Benedek Mór Kai Wen — Dragon Age: Inquisition - Ismertető/Teszt - Playdome Online Játékmagazin
A Lignanóban kilencedik alkalommal megrendezett viadalon két korosztályban, U9-ben és U11-ben mérhették össze a tudásukat a 12 országból érkező 123 csapat mintegy ezernégyszáz, 6-11 év közötti pólósa. Köztük a magyarok is. A kisebbek mezőnyében a KSI és az Ybl együttese indult, míg az idősebbek között mellettük a Szent Györgyi-Szegedi Vízipóló Suli két csapattal is képviseltette magát, továbbá a Szolnok, az Eger, a Debrecen, a Pécs, a Ferencváros és a Szombathely is versenybe szállt. U9-ben a csoportkör után a KSI az elődöntőben folytathatta. Az Ybl az ötödik helyért játszott az olasz Cattaróval, és 6-4-re nyert. A pólókapitány szép jövőt jósol Benedek Tibor fiának DIGI Sport HD. A sportiskolások a döntőbe jutásért a Posillipo Coccodrilli ellen diadalmaskodtak 6-2-re, majd az aranyéremért a Marseille-jel vívtak nagy csatát. A rendes játékidő 3-3-mal zárult, így a meccs ötméteresekkel dőlt el: a KSI 5-4-re bizonyult jobbnak, és elhódította a fesztivál trófeáját. A KSI SE győztes csapata: Benedek Mór, Csiszár Dániel, Csiszár Márton, Halász Dániel, Haracsi Milán, Kiss Csanád, Rabb Benedek, Rácz Richárd, Szabó Zétény, Zihaly Zalán Az U11-es korosztályban a Szeged jutott legtovább, és végül bronzérmet ünnepelhetett: a döntőbe jutásért a későbbi győztes Marseille-től kapott ki 5-2-re.
- Magyar Vízilabda Szövetség
- A pólókapitány szép jövőt jósol Benedek Tibor fiának DIGI Sport HD
- A 37. hét vízilabda hírei
- A KSI fesztiválsikere | UtánpótlásSport
- Országos Fiú Bajnokság: három meccs, három győzelem
Magyar Vízilabda Szövetség
– M ost ugrottam először medencébe az olimpia óta, kicsit furcsa is volt a mozgás, 2-3 hét kihagyás után nehéz visszaállni. Országos Fiú Bajnokság: három meccs, három győzelem. " A mérkőzés legjobb pillanatát nehéz lenne kiválasztani, de jelöltből több is akad: mikor Hárain Nagy Viktor bekkelt, miközben Hosnyánszky állt a kapuban, és bravúrral védte az OSC csapatkapitánya által eleresztett svédcsavart; vagy amikor Hárai védekezés közben kiemelte tizennégy éves emberét a vízből és szabályosan odébb dobta, nehogy az megkapja a labdát, de Märcz Tamás nem állította ki, ugyanis korábban már két semmiségért kiküldte; vagy bármelyik fiatal által elért találat, mert bizony szép lövéseket, ejtéseket láthattak a medence szélén állók. A mérkőzés egyébként 7–7-es döntetlennel zárult, és a legjobb játékos vitathatatlanul az öt gólt szerző Benedek Mór volt, aki bár jobb kezes, de édesapjához hasonló határozottsággal és erővel lőtte be a helyzeteit, szerzett labdákat, valamint játszott rendkívül magabiztosan és dominánsan. " Örülök, mikor ennyi felkérésünk van, mint mostanában, mivel ez azt jelenti, hogy valamit jól csináltunk, és kíváncsiak ránk az emberek.
A Pólókapitány Szép Jövőt Jósol Benedek Tibor Fiának Digi Sport Hd
A szakemberek fényes jövőt jósolnak a tizenhárom esztendős fiúnak. Édesapja útján jár Benedek Tibor fia. A 13 éves Mór szintén vízilabdázik, apukájához hasonlóan a KSI-ben tölti utánpótlás-éveit, s a szakemberek szerint roppant tehetséges, szép jövő előtt áll. "Imád focizni, de nyáron levittem az uszodába, volt vízilabda táborokban, és úgy tűnik, azt is megszerette. Szeretném, ha időben kiderülne, lenne-e kedve, tehetsége és kitartása a vízilabdához" – nyilatkozta öt éve Benedek Tibor az akkor 8 esztendős Mórról. Persze azt ő is tudta, hogy az uszodák világában terhet és nagy elvárást jelenthet neki édesapja személye. A cikkeit Benedek Tibor haláláról ide kattintva tudod elérni. "A fociedzéseken talán kevesebb figyelmet kap, ki is vagyok én, ami Mórnak talán jobb. Annak idején én sem szerettem, hogy percenként állították meg édesapámat az utcán. A 37. hét vízilabda hírei. De mint ahogy nekem is, a fiamnak is meg kell tanulnia ezzel együtt élni. " Kiemelt kép: Benedek Tibor – Forrás: MTI
A 37. Hét Vízilabda Hírei
(Budapest, 1972. július 12. ) háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó. Édesapja Benedek Miklós színművész, édesanyja Hodgyai Éva (Benedek Éva). 1996-tól Olaszországban élt. Itt házasodott meg 1998. augusztus 3-án, majd 1999. február 20-án megszületett lánya, Genevre. Feleségétől később elvált. 2004 óta ismét hazánkban él. Kedvese Epres Panni modell. 2007. június 24-én született meg közös kisfiuk, Mór. 2009 nyarára várják második gyermeküket, egy kislányt. Hobbija a vitorlázás és az olvasás. Több beszámolót és elemzést is írt a Vízipóló portálra. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át harmadik olimpiai bajnoki győzelme elismeréseként. 2009-ben Budapest Díszpolgára lett. Sportpályafutása: Posztja: szélső, balkezes Ötéves korában kezdett el úszni, gerincproblémák miatt. Mivel monotonnak találta az úszást, vízilabdázni kezdett a KSI csapatában. Innen igazolta le 17 évesen az Újpesti Dózsa. 1996-tól Olaszországban, majd 2004-től, három idényen kersztül ismét Magyarországon vízilabdázott.
A Ksi Fesztiválsikere | Utánpótlássport
Elsődleges cél az volt, hogy fejben össze szedjük magunkat és koncentráltan tudjunk játszani. Szerencsére mindenki hozott egy jó átlagot és ezzel egy viszonylag nyugodtabb mérkőzést tudtunk játszani. Már az első negyedben ráerőltettük az akaratunk az ellenfélre gyors, dinamikus lefordulásaink és stabil védekezésünk megadta az alapját a következő negyedeknek. Szerencsére ez a lendület kitartott a végéig, így győzelmet tudtunk aratni. Gratulálok a csapatnak. Országos Serdülő Bajnokság KSI - Szentes 20 - 4 Gólszerzőink: Országh Mihály - 5, Bede Marcell - 4, Nagy Ákos - 3, Szalai Péter Miklós - 3, Pető Ádám - 2, Iriczfalvi Gábor - 1, Deák Máté - 1, Dulin Artúr - 1. "Ezen a mérkőzésen ismét igazolódott, ha egy csapat fegyelmezetten, a kellő figyelemmel kezdi a meccset, akkor már az elején eldőlhet minden. Ugyan az első három támadásunkat elkapkodtuk, de ezt követően beindult a gépezet, jól védekeztünk, hatékonyan támadtunk, ellenfelünk a második negyedben már lélekben feladta. A harmadik negyedben még tartott a koncentráció, tovább nőtt a különbség.
Országos Fiú Bajnokság: Három Meccs, Három Győzelem
Horváth János értékelés a mérkőzésről: Gratulálok a csapatomnak! Fantasztikus fél szezont futottunk! Egy pont veszteséggel hoztuk le a két bajnokságot, ami férfi munka volt! 4 hét után ültem (álltam) le a kispadra, mindenképpen szerettem volna, ha a szezon utolsó mérkőzését én csinálom! Ezzel is tisztelegve Bors Laci kapusedzőm előtt, akinek a halála nagyon-nagyon megrendített. A csapatot is ( kapusokat különösen…) a kollégákat is és személy szerint engem is! Pótolhatatlan veszteség ő nekünk! Emberileg is és szakmailag is! Az alázat minta példája volt, egy igazi tiszta szívű jó ember… Nyugodjon békében…..! A mérkőzést nagy gólaránnyal nyertük, szakmailag nehéz értékelni, mivel mindenki hulla fáradt, több játékosnak egy éve nem volt pár napnál nagyobb pihenője… sok- sok hibával játszottunk de ez nem meglepő Most következik 2 hét pihenő, remélem feltöltődnek az akkumlátorok és januárban újult erővel indulunk az OBI felé! Ezúton kívánok minden játékosomnak, kollégámnak, minden szülőnek Áldott Békés Boldog Karácsonyt és egy jobb, szebb, boldogabb Újesztendőt!
Aki még emlékszik az Inquisition legvégső jelenetére, Flemeth és Solas párbeszédjére, az a Fen'Harel név első megemlítésekor felkapja a fejét. Igen, az ősi elf istenség is nyakig benne van a kulimászban, és a DLC végigjátszásakor megkapott végső epilógus (ez néhány mondatban minden fontos szereplő útját elmeséli) alapján egyértelműsíthető, hogy a Dragon Age 4 róla, illetve a qunari erők Tevinter ellen vívott háborújáról fog szólni. A Tresspasser DLC csak PC-re, PS4-re és Xbox One-ra jelent meg. A PS3-as és Xbox 360-as verzióhoz ez a csomag később sem fog kijönni. Pozitívum DLC-hez képest sok párbeszéd Új típusú helyszínek Durva cuccok Negatívum Felszínes és felületes Egyetlen döntési lehetőség Rövid Végszó A Tresspasser néhány tekintetben jobb, mint a korábbi két DLC, amelyek tulajdonképpen egy-egy kivágott fejezetet adtak csupán egy már így is túl hosszú játékhoz. Azonban pont a BioWare bizonyította be a Mass Effect 3-hoz készült Citadel DLC-vel, hogy ezt az egész epilógus műfajt lehet nagyságrendekkel igényesebben és szívhez szólóbban is tálalni.
A Tresspasserből azonban jószerivel hiányzik a lendület és az érzelem, így hiába a rendkívüli fontosságú információk, illetve a végén hozott döntésünk az Inkvizíció sorsáról, végeredményben egy csalódás. Korrekt Sem epikus lezárásnak, sem vidám szórakozásnak nem megfelelő a Tresspasser – de legalább az biztossá vált, hogy a Dragon Age 4 miről is fog szólni.
Gyakorlatilag minden, eltérő designt kapott szinten az a feladatunk, hogy eljussunk a lejjebb vezető lépcsőkig vagy liftig. Közben persze rengeteget kell küzdeni, másra viszont nem nagyon lesz szükség. Nemhogy döntési helyzet nincs a játékban, de párbeszéd is csak néhány alkalommal – társainknak alig néhány mondat jut, még Varric sem kapott ennél több szöveget, hiába vagyunk törpék közt. A DAI mellékküldetései nagy átlagban nem voltak egyediek – de amikor semmi ilyesmit nem kap az ember, még ezeket is visszasírja; itt legfeljebb könyveket, leveleket, kupákat és fogaskerekeket lehet gyűjteni, mint valami N64-es Rare-játékban. Nekem az is csalódást okozott, hogy még ha 27. szintű karakterem nem is lépett szintet, speciális képességet sem tanult és felszerelést sem találtam neki. Néhány páncél-tervrajzot tudtam csak hasznosítani, a többi cucc ment a boltba vagy az egyedi cuccokat gyűjtő ládámba. Maga a történet, a mélyben rejtőző titok akár érdekes is lehetett volna, ha nem öt mondattal, egy válaszokat nem adó epilógussal, és egy ezt követő rejtélyes üzenettel próbálták volna meg prezentálni.
A leghatékonyabb mágia, mint mindig, ezúttal is a fagyasztás. [+] Noha ellenfélből minden zóna tartalmaz néhány újoncot, a harcok, hacsak rögtön nem nehéz szinten vágunk neki a csatának, nem okoznak sok fejtörést. Ráadásul legyen szó akár fölénk tornyosuló kapafogú óriásról, vörösen izzó tűzdémonról vagy éppen egyszeri banditáról, sosem kell igazán harcmodorunkon változtatni. Oké, a lángoló, pokoli lényeket nyilván fagyasztani érdemes, de ennél mélyebb dolgokra nem igazán számíthatunk Az időleállítós, felső nézetet használó taktikai képernyő ezúttal minden platformon elérhető, ám ezt csak normál fokozat felett lesz kötelező használni; ilyenkor már nem mindegy, hogy melyik karakterünk hogy helyezkedik, kit támad, illetve, hogy mikor és kire sütjük el a lassító és bénító varázslatokat. A harcokban három társunkat irányító mesterséges intelligencia ugyanis nem igazán taktikai érzékéről lesz emlékezetes – bár ismét lehet egyszerűbb kondíciókat és parancsokat kijelölni nekik, amivel azért egész jól gatyába rázhatjuk őket.
Irány tehát a föld mélye, a réges-rég elhagyott törpe városkák, titkos járatok, elfeledett bányajáratok birodalma. A játék belső órája szerint az általam percre pontosan kilenc óra alatt teljesített DLC innentől kezdve jószerivel csak harcból, vég nélküli küzdelmekből áll. Ráadásul, ahogy a Hakkon kiegészítőben, úgy itt is pokoli nehéz összecsapásokról van szó (a szörnyeket a csapathoz skálázza a játék). Az ellenfelek nagy része minden varázslatra immunis, így a mágus karakterek – köztük az enyém is – szinte használhatatlanok. Gyakorlatilag csak a hihetetlen sebzésű rogue karakterekkel nem lesz idegtépő a DLC, velük a főellenfelek is könnyedén kivégezhetők – bárki mással viszont a játék közepén levő csata (végtelen számban újratermelődő lényekkel) vagy a végső, meglehetősen fantáziátlan küzdelem (a jó előre jelzett támadások elől magától el nem mozgó társakat egy csapással megölő lénnyel) szörnyű perceket fog hozni. Hiába tűnnek a térképek labirintusszerűnek, a valóságban a játék teljesen lineáris, ami a hatalmas, talán túlzottan is nagy Inquisition-helyszínek mellett legalább valami újdonságot jelent.
Sőt, a gyógyitalokat (és az emellett megjelenő tonikokat, illetve gránátokat) is lehet külön fejleszteni – és szörnyalkatrészek halmozásával még az egyes bestiák ellen hasznos extra tudást is megszerezhetünk. A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!