Tienanmen Téri Vérengzés

June 28, 2024

Meghalt Charlie Cole, aki egyike volt azon fényképészeknek, aki lefotózta a szatyros diákot az 1989-es Tienanmen téri vérengzés alatt, írja a BBC. A megrázó felvételen az látszik, ahogy egy férfi egy sor tankkal áll szemben két bevásárlószatyorral a kezében egy nappal azután, hogy több ezer embert gyilkoltak meg a téren. Később ez lett a demokráciapárti tüntetés legmeghatározóbb fényképe. Cole ezzel a felvétellel 1990-ben megnyerte a World Press Photo fődíját. Fotó: Charlie Cole Rajta kívül még hárman fotózták le a vérfagyasztó jelenetet 1989. június 5-én. Ő egy hotel balkonjáról fényképezett és a Newsweek című lapnak dolgozott akkoriban. Cole később elmesélte, attól tartott, hogy a férfit megölik, ezért kötelességének érezte az esemény megörökítését. Végül két fegyveres vitte el az embert a helyszínről. Hogy mi történt vele, a mai napig nem tudni. A fényképész tudta, hogy a kínaiak átkutatják majd a lakását, ezért elrejtette a gépét a fürdőszobában. Nem sokkal ezután rátörtek az egyenruhások, de nem találták meg az eszközt.

Tienanmen Téri Vérengzés | Hvg.Hu

Mai kattintásvadászat-paródiánkban a Tienanmen téri vérengzésre emlékezünk. 1989. június 4-én a kínai kormány katonai erővel vetett véget a pekingi diáktüntetéseknek: a Tienanmen téren összegyűlt tömeget véres erőszakkal oszlatták fel, az áldozatok száma a különböző becslések szerint néhány száztól tízezerig terjedhetett. Az esemény azóta is a politikai elnyomás elleni harc szimbólumává vált. Kína az 1980-as években nagy változáson ment keresztül: a gazdasági reformok és a piaci nyitás következtében fellendülés kezdődött az országban, és a korábbiakhoz képest viszonylagosan jobban és szabadabban élhettek az állampolgárok, megismerhették a nyugati eszméket. Ugyanakkor megnyílt a kapu a korrupció, az állami bürokraták és a hozzájuk közelállók gyors meggazdagodása előtt is. Az állampárton belüli keményvonalasabb erők nem nézték jó szemmel mindezt, miként azt sem, hogy egyre többen próbáltak a demokrácia mellett felszólalni és ügyüknek érvényt szerezni. 1986 decemberében tizenöt kínai nagyvárosban tüntettek diákok.

Tienanmen Téri Vérengzés - Hírek, Cikkek A Díványon

A négy tankot elvitték, a fehér inges férfi viszont ott maradt. Nagy port kavart Magyarországon az Orbán-kormány bejelentése, miszerint Budapesten nyit campust a kínai Fudan Egyetem. Az egyetem - amely okiratában deklarálta a kínai kommunista párt szolgálatát - a tervezett Diákváros területén kapna helyet, de nem csak ez okozott felháborodást, hanem a beruházás több mint 500 milliárd forintos költsége is. A Fudan-ügy fejleményeit cikksorozatunkban követheti. Szombaton állították fel Kína budapesti nagykövetsége előtt az 1989-es Tienanmen téri diáklázadás leverésére emlékeztető maketteket. Az alkotó, Terdik Roland azt az ikonikus fotót formázta meg, amelyen egy fehér inges kínai fiatal két szatyorral a kezében néz farkasszemet a vele szemben álló tankokkal. A tankmaketteket azonban vasárnapra valaki letörte és elvitte - derül ki a Magyar Kétfarkú Kutya Párt vasárnapi Facebook-posztjából. Az alkotó Terdik Roland az MKKP politikusa, műve még 9GAG-re is felkerült. Szombaton tartottak tüntetést Budapesten a kínai Fudan Egyetem fővárosba tervezett kampusza miatt.

Kína - Peking - A Tienanmen Tér | Otp Travel Utazási Iroda

A megtorlás brutalitása az egész világot felháborította, a nyugati országok egy időre szankciókat léptettek életbe Kínával szemben, a Tienanmen téri események máig árnyékot vetnek a kommunista vezetésre, amely azonban megerősödve került ki az eseményekből. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft

A tömegben jelen voltak külföldi tudósítók és televíziósok is, akik minden nap élőben közvetítették az eseményeket a világ közvéleményének. A politikai vezetés kezdetben megosztott volt az egyre nagyobb támogatást élvező mozgalom ügyében. Az engedékenyebb Csao Ce-jang pártfőtitkár tárgyalások megkezdését javasolta, a keményvonalasak viszont a szerintük az ország biztonságát és a párt vezető szerepét veszélyeztető "ellenforradalmi megmozdulások" leverését szorgalmazták. A tüntetések terebélyesedésével a párt kezdte úgy érezni, hogy kicsúszik kezéből az események irányítása, a mozgalmat a Szovjetunióban és Kelet-Európában elindult változások miatt is fenyegetőnek érezték. Teng végül a beavatkozás mellett döntött: Csaót leváltották (2005-ben bekövetkezett haláláig házi őrizetben maradt), május 20-án kihirdették a rendkívüli állapotot, a hadsereg egységei Peking határában sorakoztak fel. Az éhségsztrájkba kezdő diákok nem hagytak fel a tüntetéssel, de már Teng távozását követelték, s május 30-án felállították az amerikai Szabadság-szobor mását.

Úgy fogalmazott: a bírósági határozat "nem tartotta tiszteletben a gyülekezéshez való jogot, és nem tett különbséget a békés és az erőszakos gyülekezés között". Hozzátette: úgy tűnik, hogy a bíróság szerint a politikai ellenvélemény kifejezésének minden formáját el kell fojtani. Chow közölte továbbá, hogy idén is megtartják a gyertyafényes felvonulást, és már benyújtották ez ügyben a kérelmüket a rendőrségre, ám egyelőre nem kaptak választ. A pekingi keményvonalas kommunista vezetés utasítására a kínai hadsereg 1989. június 4-én nekilátott a Peking központjában található Tienanmen tér kiürítésének, miután azt április óta elfoglalták a demokratikus változásokat követelő tüntetők. Az erőszakos művelet halálos áldozatainak száma máig ismeretlen, mivel a történtek Kínában azóta is tabunak számítanak. A becslések néhány száz és háromezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát, de az akkor Pekingben állomásozó brit nagykövet 2017-ben előkerült titkos távirata szerint tízezer halottja volt a vérengzésnek.

Vesemedence Gyulladás Kezelése Házilag