Várady Jenő / Deny / Dalszövegei, Albumok, Kotta, Videó - Zeneszöveg.Hu - Ahol A Dalszövegek Laknak
Nagyapám halála után a szerszámai ugyan megmaradtak, de már nem kerültek mindig vissza olyan katonás alakzatba, mint életében. Édesapám is berendezkedett saját eszközökkel, mert a régi családi házból nem akart Nagybátyámtól semmit elhozni, csak ha nagyon szükséges volt, természetesen akkor is kizárólag kölcsönbe. Lassacskán neki is összegyűltek azok a legfontosabb kéziszerszámok, amelyekkel kasza, kapa, ásó, vella, fejszenyelek és ehhez hasonlók elkészülhettek házilag. Elnéztem sokszor, ahogyan ül a vonyószéke (a vonószék népies elnevezése) előtt, ahol faragta, formázta a nyeleket. Lehet, hogy nem mostanában jöttek volna elő ezek az emlékeim, ha éppen nem abban a színben kezdtem volna el Édesanyámnak a téli tüzelő behordását, ahol ez a praktikus eszköz porosodott. Nagyon régen használaton kívül volt, hisz Édesapám is kilenc éve már kint nyugszik a temetőbe. Szavak hangja • Tasner Imre írásai: Apám emlékére.... Előtte se nagyon használta, mert ha szerszámnyélre volt szüksége, azt inkább meghozatta, az erre szakosodott üzletből. Félretettem a fahordó vékát (fűzfavesszőből font kosár) és kihoztam az udvarra a vonyószéket.
- Szavak hangja • Tasner Imre írásai: Apám emlékére...
- APÁM VONYÓSZÉKE Apai Nagyapám és Apám emlékére
- Várady Jenő / DENY / : Apám emlékére dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu
- Magyar népdalok
Szavak Hangja • Tasner Imre Írásai: Apám Emlékére...
Ha az élet a legszebb ajándék, Miért kell, hogy visszavegyék? Hisz elmúlik egyszer az élet, A fájdalom helyébe lép. Túl nagy űr amit hagytál, Búcsúzni sem volt időd. Úgy mentél el, nem is szóltál, Mert elhagyott minden erőd. Nem mondhatom el amit érzek, Mert könnyeim titkolnom kell., S ha rossz gyerek voltam is néha, Akkor is itt voltál velem Ha csend, ha szó, ha sírás, Minden rólad szól ma már Mindent elvittél, mit adtál, Drága jó apám. Láttam a könnyet szemedben, A reményt veszíteni, Utolsó harcodat vívtad, És én nem tudtam segíteni. Várady Jenő / DENY / : Apám emlékére dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu. Torkom fojtja a sírás, Most végleg búcsúzom Téged vártak egy másik világban, Hová menned kellett jol tudom. Bár csak itt lennél velem apám.
Apám Vonyószéke Apai Nagyapám És Apám Emlékére
Elesett, a véraláfutások nehezen szívódtak fel. És mi vártunk, tehetetlenül, türelmesen, amíg el nem jött a gyötrelmes búcsú, apánktól, aki értünk élt és halt, mint miden más apa… Felfogtam, de megérteni soha nem tudtam, a sok ember köztük apám sanyarú sorsát…
Várady Jenő / Deny / : Apám Emlékére Dalszöveg, Videó - Zeneszöveg.Hu
Megfagyott könny... Várady Jenő / DENY / Könnyeimmel küzdök, minden éjszakán Kóbor lelkem csöppnyi megnyugvásra vár Úgy érzem, hogy feladnék most mindent Amiért eddig éltem A sötét nappalok s a hosszú éjszakák Számomra nincsen fény és nincsen boldogság Megfagyott könny az arcomon Hideg van a szívem fáj nagyon Nem tudom, hogy lesz e vajon még nyár Vagy örök tél ami énrám vár... kapcsolódó videók keressük! Tudod mi az a MOODLYRIX? Magyar népdalok. Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat. i
Magyar Népdalok
Menyire haragudtál Végh Antal íróra, aki azt találta publikálni valamelyik sport újságban, hogy: "krumpliföldeken nem lehet síelni.. " Emlékszel, amikor a Magas Tátrában a Gerlachfalvi-csúcsot másztuk meg ketten minden hegymászó felszerelés nélkül, tornacipőben? Milyen boldog voltál, hogy ugyan nyugatra nem mehetünk, de a Tátra van olyan klassz, meg majdnem olyan komoly, mint az a rengeteg kerékpártúra a napi száz-százötven kilométereivel. A dunai kielboatevezések, a római-parti csónakházból indulva, megkerülve a Szentendrei-szigetet egy nap alatt. Az egyhetes gyalogtúrák, a Börzsönyben, Zemplénben, Bükkben. "De szép vagy erdő, száz virág rét... "énekelted Sárdy János jellegzetes tájszólásával és hangját idézve.... Menyit politizáltál nekem, hogy az iskolában hallottakat, tanítottakat egyenesbe fordítsd a fejemben. Emlékszel, menyire izgult Anyu, mikor '56-ban este 10 óra után érkeztél haza, pedig én három éves fejjel "nyugtatgattam"hogy:".. izgulj anyu! Aput elfogták az oroszok, jól megverték és betették egy tankba... " A sorozatos térdműtéteid után is tervezted, hogy elmész még Bánkútra megnézni milyen sípályák vannak ott.
Szikár, kemény ember volt, mindig kiharcolta, kiérdemelte a tiszteletet, ha drasztikusan is. Tisztelték, becsülték. Nem tudta, vagy nehezen elfogadni, hogy a fiatal bányamérnökök osztották az észt. Ő dolgozott, és mikor hozzászóltak zokon vette. Egyik alkalommal egy fiatal mérnök figyelmeztette. "Jóska bácsi veszélyes, amit csinál". Ő akkor is bevágta a csákányt, és a szénfal leomlott. Az Isten mentette meg. Akkor talán elfogadta, hogy létezik rajta kívül más is, aki tudja mit, mikor és hogyan kell tenni. Őt öt fia és felesége, haza várta, minden nap. 56-ban, mikor a szovjet harckocsik felvonultak, hogy a kiszállást megtagadó bányászok miatt a bejáratot berobbantják, anyámék karjukon csecsemőkkel felvonultak, gyerekek lógtak a harckocsik csövén, és megakadályozták a tragédiát. Bőre alatt és a tüdejében ott volt a szénpor, nap mint nap láttuk, de dolgozott értünk, a családért. És dolgozott otthon, fáradhatatlanul. Nagyon kevesen élték meg a nyugdíjazást. A faluban ketten. Mikor közölte, hogy már nehezére esik a kapálógép berántása, tudtuk gond van.