Az Mkr Műsorai: Koszorúk - Magyar Katolikus Rádió
Az év végén teljes idegösszeroppanással került a Siesta Szanatóriumba, onnan pedig családjához, Balatonszárszóra, a vidéki levegő és a rokonok közelségének lehetséges nyugtató hatása alá. Csupa jó hír a halál előtt Ha fentebb azt írtam, sokan kezüket-lábukat törték volna érte, ha abban a közegben mozoghattak volna, mint József Attila, életét látva nem kell csodálkoznunk, hogy a költő képtelen volt mindezt értékelni. Senki sem tanította meg rá, hogy kell csinálni. Ugyanez igaz a halála előtti napra, akkor ugyanis a Szép Szó gyakorlatilag teljes vezérkara látogatta meg balatonszárszói pihenésén, és számtalan jó hírrel szolgáltak a számára: egyrészt tisztességesen fizető lektori állást szereztek neki, helyet a Szép Szó szerkesztői közt, és az új verseskötetének kiadását előlegező ígéretet. Szócikk-szerző ∙ Pécsi Györgyi. Pechjére, József Attila épp nem fért be a Budapestre induló autóba. Az élet, vagy talán a sors jele lehetett ez számára, hiszen 24 órával később már nem élt. Hogy halálát végül tragikus baleset, vagy öngyilkosság okozta, máig nem eldöntött, a lejegyzett tények fényében gondolok utóbbira.
Szócikk-Szerző ∙ Pécsi Györgyi
József Attila (1905-1937) Egy életnyi válság József Attila sorsa gyermekkorától kezdve nem volt egyedi, viszont tökéletes lenyomata a századfordulót követő évek magyar valóságának. Utassy József – Wikipédia. A költözködések, a csonka család, a mélyszegénységben töltött évek, melyeknek hála kis híján a fiú számára még az elemi iskola elvégzése sem lehetett egyértelmű, no, nem tehetsége folytán, hanem mert iskola helyett rikkancsként, vagy épp fizikai munkásként kellett besegítenie a családnak, zsírért és kenyérért sorba állnia, vagy épp éjjel a várost járva azt lesni, mi az, ami mozdítható, meglovasítható, és vélhetően pénzé tehető a budapesti utcákon. Ilyen alapozás, a szeretet, vagy épp a biztos emberi pontok nélküli felnövéstörténet nem csoda, ha megállíthatatlan lelki folyamatokat indukált a fiatalembernél, aki nem csupán a regnáló rendszer, a különböző politikai ideológiák, de az emberi lélek legmélyebb bugyrait is megismerte abban a korban, mely jó esetben a felhőtlen játékról, és a tanulásról szól. Ez a folyamat pedig egészen haláláig kitartott, folyamatosan súlyosbodva, magával vonva azokat a lélektani következményeket, melyek nyughatatlan természetet, és kritikus hozzáállást szültek a kialakulóban lévő személyiségzavar leple alatt.
Utassy József – Wikipédia
Idestova 82 évvel ezelőtt egy beteges külsejű, lesoványodott fiatalember egy átlagos nap végén a balatonszárszói vasútállomás felé tartott, utolsó, végzetes útjára. Alig 30 évvel később egész zavaros és ellentmondásos életének összes kimondott és kimondatlan törekvése révbe ért, nevét már egy ország ismeri, születésének napját, április 11-ét pedig a Magyar Költészet Napjának nyilvánítják. József Attila kétségtelenül a XX. századi történelem, és a teljes magyar irodalmi paletta egyik leghangsúlyosabb, és legtehetségesebb költőegyénisége volt, noha életpályája minden, csak nem egy olyan szilárd talaj, mely erre determinálta volna. Vagy mégis? József Attila mindössze 32 évnyi földi pályafutása valami olyasmi esszenciáját adta egy költő létének, mellyel a legtöbb laikus manapság is azonosítja a művészlétet: szegénység, nélkülözés, lázadás, identitásválságok, tudatmódosítók, személyiség- és magatartászavarok, korai halál, és a mindezekből és a földöntúli tehetségből táplálkozó zsenialitás, mely minden versének minden egyes során belengi, és mely legmélyen a világirodalom olyan halhatatlan klasszikusaival rokonítható, mint amilyen Edgar Allen Poe is volt.
A könyv a […] Ferenczes István: Székely apokalipszis A rendszerváltozások után Erdélyben is elindult a múltfeldolgozás, a kényszerű felejtés okozta hiátusok fölszámolása. Az 1989-es fordulatig versekben épülő életmű a cenzúra elmúltával nagy erejű […] Szávai Géza: Székely Jeruzsálem "Erdély legendásan toleráns földjén több nemzet él sok évszázada egymás mellett. A 16. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Vérségileg semmi közük nem volt a zsidókhoz. Lelki […] Ferdinandy György: Szerecsenségem története Az összesen hat – alcíme szerint – elbeszélést tartalmazó ~ az akkortájt Puerto Ricóban élő ötvenhatos emigráns író első Magyarországon megjelent könyve. De nem tekinthető reprezentatív […] Kányádi Sándor: Szürkület Magyarországon a hetvenes években élénkül meg a nemzeti kisebbségben élő magyarság iránti figyelem. Az utódállamok a kisebbségek radikális beolvasztására törekedtek, a magyarországi pártállami […] Szilágyi Domokos: Tengerparti lakodalom A Tengerparti lakodalom című, poétikailag is és világszemléletileg is igen heterogén posztumusz kötetet a kései barát, Csiki László állította össze.