Első Magyar Vasútvonal Átadása — Tompos Kartya Magánélete
A magyar vasút története valójában nem 1846-ban, de még csak nem is 1844-ben kezdődött, hanem 1827-ben, egy furcsa kísérlettel. A Pest-Kőbánya lebegővasúton egysínű pályán lovak húzták még a magasan vezetett pálya két oldalán lelógó kocsikat, nem igazán hatékony módon. Az első magyar, "rendes" lóvasút, azaz a normál sínen közlekedő a Pozsony–Nagyszombat vonalon 1840 őszén nyílt meg. Az igazi változást azonban a gőzvontatású vasút hozta el. Az első két magyar vasútvonalon, a Pest–Pozsony és a Pest–Szolnok vonalakon 175 éve, 1844. október 5-én kezdődött meg a munka. Az első magyar mozdonyok egyike a Pest 1846-ban (forrás: Wikipédia) A magyar viszonyokhoz képest elég gyorsan elkezdődött a vasútvonalak kiépítése. Számos magyar politikus és utazó ismerte meg a vasutakat már igen korán, például Széchenyi István 1832-ben nemcsak utazott vasúton, de Angliában megtanult mozdonyt is vezetni. Az 1832 – 36-os országgyűlésig már több utazónk beszámolt a vasútról, sőt 1828-ban már szakmunka is megjelent a vasutak építéséről.
- Százhetvenöt éves az első magyar vasútvonal - autopro.hu
- 170 éve nyílt meg az első magyar vasútvonal - mfor.hu
- Tompos Kátya - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események
Százhetvenöt Éves Az Első Magyar Vasútvonal - Autopro.Hu
"Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Higgye, aki akarja. " 170 éve, 1846. július 15-én nyílt meg Pest és Vác között az első magyar vasútvonal. A Magyar Kurír című lap 1825-ben hozta a következő hírt: "Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. " El kellett hinni, hiszen 1827-ben már ki is épült – fa oszlopokon – a Pest-Kőbánya közti, 7, 6 kilométeres, ló vontatta lebegő vasút, amely 45 tonna terhet két lóval szállított. Bár a vállalkozás a sok műszaki gond miatt megszűnt, az országgyűlés 1825-27-ben 13 vonalat jelölt ki a fő vasutaknak, s 1836-ban meghozta az első vasúti törvényt is. Az első (ló)vasutat Pozsony és Nagyszombat közt tervezték, az 50 kilométer hosszú vonalat Hieronymi Ferenc kivitelezte, a Bazin-Szentgyörgy szakaszt 1840-ben adták át. Az első igazán jelentős, immáron hagyományos vasúti pályát Pozsony és Nagyszombat között 1846. június 1-jén nyitották meg. Az osztrák Sina pénzcsoport a Duna jobb partján Bécs-Győr és Bécs-Trieszt vonalakat tervezett, ezekre előmunkálati engedélyt is kapott 1836-ban.
170 Éve Nyílt Meg Az Első Magyar Vasútvonal - Mfor.Hu
Az ünnepélyes pillanatot mozsarak durrogása és hatalmas örömrivalgás jelenté. A szolnoki fahíd (fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Történeti Fényképek Gyűjteménye, leltári szám: 11673. 1) Ugyan, ahogy a cikk is írja, a hidat 8 évre tervezték, az mégis egészen 1888-ig szolgált, ugyanis akkor felváltotta egy vashíd. Ez a híd is különleges volt, az első példánya annak a rendkívül sikeres hídsorozatnak, amelyet a valaha élt egyik legnagyobb magyar hidász Feketeházy János tervezett. A szolnoki hídnál dolgozta ki Feketeházy azt a típustervet, amelyet később sikerrel alkalmaztak nagyon sok helyen. Mára mindösszesen két ilyen szerkezetű híd maradt, az esztergomi Mária Valéria és a komáromi Erzsébet híd. A szolnoki ezektől annyiban különbözött, hogy az kétvágányú vasúti híd volt, és a Tiszát két 90 méteres nyílással keresztezte. A szolnoki hatalmas fahíddal egy időben épült és 1858-ban nyílt meg a vasúti híd Szegednél is. Ez volt az első Magyarországon, ahol keszon alapozást alkalmaztak, és ez a 8 nyílású híd volt az első magyarországi hídszerkezet, amelyet szegecseltek.
Külön neve nem volt akkoriban, hiszen még nem kellett megkülönböztetni más pályaudvaroktól; közel 15 éven keresztül ez volt az egyetlen vasútállomás Pesten és Budán. Ide érkeztek, és innen indultak a vonatok előbb Vácra, majd – ahogyan kiépült a vasútvonal – Szolnokra. Bár az első Pesti indóház hatalmas épület volt, az 1870-es évekre már egyre nehezebben tudta kiszolgálni az egyre nagyobb vasúti forgalmat. Ráadásul szó szerint útját állta a Nagykörútnak, ugyanis annak tervezett vonala pont keresztül vezetett rajta. Ezért a régi pályaudvar helyett a tulajdonos, az Osztrák Államvasút Társaság (amely nevével ellentétben egy magántársaság volt) 1877-re felépítette az új csarnokot, amely természetesen a Nagykörút vonalánál ért véget. Az építkezés nagy része alatt a régi épület zavartalanul működött, fogadta, indította a szerelvényeket. Ma ez az épület áll az első Pesti indóház helyén. Az új pályaudvart 1878-ban fotózta Klösz György (Fotó: Fortepan, Budapest Főváros Levéltára, Levéltári jelzet) Ezt úgy tudták elérni, hogy az új pályaudvart szélesebbre és magasabbra tervezték (ezt ismerjük ma Nyugati pályaudvarként, elnevezését 1891-ben kapta), és egyszerűen a régi épület fölé, illetve köré építették meg.
Tompos Kátya - Művei, Könyvek, Biográfia, Vélemények, Események
Ami azt illeti, nem bánom, hogy ilyen lett. Amikor ránézek, mindig az édesapja jut róla az eszembe. Az a férfi, akivel Magyarországra jöttem, és aki megváltoztatta az életem. " Üldözős jelenetet forgatott a Valami Amerika új részében A Valami Amerika egy igazi közönségfilm, az első két részét összesen több mint egymillióan nézték meg. A harmadik rész február 15-étől látható a mozikban. "Nagyon örülök, hogy ismét szerepelhetek ebben a sikeres filmben. Most egy izgalmas autós-üldözéses jelenetet forgattam Csuja Imrével, Faragó Andrással és Thuróczy Szabolccsal. A felvételt tavaly nyáron vettük fel Budapesten. A filmbeli karakterem sorsáról nem árulhatok el többet, de ez a harmadik rész is bővelkedik humorban, és igen fordulatos a történet" — mondja Kátya.
– Amikor megszületett Kátya, próbáltam megmutatni neki azt az utat, ami engem érdekelt. A lányom visszahúzódó, csendes, de érdeklődő volt. Bár a saját orosz családom távol élt tőlem, Kátyában megtaláltam mindazt, amiért érdemes volt itt maradnom. Az egész életem arról szólt, hogy a lányomnak jó legyen. Próbáltam neki mindent megadni, hogy ne érezze, csonka családban nő fel. Mi egymásból merítettünk erőt, hiszen Kátya 6 éves volt, amikor az apukája meghalt, és a lányommal ott maradtunk ketten, egymásnak" – mondja Valentina, aki úgy hiszi, a lánya nem véletlenül lett az, aki. "Nem elkallódott ember" "Kátya gyerekként nagyon beteges volt, alig akart enni, egyszer pedig kis híján kiszáradt. Kórházba került, infúzióra kötötték, majdnem meghalt. Amikor Kátya életben maradt, tudtam, a sorsnak célja van vele. Nem egy elkallódott ember lesz, hanem egy művelt és értékes személyiség. Szerencsére ebből a szempontból a lányom megvalósította a reményeimet. " Valentina nem elfogult a lányával, kritikusan figyeli annak döntéseit, és elmondja, ha valamit ő másként csinálna.