Kiss Manyi Halála
A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének és az állami kitüntetések is megtalálták. Róla megjelent: Révy Eszter: Kiss Manyi. Múzsák Kiadó, [Budapest], 1988., Bános Tibor: Kiss Manyi. Athenaum 2000 Kiadó, [Budapest], [2004. ]. Szerepei: Café Moszkva (1935) - Izsák, a csempész barátnője Hol alszunk vasárnap?
- Igazi tréfamester volt Kiss Manyi, több kollégája is csínytevései áldozatává vált » Múlt-kor történelmi magazin » E-folyóirat
- ... hogy szaladnak a fák!
- Március - 29
Igazi Tréfamester Volt Kiss Manyi, Több Kollégája Is Csínytevései Áldozatává Vált » Múlt-Kor Történelmi Magazin » E-Folyóirat
2016-03-06 11:38:42 | cikk: Babos Petra | A Pápai családi fotóalbumok elnevezésű sorozatát tavalyelőtt indította útjára a Jókai Mór Városi Könyvtár. Az első bemutatót Huszár János, Bél-Mátyás díjas helytörténész tartotta, s azóta már mások is "kinyitották" régi albumaikat. A mostanit, vagyis az ötödiket Kiss Albertné Holeczky Éva, Kiss Albert felesége tartotta, aki férje nagynénjéről, Kiss Manyiról mesélt az érdeklődőknek. A rendezvényen Szabó Rita könyvtáros működött közre Kiss Manyi, vagyis Kiss Margit 1911-ben született Magyarlónán. Igazi tréfamester volt Kiss Manyi, több kollégája is csínytevései áldozatává vált » Múlt-kor történelmi magazin » E-folyóirat. Gyermekkorát Zágon hegyei közt töltötte, ezért is vallotta azt, hogy ott született. 1926-tól Kolozsvárott, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. 1934-ben Budapesten debütált, 1935-ben, a Király Színházban alapozta meg fővárosi hírnevét. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház szerződtette, de játszott a Magyar Színházban, az Andrássy úti Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a Vidám Színházban is. 1943-ban a Vígszínházba szerződött.
... Hogy Szaladnak A Fák!
2021. március 12. 11:17 Múlt-kor A színpadon a legkülönfélébb szerepekben mutatta meg magát, magánéletétől azonban következetesen távol tartotta a sajtót és a nyilvánosságot. Igazi átváltozóművész volt a 110 évvel ezelőtt, 1911. március 12-én született Kiss Manyi. Magyarlóna olyan messze van Budapesttől, mint amennyire első hallásra gondoljuk. Ebben az erdélyi faluban született Kiss Margit, akit később az egész ország Kiss Manyija, barátainak, közeli kollégáinak pedig Manyikája lett. Vándortanító szülei három hónapos korában Zágonba költöztek, amit Kiss Manyi élete végéig otthonának tartott, és erős szálakkal kötődött hozzá. Kisgyerek volt, mikor szülei elváltak, ami a korban ritkaságnak számított. ... hogy szaladnak a fák!. A kislányt nagynénje és nagybátyja nevelte fel, majd később szülei újra megházasodtak. Viccesen emlegette, hogy neki három anyukája és apukája is van. Valóban, mikor a szűkebb család megérkezett egy előadásra, majdnem egy egész sort elfoglaltak a nézőtéren. Felnőttként zágoni gyerekkorára legszebb emlékeként gondolt vissza.
Domokos Géza emlékszoba Domokos Géza erdélyi magyar író, politikus, műfordító 1928. május 18. született Brassóban. Elemi iskoláját Zágonban végzi, a sepsiszentgyörgyi középiskolás évek után pedig a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen kezdi el a bölcsészkart. Majd egy kis ideig Moszkvában tanul. 1961-től a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegének főszerkesztője, majd 1970-től a Kriterion Könyvkiadó igazgatója. Az 1989. december 25-én megalakult, a Romániában élő magyarok érdekvédelmét és közképviseletét felvállaló, Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alapítója és első elnöke. 4 év szolgálat után, 1993-tól a közélettől visszavonulva éli életét. 79 évesen, 2007. június 26-án érte a halál. Csutak Vilmos emlékszoba Azt, hogy ez a Kézdivásárhelytől 27 km. -re található település mennyi nagy embert adott a világnak, mi se bizonyítja jobban, mintsem a Mikes-Szentkereszty kúria termei, hisz akármelyik szobájába lépünk be az épületnek, mindig más-más ember emléke fogad bennünket.
Március - 29
Öröm volt számunkra, hogy részesei lehettünk a két évvel ezelőtti vándorkiállításnak, amelynek egy részét elhoztuk ide, az egyházközségbe. Úgy érezzük, hogy tovább kell vigyük az emlékét, a kerek évforduló jegyében az OSZMI-val közösen egy nagyobb szabású rendezvényre és kiállításra készülünk az év második felében, ugyanakkor emlékkötetet is szeretnénk kiadni – mondta el az EMKE elnöke. Ezt követően Kusztos Tibor, bánffyhunyadi lelkész kultusz és kultúra, illetve a kánon témakörben tartott előadást, elemezve a szavak jelentését és a fogalmak kialakulását. A beszédek után Gurzó Adél felolvasta Márai Sándor Halotti beszéd című versét. A templomban zajló ünnepség utám a jelenlévők kivonultak az udvarra, ahol Szilágyi Mátyás főkonzul leleplezte, majd Vincze Minya István esperes megáldotta és megszentelte a vistai kőből faragott emléktáblát. Az esemény végül koszorúzással zárult. Köllő Katalin, Szabadság, 2011. március 14.
Emiatt enyhe bánat is helyet kapott a kilencvenéves hölgy szívében, azonban annak nagyon örült, hogy a fiait szorosan magához ölelhette. – A családnál nincs, és nem is lehet fontosabb az életben. Be kell tartani a szabályokat, és el kell fogadni, amit az élet ad. Fontos, hogy a maximumot hozzuk ki magunkból, és addig tanuljunk, ameddig csak tudunk. Nem hiába lettem tanító, ugyanis azt vallom, a felnőtteknek feladatuk, hogy megtanítsák a gyermeknek, mi is az igaz szeretet és a tisztelet. Nagyon sok borzalmat átéltem már. Két világháborút, nyolcévesen elveszítettem az édesanyámat, amit valójában azóta sem tudtam feldolgozni. Ennek ellenére mégis őszinte mosolyt lehet látni az arcomon, mert megtanultam, minden jónak örülni kell – osztotta meg gondolatait. Béke és nyugalom Kányádi Margit rengeteget gondol az erdélyiekre, viszont örül annak, hogy nyugdíjas éveit Debrecenben töltheti. Fiai elárulták lapunknak, édesanyjuk soha nem panaszkodik. A mai napig mindent megtesz a családjáért, a nehezebb időszakokban is támaszt tud nyújtani gyermekeinek, unokáinak.