Farkas Balázs egyébként végzett újságíró, képesítését a Nyugat-Magyarországi Egyetem nevű felsőoktatási intézményben, Kommunikáció és médiatudomány szakon szerezte, nyelvvizsgával is rendelkezik" – méltatta főszerkesztőjét korábban az Farkas végzettsége akkor vált érdekessé, amikor kiderült, hogy 2019 végén a szombathelyi médiaközpontban is szerepet kapott szakmai tanácsadóként. Kötetlen munkaidőben, havi félmillió forintért szerződtette Halmágyi Miklós. Az cikke alapján könnyen megtalálható Farkas Balázs szakdolgozata, a 2010-ben benyújtott Cigány-kép. Farkas Balázs (Győr 1979.10.15 - ) • Személyek • Magyarfutball.hu - a magyar labdarúgás adatbázisa. A munka – eredeti célkitűzését tekintve – a hazai cigányságról készített dokumentumfilmeket veszi sorba, majd hasonlítja össze a Marian Cozma halálát feldolgozó Szíven szúrt országgal. A szakdolgozat nem árul zsákbamacskát: rögtön az elején rasszistának bélyegzi Kálomista Gábor fikciós dokumentumfilmjét, a Szíven szúrt országot, mivel a film bűnözőként kezeli a Marian Cozmát brutális módon meggyilkoló három, cigány származású elkövetőt.

1. Farkas Balázs (Győr 1979.10.15 - ) • Személyek • Magyarfutball.hu - a magyar labdarúgás adatbázisa
2. HAON - Farkas Balázs: van élet a profi pályafutás után is
3. AZ ATOMBOMBA TÖRTÉNETE | 9789635309597
4. Könyv: Az atombomba története (Ábel András)
5. Vásárlás: Az atombomba története (2021)
6. Van egy fém, amely az atombomba erejével bír

Farkas Balázs (Győr 1979.10.15 - ) • Személyek • Magyarfutball.Hu - A Magyar Labdarúgás Adatbázisa

A Media1 elsődlegesen médiával, nyilvánossággal foglalkozó, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál regisztrált digitális sajtótermék, ahol a televíziók, a rádiók, a nyomtatott sajtó, az online és a mobil média világának aktualitásairól olvashat. Ezenkívül helyszíni tudósításokkal, interjúkkal és időnként oknyomozásokkal jövünk. Van rádió- illetve podcastos műsorunk is.

Haon - Farkas Balázs: Van Élet A Profi Pályafutás Után Is

Az ideológiai elfogultság mellett azonnal szembetűnik a dolgozat stílusának, mondatszerkesztésének kettőssége is. Rövid, kusza, helyesírási hibáktól hemzsegő és hosszabb, jól megírt, gördülékeny mondatok váltogatják egymást. A főszerkesztő mostani cikkeit is rossz helyesírás jellemzi, ezért adja magát a feltevés: szakdolgozatának gyengébb szö­vegrészletei a sajátjai lehetnek, a minőségi mondatok pedig más szerző(k)től származhatnak. HAON - Farkas Balázs: van élet a profi pályafutás után is. Szó szerint is átvett szövegrészeket Farkas esetében a hivatkozás és forrásmegjelölés nélküli szöveglopások két formája különíthető el: vagy szó szerint vesz át más szerzőktől mondatokat, vagy pedig némileg átfogalmazza az átvett szövegrészeket. A negyvenoldalas szakdolgozat legfeltűnőbb lopásai – a munka egynegyedét kitevő – harmadik fejezetben (A roma tematikájú magyar dokumentumfilmek története) találhatók. Itt Farkas nemcsak hosszasan vesz át forrásmegjelölés nélkül szövegrészeket, hanem a dokumentumfilmek korszakolását is teljes egészében Varga Balázs tanulmányából (A magyar dokumentumfilm rendszerváltása – a magyar dokumentumfilm a rendszerváltás után) kölcsönzi – anélkül, hogy ezt bárhol feltüntetné.

A negyvenoldalas szakdolgozat legfeltűnőbb lopásai – a munka egynegyedét kitevő – harmadik fejezetben (A roma tematikájú magyar dokumentumfilmek története) találhatók. Azt írják a portálon, hogy Itt Farkas nemcsak hosszasan vesz át forrásmegjelölés nélkül szövegrészeket, hanem a dokumentumfilmek korszakolását is teljes egészében Varga Balázs tanulmányából (A magyar dokumentumfilm rendszerváltása – a magyar dokumentumfilm a rendszerváltás után) kölcsönzi – anélkül, hogy ezt bárhol feltüntetné. Ugyan már a 13. oldalon átemel egy terjedelmesebb, szó szerinti részt Varga szövegéből, ennek ellenére csak öt oldallal később tünteti fel először egy lábjegyzetben a tanulmányt. Ezenkívül a szakdolgozat egynegyedét megalapozó Varga-írást még egyszer említi Farkas: a bibliográfiában. Ráadásul a 13. és a 17. oldalon szereplő szöveglopások végén egyaránt szerepel lábjegyzet, ott azonban hivatkozásként nem a valódi szerzőt, Varga Balázst, hanem Gelencsér Gábort jelöli meg. Mindenképpen figyelemreméltó tehát az az igyekezet, amivel Farkas megpróbálta elrejteni plágiumának egyik legfőbb forrását.

Tovább olvasom Az atombomba története Fordította: Makovecz Benjamin Megjelenés dátuma: 2013-05-07 Terjedelem: 882 oldal Súly: 1340 gramm Kötés: CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS ISBN: 9789635309597 6 900 Ft 5 520 Ft Állandó 20% kiadói kedvezmény Nem rendelhető Az atombomba története című könyv jegyzetanyaga itt letölthető. Az atombomba története még ma, huszonöt évvel első megjelenése után is a legteljesebb forrásmunka, amely hallatlan részletességgel ismerteti az atomban rejtőző roppant energiák mintegy száz évvel ezelőtti felfedezésétől az első atombombák Japán elleni bevetéséig vezető eseményeket. A történelem nagy felfedezései közül nem sok jutott el ilyen gyorsasággal a végső kibontakozásig, s olyan sem igen akad, amelyet ennyire félreértettek vagy félreismertek volna az emberek. Az atomenergia felszabadításával kapcsolatos első elméleti fejtegetéseket alig több mint huszonöt év választja el az első kísérleti atombomba, a Trinity vakító felvillanásától. Ami kezdetben pusztán izgalmas elméleti fizikai problémának tűnt, káprázatos gyorsasággal öltött testet a Manhattan-tervben, majd hamarosan az atombombában.

Az Atombomba Története | 9789635309597

Az atombomba története Előadás Részletek Lovas Rezső előadásában ismerteti az atombomba robbanásának mechanizmusát, majd a működését lehetővé tevő jelenségek felfedezésének és a bomba megalkotásának történetét tekinti át. Kitér a hidrogénbombára is. Az atombombát a II. világháború alatt először az Egyesült Államokban fejlesztették ki, egykori honfitársaink hathatós közreműködésével. Megmutatom, hogy az atombomba és a szabályozott atomenergia-termelés egy tőről fakad. Egy szovjet kémfőnök könyve alapján megvilágítom, hogyan történhetett, hogy a szovjet bombafejlesztés kis híján utolérte az amerikait. A bomba utótörténetét hidegháború néven ismerjük. Ennek a bombafejlesztést érintő néhány eseményéről szintén szó esik.

Könyv: Az Atombomba Története (Ábel András)

A versenyfutás az első atombombáért - a történelem izgalmas és súlyos következményekkel terhes fejezete. Ezt a tudománytörténeti kalandot, a zsenialitás és az őrület találkozását meséli el Az atombomba története, benne olyan "szereplőkkel", mint Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Robert Oppenheimer és Albert Einstein... 1896-ban Henri Becquerel különös sugárzást fedezett fel az urániumban, amit Marie Curie radioaktivitásnak nevezett el. A következő évtizedekben olyan német fizikusok, mint Max Planck, Albert Einstein és Werner Heisenberg döntően hozzájárultak az atommagon belüli folyamatok megértéséhez. Göttingenben, a magfizikusok Mekkájában egy amerikai diák, J. Robert Oppenheimer is tőlük tanult. 1939 elején a kutatókat fellelkesítette Otto Hahn közlése: az atommag hasítható! Megtették hát az első lépést az atomenergia felszabadításához vezető úton. Fél évvel később azonban kitört a második világháború, és az addig egymással baráti viszonyt ápoló és heves vitákat folytató fizikusok hirtelen két egymással ellenséges hatalmi tömb titoktartásra kötelezett alattvalóivá lettek... "Hubert Maniának olyan a stílusa, amely egyesíti magában a tudományos alaposság, az írói elegancia és az olvasmányosság nehezen összeegyeztethető elemeit. "

Vásárlás: Az Atombomba Története (2021)

Az atombomba története Heti 2 órás előadás, amely TUDOMÁNYTÖRTÉNET előadásként vehető fel. Előadó: Szegedi Péter Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék Helye: Ideje: a 2002-2003/II. flv utn meghirdetse bizonytalan Ajánlás: Elsősorban fizikus és fizika tanárszakos hallgatóknak ajánlom, de részt vehet mindenki, aki érdeklődik a fizika története és a társadalommal való összefüggései iránt. Előismeretek: A klasszikus és modern fizika alapjainak ismerete előny, azonban a kurzus bármilyen természettudomány-szakos hallgató számára kvethető. Számonkérés: Kollokvium az óra anyagából vagy házidolgozat (esetleg referátum) valamilyen résztémából. Tematika: A kollégium célja egy komplex eseménysorozaton keresztül bemutatni a fizika tudományának működését, a fejlődés hajtóerőit, szervezeti körülményeit, a politikával való kapcsolatát. A téma alkalmat ad a fizika és gyakorlat viszonyának, a tudósok ezzel kapcsolatos erkölcsi felelősségének vizsgálatára is. A kollégium keretében több dokumentum- és/vagy játékfilm megtekintésére is mód nyílik.

Van Egy Fém, Amely Az Atombomba Erejével Bír

Truman július 21-én értesült a sikerről, közölte Churchill-lel. Megbeszélték, hogy este, a fogadáson Truman csak annyit közöl Sztálinnal, hogy új, nagy hatóerejí bombát próbáltak ki, sikerrel. Ma már tudjuk, hogy Sztálin elég tájékozott volt már az amerikai atomkutatás állásáról, a szovjet kémszolgálat sok adathoz hozzájutott. A fogadás után rejtjeles táviratot küldött Kurcsatov akadémikusnak, és a hallottak alapján rákérdezett: az atombombáról beszélt-e neki Truman? Kurcsatov válasza hamarosan megjött: nagy valószíníséggel igen. 1945 augusztusának elején, éppen akkor, amikor az amerikai elnök az Auguszta csatahajó fedélzetén hazafelé tartott a potsdami konferenciáról, a Saratoga csatahajó Tinian szigetére szállította az atombombát, majd Guam érintésével hazafelé indult. Augusztus 5-én azonban a Saratogát egy japán tengeralattjáró megtorpedózta, 800 tengerész veszett oda. Vélhetően ez is szerepet játszott abban, hogy az elnök elrendelte az atombomba bevetését. A bevetés 1945. augusztus 6-án hajnalban felszállt az Enola Gay B-29-es légierőd Tinian szigetéről és Japán felé vette az irányt.

Ha csak egy csipetnyit is kisebb a sebesség, akkor zsugorodik a világ és a végén beáll a Nagy Reccs. De ez a pont az, vagyis a képletek igazolta törvényszerűség, amely felvetheti a teremtő, vagyis az Isten jelenlétét a Nagy Bumm-ban. A világot elindította, de a folyamatokba már nem nyúlt bele". – állítja. Hawking persze nem vallási alapon írja le elméleteit, sőt! Éppen a táguló világegyetem és a hozzá köthető leghíresebb elmélete – fekete lyukak – révén cáfolja a teremtő létét, de legalább is erősen megkérdőjelezi. "Semmi sem utal arra jelenlegi tudásunk szerint, hogy kimondjuk: egyetlen Univerzum van, egyetlen Nagy Bumm volt, egyetlen tér-időben létezünk... Létre jöhettek más univerzumok, akár végtelen számban... Ez viszont felveti a Világegyetem rendezetlenségét, felveti a véletlenszerűség törvényszerűségét... Hol van abban Isten helye, ha végtelen számú Világegyetem létezik? " – teszi hozzá. A tudóst mindenesetre szívesen látták a Vatikánban. A Pápa megáldotta, elméletének kifejtésére kérték.