Mányoki Ádám Ii. Rákóczi Ferenc - Dr Kemény Lajos
II. Rákóczi Ferenc felesége, Sarolta Amália, Hessen-Rheinfels-i hercegnõ képmása Proveniencia: 1921-ben Miklós Gyuláné tulajdonában Reprodukálva: Ernst Múzeum kiállításai XLVII. Magyar Remekművek. Budapest, 1921. május, ám: 3. Lázár Béla: Mányoki tanulmányok I. Magyar Művészet, Budapest, 1926., 93. oldal Lázár Béla: Mányoki Ádám élete és művészete. Légrády Testvérek, Budapest, 1933., LXVIII. tábla Régi magyar arcképek. Régi magyar arcképek. Kiállítási katalógus. Szerk. Buzási Enikő. Tata, Vár – Szombathely, Képtár, 1988., 37. oldal, 13. kép A Magyar Nemzeti Galéria évkönyve 1992-1996., 32. oldal 36. kép és 42. oldal 3. színes kép Európa fejedelmi udvaraiban - Mányoki Ádám. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2003., 85. oldal 21. kép Buzási Enikő: Mányoki Ádám monográfia és oeuvre-katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2003., 60. oldal 12. kép, ám: B301 A Kovács Gábor Gyűjtemény. Mányoki ádám ii. rákóczi ferenc. Vince Kiadó, Budapest, 2004., 45. oldal Múzeum - Körút. Válogatás 150 év magyar festészetéből. Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, Budapest, 2006., 2. kép Vonzások és változások.
Mányoki Ádám - Szokolya
A korabeli európai művészeti központokban működő festők, rézmetszők, a barokk-kori Drezda, Varsó, Berlin, Lipcse, Bécs világa éppúgy részese volt művészetének, mint az udvari élet szereplői, eseményei.
Korának legjelentősebb magyar festője. A szokolyai református pap fia; előbb Hamburgban, majd Hannoverben tanult festeni A. Scheitz híres német festőtől. A francia arcképfestők közül különösen Larguilliere stílusa volt hatással fejlődésére. Porosz udvari szolgálatban ismerkedett meg II. Mányoki Ádám - Szokolya. Rákóczi Ferenc feleségével, majd magával a fejedelemmel is, aki csakhamar udvari festőjévé nevezte ki. (1673, Szokolya - 1757, Drezda) Korának legjelentősebb magyar festője. Rákóczi Ferenc feleségével, majd magával a fejedelemmel is, aki csakhamar udvari festőjévé nevezte ki. 1709-ben diplomáciai megbízatással Hollandiába küldte, később Rákóczi ajánlására 1712-ben Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király fogadta szolgálatába. Így 1713-ban Varsóban, 1714-ben Drezdában, aztán Berlinben főként az udvar tagjait és híres szépségeit festette. 1724-ben végleges letelepedési szándékkal visszatért Magyarországra, de, bár néhány főnemesi család több arcképrendeléssel látta el, biztos megélhetést ez nem jelentett.
Így látjátok Ti a mai nap tétjét
Dr Kemény Lajos Urology
Tudástérkép főoldal SZTE főoldal Kapcsolat Használati útmutató Belépés 2022. április 06., szerda Kutatási projektek Ismeretbővítő kutatás (alap- elméleti kutatás) Probléma orientált kutatás (alkalmazott-, piacosítható kutatás) Fejlesztés (termék-, eszköz-, szolgáltatás fejlesztése) Szolgáltatások Műszerek Látogatók száma: 02893
Magyar Innovációs Nagydíj (2008) Paul-Martini Díj (1998) Hermal Díj (1996) Akadémiai Ifjúsági Díj (1993) Cserháti István Emlékérem és Díj (1992) Fekete Zoltán Alapítvány díja (1987, 1985) Tudományos közlemények: tudományos folyóiratcikk: 305, szerkesztett könyv: 3, könyvfejezet: 22, összes hivatkozás: 4351, független hivatkozás: 3627 összesített impakt faktor: 606 Hirsch-index: 36 megadott szabadalom: 14, beadott szabadalom: 11 Részvétel kutatási és ipari projektekben 2005-től kezdődően: Témavezetőként 13, résztvevőként 39 projektben vett részt, melyekből 2 db EU-s pályázat. Ipari partnerekkel közös projektek száma: 46 Főbb ipari partnerek: Richter Gedeon Nyrt. Procter and Gamble Magyarország Teva Magyarország