Canon 350D Vs 450D: Vasas Víz Tisztítása Medencében
Az EF-S 18-55/3, 5-5. 6 IS kitobjektív pozitív kritikákat kapott eddig, és alapcsomagban mindössze 100 dollárba kerül, vagyis egy figyelemre méltó, képstabilizátoros kezdő csomagot vihetünk haza. Aki a 400D-t cserélné le, annak sokkal nehezebb a döntés. Ha a 400D-vel is elégedett volt, akkor semmi értelme, hogy 450D-re váltson. Ha pedig bosszantják a 400D által kiszabott korlátok, akkor inkább a 40D felé érdemes kacsingatnia, főleg hogy a 40D a kezdeti 1300 dollár helyett már 1150 dollárért is megkaphatjuk, vagyis alig 350 dollárral több, mint a 450D (799, 99 dollár). A komolyabb fotós számára, aki sokat fényképezik az EOS 40D tartósabb, bár a műanyag váz ellenére a Canon belépő szintű vázai is eléggé strapabíróak. Ha már nem bírunk többé várni, lévén, hogy még csak február közepe van, és a 450D csak áprilisban kerül forgalomba, ehhez számoljunk még hozzá három hónap magyarországi késést, vagyis a nyár közepéig valószínűleg csak nagy szervezés árán juthatunk hozzá. Ha point and shoot fényképezőgépről váltunk, a 400D így is óriási lépésnek számít, és az ára is kedvezőbb.
A fényképezõgép tartalmazza még az EOS Utility, az Image/Zoom Browser és a Photostitch alkalmazásokat is. Teljes leírás Kép Cikkszám 21204 Gyártó CANON Garancia 1 éves Optika Effektív pixelszám 12, 2 megapixel Képstabilizátor nincs Valós pixelszám 12, 4 megapixel Szenzor típusa CMOS Kereső van Szenzor mérete 22, 2 x 14, 8 mm Sorozatfelvétel van - 3.
Ha pedig mindenképpen az új EOS 450D-t akarjuk megszerezni, akkor nem árt előre megrendelni, hogy bebiztosítsuk magunkat.
[HWSW] A Canon alig három hete jelentette be a legújabb és egyben legolcsóbb digitális tükörreflexes fényképezőgépét, a 10 megapixeles EOS 1000D modellt, amely pár napra a szerkesztőségünk vendége volt. A kipróbált példány még nem végleges változat, a szoftver a piacra kerülés előtt még valószínűleg változni fog. Vigyázat! Belépőbb szint! A Canon palettáján minél kevesebb számjegyből áll a modellszám, annál komolyabb, egyben drágább gépet takar. Az 1Ds (Mark III) csúcsmodelltől lefele haladva elhagyjuk a teljes méretű képérzékelőt (40D), majd később a magnézium-ötvözet gépváz teherbíró fémkeretre húzott műanyag burkolattá változik (450D), amelyeknek az olcsóbb, egyszerűbb optikák is hű társaik lehetnek. A jelenlegi belépőszintű EOS 450D azonban képtelen tartani a DSLR gépek árának folyamatos csökkenését, a százezer forintos kategóriában a Canon a korábbi 400D modellel próbál versenyezni. A friss 450D-vel megyegyező géposztályba tartozó elődöt azonban nem szerencsés, illetve csak ideiglenesen működő megoldás forgalomban tartani, mivel kidolgozásában, minőségében ennél azért magasabb szintet képvisel, ami a gyártási költségben is megmutatkozik.
A felbontás megnövelésének nemcsak előnye, hátránya is van, hiszen a pixelek méretét csökkenteni kell, hogy az ugyanakkora szenzorfelületen elférjenek, és a kisebb méretű pixelek általában nagyobb képzajt eredményeznek. Természetesen az idők során a finomelektronika és a jelfeldolgozás terén is újítások jelennek meg, amelyek bizonyos fokig kompenzálják a kisebb pixel, nagyobb képzaj problémát. Mivel az EOS 450D csak áprilistól lesz kapható, a 12 megapixeles kép minőségét csak késő tavasszal mérhetjük le, de az már most valószínűsíthető, hogy a 450D képzaja nagyon közel lesz a 400D-jéhez. Az alábbi táblázatban kiemeltük a fényképezés előnyére váló tulajdonságokat. Nem soroltuk fel a teljes tulajdonságlistát, csak azokat emeltük ki, ahol a három váz között eltérést láttunk. Ha a felvétel módot, fehéregyensúlyt, nézzük, a három fényképezőgépváz között nagyon sok a közös pont. Mindhárom fényképezőgép 9 fókuszponttal rendelkezik, bár szinte biztos, hogy az AF rendszerek között is teljesítménybeli különbségek lesznek majd.
A portréképek készítőinek kedvében az EOS 400D és az EOS 450D gépekre is illő, további egy akkumulátor befogadására alkalmas portrémarkolat jár, ám jelen esetben ez az 1000D kisebb méretei miatt kissé túlnyúlik a gépvázon. A három fentebb említett gép közös jellemzője a szenzorportalanítón és az Canon EF / EF-S optikák fogadásán túl, az érzékenység ISO 100 és ISO 1600 közötti beállíthatósága, mely a márkához hűen a legnagyobb érzékenység beállításakor is csak mérsékelt mennyiségű zajt enged a képekre. E közel zajtalan képek az 1000D esetében is megállásra, és egy kis mélázásra késztetik a szemlélőt. Az új belépő zárszerkezete 1/4000 másodperces minimuma éppúgy mint a 400D és a 450D esetében egészen 30 másodpercig kitolható. Képstílus és -minőség Az elkészült fotók tipikus Canon képek, a CMOS képérzékelő és a DIGIC III képfeldolgozó processzor munkája könnyűszerrel felismerhető. Amíg a napsütötte témák teljes pompában virulnak, addig a szürkületközeli, vagy akár csak borús időben ellőtt felvételeken már kismértékű, (de valóban csak kismértékű) fakóság, amolyan "pasztellség" látható, a kelleténél talán lehelletnyivel lilásabb-barnába fordulva.
Első képek, lehetőségek latbavétele A használatbavétel egy SD-kártya behelyezésével kezdődött, a kategóriában korábban szokványos, a csúcsmodellekben mai napig látható Compact Flash típust a Canon a 400D-ben alkalmazta utoljára. A gépváz tetején található módválasztó tárcsa -- amellyel a zár és blende előválasztás, az automata üzemmód és a teljes kézi beállíthatóság választható ki a témaautomatika módjai mellett -- nagyon finoman forgatható, a 350D-hez képest jelentős javuláson esett át. Az épp kiválasztandó értékek beállítására szolgáló tekerőtárcsa viszont kissé logikátlan: míg az expozíció-korrekció esetében a hozzátartozó gomb nyomvatartása mellett, addig az ISO-érzékenység beállításakor csak a gomb elengedése után módosít. A hátoldali kijelző az EOS 400D-ben látható 230 ezer képpontos 2, 5 hüvelykes panel. Az 1000D nem rendelkezik külön LCD státuszkijelzővel, ezért az egyetlen kijelző a géppel kapcsolatos beállítások megjelenítésére is szolgál az élőkép-üzemmódos használat és az elkészült fotók visszajátszása mellett.
Két évig szenvedtem a vasas vízzel. Idén az első év, hogy még nem engedtem le a vizet és kristálytiszta a víz. A vasat egészen "hülye" módon szűrtem ki. Az eljárás lényege, hogy a medence vizében, az úszó számára alig érzékelhető mennyiségben konyhasót kell feloldani. A vízforgató rendszerbe beépített speciális készülék elektrolízis révén pontosan beállított mennyiségű klórt termel a medence sós vizéből. Hátránya, hogy lényegesen több pH-csökkentő szer adagolása szükséges, tartósan növeli a víz nátrium-ion tartalmát. A mecseki Vasas-forrás - BaHír. Alga-mentesítés Az alga-mentesítés a fertőtlenítés mellet, a vegyszeres vízkezelés másik kiemelt feladata! Az alga spórák, a széllel vagy esővel kerülnek a vízbe, emiatt elsősorban kerti medencéknél elkerülhetetlen az algásodási hajlam! A fényviszonyok-, a víz hőmérséklet alakulása is hatással van az algásodás intenzitására! Az algásodást az állandó fertőtlenítőszer-szint késlelteti, de megakadályozni nem tudja, ezért alga-mentesítő szer rendszeres adagolása okvetlenül szükséges!
A Mecseki Vasas-Forrás - Bahír
A második gondolatom hogy ciszternarendszert ásol, betonozol (vízszigeteltre). A lényeg hogy több cellás (2-3) legyen és a víz csak átbukjon egyikből a másikba. Az első cellába szivattyúzod a vasas vizet és viszont közben az aljába helyezett cső rácson bugyog be a sűrített levegő. Így oxigén kerül a vízbe a vas oxidálódik a második medencébe átbukva kiülepedik. A harmadikból már dolgozhat a hidroforod. A rendszered felülről is zárt kell legyen a por napfény stb nem mehet be és egy kicsit a befúvatott levegőt is szűrnöd kell emiatt. Néha a medencéket le kell ereszteni kilapátolni az üledéket. Elsőre nagy befektetés de aztán kis karbantartással fenntarthatónak látszik. De van pár gondja ennek a megoldásnak. Például ha nagyon sok vizet használsz akkor hogy legyen ideje ülepedni a kicsapódó vasnak nagyon nagyra kell méretezni ezt a földalatti ciszternát. Az meg már hatalmas munka és nagyon drága. (Mondjuk az öntözés mehet közvetlen a szivattyúról a ciszterna kikerülésével is. Legalább ennyivel csökken a terhelése és szükséges mérete is. )
Ezzel csökkenthetjük a medencevízbe került szennyezőanyagok mennyiségét, továbbá csökken az algák megtelepedésének lehetősége. A víz felszínét, és a medence alját alaposan ki kell tisztítani leszedőháló és porszívó segítségével. Ellenőrizzük, illetve állítsuk be a pH értéket. A szabad klór tartalmat 3-5 mg/l-re kell megemelni. Amíg a szabad klór érték nem csökken le 0, 6-1, 0 mg/l-re nem célszerű újra használni a medencét. Bővebben az esővíz hatásairól és kezeléséről itt olvashatsz! Beállítjuk a víz pH-értékét, felemeljük a szabad klór tartalmat 3-5 mg/l-re, algaölőt és pelyhesítő szert adagolunk. A falakon megtelepedett algát kefével fellazítjuk. 12-24 órán keresztül járatjuk a vízforgatót, utána leállítjuk, és állni hagyjuk 24 órán át, hogy a kialakult pelyhek le tudjanak ülepedni. A leülepedett algát ki kell porszívózni. Mivel az elpusztított alga nagyon nehezen szűrhető ki, ezért a kiszívott vizet soha ne vezessük vissza a medencébe. Szükség szerint sűrűn vissza kell mosni a homokszűrőt, illetve kimosni a papírszűrőt.