Richard Jewell Története / Fekete Himlő Oltás Magyarországon
Közben Richard Jewell nem tudom mennyit kapott azért ami történt vele, de ami még durvább, hogy ez nem mellesleg el is temette egy kicsit a filmet. Mondjuk valaki beleolvasott, hogy érdemes-e moziba mennie rá, erre mindenhol abba futott, hogy elvileg ekkora hiba van a filmben. Olyan tipikusan nézős dráma, jól elvoltam vele, de ha 5 év múlva bármire emlékszünk majd belőle, az meg fog lepni. Az írott szöveg (c) 2004-, a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.
- KRITIKA: Richard Jewell balladája - Wide Screen
- Richard Jewell balladája (Blu-ray)
- Miért szükségesek az oltások?
Kritika: Richard Jewell Balladája - Wide Screen
Nehéz Clint Eastwood rendezéseiről beszélni? Mindegyikben van valami jó, komolyan végignézetik magukat, a Mule is ugye tavalyelőtt, de valami hiányzik az igazi magassághoz. A Richard Jewell egy megtörtént eseményt dolgoz fel, amikor is egy magát belül rendőrnek képzelő biztonsági őr megmentett egy rakat embert a Centennial Olympic Parkban történt robbantáskor. Elsőre túlbuzgónak hitték a rendőrök egy gyanús táskán való pattogásával, de aztán kiderült, hogy igaza van. Másnap egész Amerika hősként ünnepelte, egészen addig, amíg a média bele nem szólt a dolgokba azzal, hogy az FBI vizsgálja a hős biztonsági őrt. És innentől indul be a film, legalábbis kerül elő az, amiről beszélni akar. És mondom, minden megvan egy kiváló filmhez, de valahogy mégsem sikerül az igazi magasság. Egyrészt ott van a kisember végre magára találása történetszál. Richard folyamatosan békés az FBI-jal, de szépen lassan kiderül, hogy a nyugodt felszín alatt más is lakozik. Közben pedig Eastwood a képünkbe nyomja a média felelőssége kérdést is.
Richard Jewell BalladÁJa (Blu-Ray)
8, 5 Amerikai történelmi dráma (2019) Az addig átlagos biztonsági őrként dolgozó Richard Jewell egy csapásra hírnevet szerez magának, miután hatástalanítja az 1996-os atlantai olimpiai játékokon elhelyezett pokolgépet. Richardot gyors reakciójának köszönhetően életmentő hősként ünneplik, ám az önjelölt rendfenntartóból néhány nap alatt gyanúsított válik, akinek élete nemcsak az FBI nyomozása, de a sajtó és a közvélemény rosszindulata miatt is kezd széthullani. Jewell Watson Bryant független, berendezkedés-ellenes ügyvédhez fordulva határozottan kitart ártatlansága mellett. Ám Bryant, miközben ügyfele nevének tisztázásáért harcol az FBI, a GBI és az APD együttes hatalma ellen, és egyúttal próbálja őt távol tartani tőlük, kezd kifogyni az eszközökből. A filmet Clint Eastwood rendezte, igaz történet alapján. Mikor lesz a Richard Jewell balladája a TV-ben? A Richard Jewell balladája című műsor jelenleg egyetlen TV csatornán sem lesz a közeljövőben. Ha értesülni szeretnél róla, hogy mikor lesz ez a TV műsor, akkor használd a műsorfigyelő szolgáltatást!
Valós események alapján Frissítve 2019. október 3. 17:44 Publikálva 2019. 17:30 A csempészt itthon még csak idén láthattuk, de máris befutott Clint Eastwood legújabb rendezésének hivatalos előzetese: a Richard Jewell annak a biztonsági őrnek a története, aki pokolgépet talált az 1996-os atlantai olimpián, ezzel megannyi ember életét megmentve az amúgy is tragikus sorsú rendezvényen. Ám az események hamar szörnyű fordulatot vettek a címszereplő számára, ugyanis pár nappal később az FBI és a teljes média első számú gyanúsítottjává vált. A főszerepben Paul Walter Hausert ( Én, Tonya) láthatjuk, a mellékszerepekben pedig olyan neves színészek bukkannak fel, mint Sam Rockwell ( Három óriásplakát Ebbing határában), Jon Hamm ( Nyomd, Bébi, nyomd! ) vagy Olivia Wilde (Tron: Örökség, A Lazarus-hatás). Clint Eastwood Billy Ray (Phillips kapitány) forgatókönyvéből dolgozott, ami a Vanity Fair cikke alapján íródott. A történet már csak amiatt is érdekes, mert kissé hasonlít Eastwood Sully - Csoda a Hudson folyón című 2016-os alkotására.
"Az oltásellenesek ugyan nagy zajt csapnak, de összességében kevesen vannak, tudományos érvekkel nem tudják oltásellenes állításaikat alátámasztani. " – mondta a doktor – "Ugyanakkor ténykörülmény, hogy az oltások szüntették meg a Földön a fekete himlőt, nincs járványos gyermekbénulás, a kanyaró és a torokgyík azokban az országokban szedi az áldozatait, ahol laza az oltási fegyelem. " Ne felejtsük el, hogy a XX. század első felében átlagosan 4 gyermek vesztette életét az otthon ápolt 1000 kanyarós beteg közül. A fertőző kórházakban és különböző gyermekintézményekben pedig 50%-os volt a halálozási arány! Miért szükségesek az oltások?. Ezen kívül sok olyan betegség létezik, mely végkimenetele nem halálos ugyan, ám mindenképpen kórházi ellátást igényelhet, a gyógyulást követően pedig maradandó egészségkárosodással kell számolni. – Amennyiben nem oltatunk! Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fontosnak tartja leszögezni, hogy az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek, a szövődmények jelenthetnek.
Miért Szükségesek Az Oltások?
A fertőző betegségek és a járványok megelőzésének leghatékonyabb eszköze az ellenük kifejlesztett védőoltások széles körű alkalmazása lett. Magyarországon történelmi okok miatt kötelező védőoltási rendszer van, s ennek köszönhetően a lakosság több mint 99 százaléka térítésmentesen kapja meg az életkorhoz kötött védőoltásokat. A hazai védőoltási rendszer azért is példaértékű, mert így azok is védve vannak, akik valamilyen egészségügyi ok miatt nem olthatók. [1] Világszinten a himlő elleni védőoltást az 1700-as évek végén vezették be, a járványos gyermekbénulás, a kanyaró és a tetanusz elleni hatékony védőoltások a 20. század megelőző orvostudományának eredményei. A világméretű járványok Magyarországot sem kímélték, de bátor, a kor szellemiségével haladó orvosaink kitartó munkájának eredményeképpen a XIX. század végére az első "kötelező" védőoltást Magyarországon is bevezették, ami a fekete himlő elleni oltás volt. Ennek eredményeként nem is fordult elő himlős beteg a 20. század első évtizedétől Magyarországon.
Az egyiptomi múmiák igazolják, hogy a fáraók közül többen, köztük V. Ramszesz is himlőben halt meg. Ismereteink nem nyújtanak száz százalékban bizonyosságot arról, hogy az időnként pestisként leírt hatalmas járványok nem inkább himlő vírus okozta tömeges megbetegedések voltak-e (i. e. 430-ban az athéni pestis vagy a Bizáncot sújtó ún. Justitianus pestis). Európában csak a 6. század végén jelent meg a betegség. Az azték birodalmat második nekifutásra meghódító Cortés az első látogatásával "ajándékozta" meg az ott élő lakosságot a himlő kórokozójával, akik korábban még nem találkoztak ezzel a fertőzéssel. Ennek következtében rendkívül fogékonyak voltak a fertőzés iránt, a járvány évtizedek alatt milliók pusztulását hozta. Az így katonailag és gazdaságilag megroppant azték és inka birodalom legyőzése már nem okozott gondot a spanyol armadának. Ugyanez a járvány később, a 19. század első harmadában a préri-indiánok, "rézbőrűek" tömeges vesztét is jelentette. A mexikói őslakosok körében dúló járványt ábrázoló rajz (Firenzei Kódex, 16. század) A fertőzés elleni védekezés legmegbízhatóbb formája a Jenner által elindított védőoltás volt.