Ascher Tamás Felesége, Paál László Festményei
2018. december 30., 12:06 "Hogy mi történt volna, ha Ascher Tamás ellátogat Erdélybe valamikor a kilencvenes években színházi kurzust tartani? Mi lett volna, ha Bezerédi Zoltánnak lett volna egy használt Zastavája? És hogy megrendezte volna-e Máté Gábor a Három nővér t, ha egy véletlen folytán valóban összetalálkozik az akkoriban még csak színész Pintér Bélával? Senki sem tudhatja. Ascher Oszkár – Wikipédia. Csupán arra kaphatunk választ, hogyan képzelte el mindezt Pintér Béla 2017-ben, és hogyan meséli el társulatának néhány tagja, illetve a Katona színészeinek segítségével" – olvasható a Pintér Béla és Társulata, valamint a Katona József Színház koprodukciójaként megalkotott Ascher Tamás Háromszéken című dráma színlapján. 2015 tavaszán a Katona igazgatójának, Máté Gábornak a felkérésére a korszakalkotó zseni, Pintér Béla A bajnok címmel – Puccini műveinek felhasználásával – rendezte meg első kőszínházi darabját. Többen egy jelenleg is országgyűlési képviselőként tevékenykedő polgármestert véltek felfedezni a Nagy Ervin által alakított karakterben, akit a bulvársajtó szerint felesége csal egy olimpiai bajnok úszónővel… A magánélet szentsége vagy a művészi szabadság az előbbre való?
- Ascher tamás felesége 2020
- Képgaléria - MUNKÁCSY MIHÁLY, MAGYAR FESTŐ
- Paál László festményeinek listája – Wikipédia
- Paál László - Naplemente (Rőzseszedő) | 30. jubileumi aukció aukció / 127 tétel
Ascher Tamás Felesége 2020
De ez mindössze pár elsietett perc, pár mondat, pedig sokkal összetettebb, mélyebbre-messzebbre vezető kérdést boncolgatna, ha jobban ki lenne fejtve, mint a többi hasonló rész. Vagy van például kiszólás a szexuális zaklatásokról is, amely egyrészt erőltetetten hat – mivel sehogy nem illeszkedik a jelenetek sorába –, másrészt mindössze azokon gúnyolódik, akik szerint ilyesmi kizárólag a színházban történhet, függetlenül attól, hogy talán az egész országban nincs ilyen ostoba ember, vagy ha van, azzal enyhén szólva is túlzás ilyen kiemelten foglalkozni. Ascher tamás felesége zsuzsa. És ez a súlytalanság, valódi tét nélküliség akkor is zavaró, sőt, néha unalmas – pedig Pintér talán még sosem volt unalmas –, ha tényleg virtuóz alakítások állnak mögötte. Keresztes Tamás például nemcsak azért lenyűgöző, mert Benedek Mari jelmeztervező és a sminkesek tökéletesen, de szó szerint tökéletesen Ascher Tamássá változtatták a színész megjelenését, ő maga pedig a mimikáját, mozgását, annak minden apró részletét. De azért is, mert Keresztes nem bújik a külsőségek mögé, hanem azokból képes jellemet is építeni, minden félrenézésbe a poénon kívül jellemgyengeséget, a magába fordulásba pedig zseniséget is bújtatni.
Barbárok rendező Bemutató 2008. november 14. 2005 A kulcs rendező Bemutató 2005. október 15. 2004 rendező Bemutató 2004. március 27. 2003 Erdő rendező Bemutató 2002. január 4. 2001 A vágy rendező Bemutató 1999. szeptember 3. 1999 Árkádia rendező Bemutató 1998. március 21. Paul úr rendező Bemutató 1999. január 22. 1997
Képgaléria - Munkácsy Mihály, Magyar Festő
Munkássága nem stílusának újszerűsége miatt igazán jelentős, hanem elsősorban azért, mert mély hitelességgel ábrázolta a paraszti életet a századfordulón. A Szolnoki művésztelep alapítója volt, és állandó alkotója maradt haláláig. Legismertebb képe a Hazatérő aratók. A mostani kiállításon több alkotása is szerepel, az egyik a Hajóvontatók című, egy másik pedig Paál László temetését ábrázolja, ami igazi kuriózumnak számít. Egy, Munkácsy köreihez köthető másik nagy realista Bihari Sándor. Leghíresebb műve a Bíró előtt, amely szintén hiteles életkép a 19. Paál László festményeinek listája – Wikipédia. századból, akkor is, ha ma már a népies romantika egy jellegzetes alkotásának látjuk. A némi humorral ábrázolt tajtékpipás bíró és társai elé járulnak a cigányok, akik magyarázkodni próbálnak a tekintélyes emberek előtt, hogy miért is törött el a hegedű. A bíró feje fölött petróleumlámpa lóg, amely jól láthatóan már sok éve kormozza a mestergerendát. Semmiképpen sem feledkezhetünk meg a kiállítás másik névadójáról, Mednyánszky Lászlóról.
Lassan elindult az ismertté válás útján, néhány képét kiállításokon is el tudta helyezni. Közben ösztöndíjakhoz jutott, ezek révén Münchenben tanulhatott, és Hollandiába utazhatott. 1870-ben – miután kibogozta magát esedékes adósságai hálójából – Munkácsy Mihály hívására Düsseldorfba költözött. Közösen bérelt lakásban éltek. 1871-ben egy Forbes nevű angol műkereskedő Munkácsyt meglátogatván felfedezte magának Paál László művészetét is. Paál László - Naplemente (Rőzseszedő) | 30. jubileumi aukció aukció / 127 tétel. A két magyar festőt meghívta Londonba. Forbes a Paál-tájképek rendszeres vásárlójává vált, így a festő valamiféle anyagi biztonságba került. Munkácsy Mihály: Paál László portréja (1877) Munkácsy Mihály 1872-ben Franciaországba költözött, és arra kérte barátját, hogy ide is kövesse. Paálnak újfent rendeznie kellett adósságait, megtette, és Munkácsy után utazott. Paál László 1872 őszén Párizsba költözött, de az év nagy részét a francia főváros melletti Barbizonban, a fontainebleau-i erdőben töltötte folyamatos munkával. 1874-ben Munkácsy Mihály megházasodott, és az élet rendjének megfelelően kapcsolatuk lazábbá vált.
Paál László Festményeinek Listája – Wikipédia
Sok férfiportrét látunk tőle ezen a kiállításon. A csavargók, az abszintivók és parasztok portréin a visszafojtott érzelmek adják a képek feszültségét. Izgalmas összehasonlításokat tesznek lehetővé Fényes Adolf vagy Kernstok Károly kiállított festményei. De van itt Mednyánszkytól sok tájkép, a Téli erdő, a Tavaszi alkonyat vagy a Hegyi tó is. Ezeken az ember nélküli, "magányos" táj történés nélküli jelenetekbe rendeződik – egészen más itt a hangulat, mint Paál László tájain. Munkácsy Mihály: Rőzsehordó nő A falu és népei egység anekdotikus zsánereket vonultat fel. Hangsúlyosan szerepelnek a cigány tematikájú munkák. A tér fő műve Bihari Sándor: Bíró előtt című munkája, ami humoros, jól dramatizált jelenetet ábrázol, tipizált alakokkal. Paál lászló festményei. Szerepel még Mészöly Cigány sátrak, Bőhm Pál Cigány család, Deák Ébner Cigány leány című munkája és Nákó Berta cigány portréi közül is néhány. Koszta József: Vihar előtt A záró terem pedig egészen nagyot robban. A mindennapok csendje, a hétköznapok derűs, idilli világa köszön vissza ezeken a festményeken.
Munkácsy Mihály: Ásító inas Ez a két kis munka át is vezet minket a következő terem tematikájába, ahol az elegáns élet képeivel találkozunk. A világosodó, élénkebb színekben pompázó festményeken a nagypolgári élet tárul elénk. Könnyedebb témájú, szolid nyugalmat árasztó művek ezek. Nagyon izgalmas az a fal, amelyiken Munkácsy látványos virágcsendéletét önarcképe és Kaulbach Munkácsy Mihályné t ábrázoló festménye fogja közre. Munkácsy Mihályné Ez a csendélet ebben a kompozícióban egyértelműen arra utal, hogy ekkoriban Munkácsy nemzetközileg elismert és anyagilag is megbecsült alkotó volt. Felesége öntudatos, határozott kiállású nő, aki biztosítja a hátteret férje számára, miközben egyengeti karrierjét. Ezt az attitűdöt jól visszaadja Kaulbach képe is. A másik falon pedig ott van Seldemeyer portréja is, azé a műkereskedőé, aki a festő "berobbanását" követően tíz éven át kizárólagosan felelt a Munkácsy-képek eladásáért. Seldemeyer Ennél a portrénál nyilvánvalóan fontosabb azonban a Milton.
Paál László - Naplemente (Rőzseszedő) | 30. Jubileumi Aukció Aukció / 127 Tétel
Csodálatos, fantasztikus, élvezetes. " Hasonlóképpen lehetünk mi is Munkácsyval: újranézhetjük, újraértelmezhetjük örök klasszikusoknak számító alkotásait. Jól tudják ezt a kiállítás kurátorai is, ezért időnként átrendezik, megváltoztatják, újragondolják az állandó kiállítások anyagát. Munkácsy tanítványa és úgy is mondhatnánk, festői örököse Karlovszky Bertalan volt. Ha témájában nem is, de bravúros ecsetkezelésében mindenképpen remekmű a kiállításon látható, Duzzogók című képe, amely 1884-ből származik. Leheletfinoman, puhán felrakott festékfoltokkal operált a festő ezen az egyszerű jelenetet ábrázoló festményen. Munkácsy jellegzetes balról jobbra tartó festési technikája, a már említett puha, mégis rendkívül nagyvonalú ecsetkezelése nem csak Karlovszkyra hatott, hanem az utánuk jövő művészgenerációk egész sorára. Jól megfigyelhető ez a 20. század közepéig, s még később is érzékelhető a vásznon az egymásba olvadó festékek játéka. Ilyesmi fedezhető fel Gyémánt László képein, sőt Szász Endre teljesen más stílusú, szürrealisztikus fantáziaképein is.
1990-ben Kurucz D. István festőművész létrehozta a Mednyánszky Társaságot azzal a céllal, hogy ápolja a névadó művészeti szándékát, festészeti törekvéseit és elősegítse a Mednyánszky-hagyomány folytonosságát.