Bme Tanulmányi Ösztöndíj | A Lícserek Himnusza – Frostshock
Kedves Hallgatók! Elérhetővé vált a 2022/23 tanév őszi félévére vonatkozó tanulmányi ösztöndíj osztásának szabályzata és az erről szóló Kari Tanulmányi Bizottság elfogadó nyilatkozata. A tanulmányi ösztöndíjjal kapcsolatos szabályokat a Térítési és Juttatási Szabályzat (TJSZ) 24. § tartalmazza, a Homogén Hallgatói Csoportokról (HHCS) a 23. Bme gtk tanulmányi ösztöndíj. § rendelkezik. Az Építőmérnöki Karon a Tanulmányi Ösztöndíj odaítélése továbbra is kreditindex alapján történik. A kredtindex számítására a következő képlet alkalmazandó: Kreditindex = ( a félév során teljesített tárgyak érdemjegye x a félév során teljesített tárgyak kreditértéke) / 30 Az első MSc félévüket megkezdő hallgatók a képlet helyett továbbra a is a felvételi pontszámaik alapján részesülnek ösztöndíjban. Az első alkalommal első félévüket megkezdő BSc-s hallgatók Tanulmányi ösztöndíjban nem részesülnek. Bővebb információt a fent említett szabályzatban találhattok. Ha bármilyen kérdésetek merülne fel a tanulmányi ösztöndíjjal kapcsolatban keressétek az ÉMK HK Ösztöndíj Bizottságát az e-mail címen.
- Tanulmányi ösztöndíj – 2022/23/1 – BME KJK HÖK
- Haj [4] | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár
Tanulmányi Ösztöndíj – 2022/23/1 – Bme Kjk Hök
HHCS-ba történő besorolásokat aszerint kell végrehajtani, hogy a hallgatók minden esetben azon csoportokban kerüljenek értékelésre, amelyben a tanulmányi eredményük teljesítésére sor került. Az első alkalommal első félévüket megkezdő BSc és osztatlan képzésen részt vevő hallgatók Tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhetnek. Az 1., 2., és 3. HHCS-ban a Tanulmányi ösztöndíj odaítélése kreditindex alapján történik. A más felsőoktatási intézményből, külföldi részképzésből visszatérő hallgatók, illetve más felsőoktatási formából nappali tagozatra átvett hallgatók Tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhetnek. Tanulmányi ösztöndíj – 2022/23/1 – BME KJK HÖK. Az Egyetemen belül más karról átvett hallgatók esetében a Tanulmányi ösztöndíj osztása azon kar osztási elvei alapján történik, amelyen a hallgató legutóbbi aktív félévének tanulmányi teljesítményét nyújtotta, egyeztetve az illetékes Kari Hallgatói Képviselettel. Az újrafelvételizett hallgatók az újrafelvétel előtti képzésük alapján, azon homogén hallgatói csoportban kerülnek értékelésre, amelyben a legutóbbi aktív félévükben nyújtott tanulmányi eredményük teljesítésére sor került.
- Végső remény: Hiába való volt a rengeteg áldozat "Szabadság nem virul a holtnak véréből" à Ez a költemény központi gondolata. A szenvedések özöne sem hozta meg a legfontosabbat a szabadságot. A reménytelenségben márcsak az Isten segíthet. Ezért hangzik fel újra még mélyebbről a fohász Istenehez. - A Himnusz a magyar nemzet imádsága. Erkel Ferenc megnezítésében vált nemzeti himnuszunkká. Először 1844-ben csendült föl a Pesti Nemzeti Színházban. - Kölcsey sorsa tragikusan ért véget. Szatmárcseke népe nem ismerte föl, hogy a jobbágyfelszabadításért harcolt. Rokonainak, rosszakaróinak felbújtására jobbágyai fellázadtak ellene. - 1838-ban egy utazás alkalmában megfázott a gyöngeszervezetű költő belehalt betegségében. Wörösmarty Mihály - 1800-ban, Káponásnyéken született. Apja nagybirtokosoknál szolgáló gazdatiszt volt. Wörösmarty fiatal diákok tanításával fedezte tanulmányainak költségeit. Haj [4] | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár. Apja korai halála után családfenntartó szerepet töltött be. A Perczel család birtokán házitanítóként tanította Perczel Mórt.
Haj [4] | A Magyar Nyelv Értelmező Szótára | Kézikönyvtár
Az örömöt és gyászt költői képek idézik fel. Komor hangzású szavak jelenítik meg a végzetes csatákat, a tatár és török dúlást. "Most rabló mondgol nyilát zúgattad felettünk Majd töröktől rabigát vállainkra vettünk" - Sajtáos szórend fejezi ki az ellenség győzelmeiről festett kép komorságát. "Hányszor zengett ajkain vad népének Vert hadunk csonthalmain győzedelmi ének" - Ellentmondás: "a bújdosó nem lelte honját a hazában" - A szóelei "h" hangok ismétlése alliteráció - Ellentétek érzékeltetik a nép hányattatását "Bércre hág és völgybe száll" - A vár helyett kőhalom maradt, kedv s öröm helyett halálhörgés siralom. - Fokozás: Érezhető a nemzet bűnhődését felidéző képekben. A katasztrófák egyre súlyosabbak, ahogy az időben egyre közelebb kerülnek. A tragédiák csúcspontja a honját a hazában nem lelő magyarok megjelenítése. Az imádság a szenvedések megmutatásával magasabb szinten ismétli meg a könyörgést "Szánd meg Isten a magyart" A reménytelenségből csak isteni segítséggel lehet kijutni. - Költői túlzás: A magyar nép megpróbáltatásainak súlyosságát fejezi ki azzal, hogy ez a nép már nem csak a múltjáért, hanem jövvőbeli tetteiért is megbűnhődött.
Vörösmarty alkotásának címe megadja a beszédhelyzetet, egy szónok (a költő) beszédet, szónoklatot intéz a magyar néphez. A cím típusában a Himnuszéhoz hasonlít. A cím rövidsége itt is találó és előrevetíti a hangnemet. Mindkét mű keretes szerkezetű. A Himnusznál az első és az utolsó versszak, a Szózatnál az első kettő és az utolsó kettő alkotja a keretet. A keret első fele nevezhető bevezetésnek is, mert ebben található a tételmondat, és a kérés (ódához illően). A Szózat első két sora a tételmondat, ami nem csak Vörösmarty idejében volt helytálló. Felszólítja a magyarokat, hogy igenis legyenek büszkék rá, hogy magyarok, és tegyenek a hazájukért. A mai időkben is e parancs szerint kéne minden magyarnak élnie, és éreznie. A két mű versformája hasonló. Mindkettőben nyolc és hat szótagos sorok váltják egymást. A Himnusz trochaikus lejtésű, az időmértékes sorokba. A strófaszerkezet keresztrímes. A Szózat skót ballada formában íródott, félrímes, sorai jambikus lejtésűek, azaz emelkedőek, ellentétben a Himnusszal.