Adventi Fények A Hargitán | National Geographic
2015. december 5., 15:41 Nehéz értékelést írni…nem sorrendben olvastam a könyvben lévő Sütő András műveket, de talán a legnehezebbel kezdtem, az Advent a Hargitán -nal. Nagyon nehezen hangolódtam rá, nem volt könnyű olvasmány, de a végére nagyon megszerettem, szerettem benne lenni a drámában, valójában a sorokat olvasva a színpadon voltam a szereplők mellett. Még mindig látom ahogyan Bódi Vencel a gyertyákat meggyújtja, vagy ahogy a tükör előtt áll az öreg Réka. Gyönyörű posztmodern mesebeli történet, erdélyi misztikus, mágikus realista elemekkel… A Vidám sirató egy bolyongó porszemért igazi mosolyt fakasztott az arcomra, miközben olvastam. Szegény Fügedes, vallást váltva (talán lányai védelmezése vagy további életében való boldogulás végett? ) válik nevetségessé, bár helyzete inkább sír(at)nivaló. Megyei Lapok. A helyzetkomikumok jól működnek, Prédikás és Lenke viszik előre a cselekményt. Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása pedig olyan, mint maga az élet. Az ember hibákkal, erényekkel, és szenvedésekkel teli földi élete során csak reménykedni tud abban, hogy a mennyországban nyugalomra talál.
- HAON - Advent a Hargitán a Csokonai Színház színpadán
- Sík Ferenc – Wikipédia
- Advent a Hargitán | Nemzeti Színház
- Sütő András: Advent a Hargitán
- Megyei Lapok
Haon - Advent A Hargitán A Csokonai Színház Színpadán
Advent a Hargitán 2020. 12. 17. Advent a Hargitán | Nemzeti Színház. 12:35 Az Advent a Hargitán című darabot jövő kedden láthatják az érdeklődők. Az Advent a Hargitán című színjáték felvételét láthatja a közönség december 22-én az M5 csatornán – hívja fel a figyelmet a Mint írják, Sütő András drámái közül kiemelkedik az Advent a Hargitán, ez a Kis- és a Nagy Romlás fenyegetettségében játszódó, balladai színdarab, melyben költői nyelven szólal meg "Erdély nagy romlásának valóságos gyásza, az önfeladás, a világgá menekülés közösségi tragédiája"– fogalmazott egykor a Kossuth-díjas író. A színházi portálon olvasható történetismertető szerint a helyszín egy kis boronaház a Hargitán, a Kis Romlás és – a valóságban nem létező – Nagy Romlás mellett, itt él a korán megözvegyült Bódi Vencel. Ezen a helyen előttünk találkozik a múlt a jelennel, tanúi lehetünk ugyanis Márai lánya hat évvel ezelőtti elvesztésének, amit Vencel a mai napig bán, és itt bontakozna ki az általa szeretett két fiatal, Gábor és Réka reményt adó kapcsolata, ha a múlt bűnei, és a körülmények ezt engednék.
Sík Ferenc – Wikipédia
alcím három játék Szerző Sütő András Kiadás éve 1987 Műfaj dráma Kiadás helye Budapest Kiadó Szépirodalmi Könyvkiadó Oldalszám 306 A szócikk szerzője Papp Endre Az 1980-as évekre Sütő András művészetének fő iránya a kisebbségi kiszolgáltatottság elleni küzdelem lett. Esszéiben és drámáiban a romániai magyarság szétszóródása, fogyatkozása és megalázottsága vált elsődleges írói gondjává. A magyarság tömeges menekülése idején a "maradok, másként nem tehetek" kiállásával adott példát a nemzeti önmegőrzés igényére. Mivel a romániai megjelenés lehetetlen volt, a mű először 1985 decemberében a Tiszatáj folyóiratban látott napvilágot. Színpadon 1986. január 2-án mutatták be Sík Ferenc rendezésében, Budapesten. HAON - Advent a Hargitán a Csokonai Színház színpadán. Az 1987-ben Ablonczy László által sajtó alá rendezett drámaváltozat jelentősen eltér a Tiszatájban megjelent változattól, valamint a színházi előadás szövegétől. Sütő András ezt a szöveget tekintette véglegesnek. A drámában az adventi várakozás a kisebbségi lét metaforájává válik. Az Advent a Hargitán úgy szól a szerző nemzettársainak aktuális sorsáról, hogy egyben egyetemes antropológiai kérdéseket is feltesz.
Advent A Hargitán | Nemzeti Színház
A fiatalok mindent elsöprő és minden határt elmosó szerelméhez eltérően viszonyul a dráma két idősebb hőse: Zetelaki Gábor édesapja Dániel, és Bódi Vencel, aki Rékáék történetének mindvégig tanúja, többszörös "szállásadója". Szenteste ugyanis az ő házába érkezik meg először Dániel, hogy szemére vesse: miért engedte be annak idején Rékát és Stég Antalt, óriási fájdalmat okozva ezzel a fiának, Gábornak, aki gyerekkora óta csak Rékát képes szeretni. Ám – Dániellel ellentétben, akit a Debrecenben rég nem látott Hajdu Géza alakít – Vencel (Csikos Sándor) a saját bánatát orvoslandó ad helyt és teret, s igenli a fiatalok szerelmét: Antal után Rékával Gábort is beengedi a házába, hisz mindezzel lánya, Mária hiányát akarja valahogy kompenzálni. A tengerentúlra szakadt, oda szerelmesedő Mária a történet kezdetén immár hat éve nincs apjával, de ő még mindig képzeletbeli szócsatákat vív vele: ennek vagyunk tanúi a Máriát alakító Erőss Ivett Andrea rövid, és sajnos feledhető színrelépésekor. A névadás itt is zseniális: az "Ó, ha tudtam volna, hogy Te vagy Mária" kezdetű dal folyamatosan fel-felhangzik a darabban, miközben azokon a bizonyos szentestéken, immár a hatodikon, Vencel nem a kis Jézust, s nem a Szűzanyát várja, hanem a vele azonos nevű lányát, s már a hatodik színes lámpát gyújtja meg érte.
Sütő András: Advent A Hargitán
A modern Ibsen Stúdiószínház alkalmat adott rá, hogy a közönség testközelből élje át a szélsőséges érzelmekkel telített esendő emberek életét a Hargitán az adventi várakozás fűtöttségében" - fogalmazta meg a rendező. A darab zenéjét Gulyás Levente szerezte, aki a kaval nevű hatlyukú furulya segítségével hűen visszaadja a Hargitai hegyeken és a házakon csüngő jégcsapokon átsüvítő szél hangját és hangulatát, amíg az erdélyi ősi dallamokat kántáló leánykórus idézi fel. Lenkefi Réka díszlete egyszerű, nyomokban lelhető fel benne a népviselet. A főszerepekben Kara Tünde és Szélyes Imre, Jászai-díjas színművészek láthatók. Sütő András drámáját az advent időszakában 14 alkalommal játssza az Ibsen Stúdiószínház, a díszbemutató előtt a közönség már péntek este is láthatja a darabot.
Megyei Lapok
Azt hiszem ezen mindenki átesik, és ha már tart ott, hogy: "Keressük egymást az élők között, még élünk, és majd kutatni fognak bennünket a halottaink, mert lassanként már csak ők beszélnek rólunk. " akkor talán megérti azt is, hogy van az úgy, hogy nem minden olyan mint a cigánypudrék vagy az advent, hogy csak jön és megy. Van ami átkísér az egész életen, és ez így lesz szép. (vagy: megbotlik óriás két szárnyában ha lép:)) hétköznapok kategória | Vélemény?
Annál gyönyörűbb jelenetet nehéz elképzelni, ahogy a megtört Vencel és a nem kevésbé fásult Réka, advent idején, a lócán egymás mellett ülve egyek tudnak lenni a várakozásban. A kis Jézuska és Szűz Mária helyett a szeretteik – Mária és Gábor – várásában. Az értük elmormolt imádságban. Ám Sütő András drámája arra is figyelmeztet: "ember emberrel büntetlenül nem találkozhat". Azaz hiába Gábor csodával határos visszatérte, az maga után vonja az újabb tragédiát is. S ha ezt figyelembe vesszük, talán jobb is, hogy Vencel várakozása mindvégig meddő marad… Az a bizonyos aktualitás Csakhogy épp Vencel várakozása az, amely a darabot ma is aktuálissá teszi. Mert amíg 1986-ban az öregember "add vissza nekünk, Istenem, a kiáltás jogát" mondata ütötte szíven a rezsim elnyomása alatt élő nézőket, addig most a "miért éppen a mi gyermekeinket juttatod szélfútta bogáncsok sorsára? " venceli mondat sajoghat fájón sokáig a külhonba szakadt gyermekeiket hiányoló szülők szívében. A Zetelaki Dániel-féle "elmennek a gyerekeink" tényközlés.