Gál András Festőművész — Áfa Levonási Joe Jonas
– írja Elekes. Motivációjában a műtörténet toposzai segítik, de az előzményeket a nézőnek kell felfedezni. Kurátor: Szegő György Elégia monokrómia | Gál András kiállítása Gál András festőművész a Képzőművészeti Egyetemi diploma megszerzése óta az elméletileg megalapozott monokróm festészet következetes képviselője számos hazai és nemzetközi kiállítással a háta mögött. Az egy színnel való festésnek a konceptuális háttér mellett fontos része a választott színen kívül a kép mérete, formája, a falsíkhoz, a térhez való viszonya és maga a festői tevékenység, valamint azoknak az érzelmeknek, fizikai gesztusoknak a képtérben való megmutatása, amelyek az alkotás során keletkeznek. A festmény határa – Pódiumbeszélgetés Gál András festőművésszel és Antal Péter műgyűjtővel. A tárlaton az olajképek mellett az utóbbi három évben született akvarell sorozat darabjai is láthatók lesznek. Kurátor: Mayer Marianna Éjszakai földet érés | iski Kocsis Tibor kiállítása iski Kocsis Tibor kiállítása egységes munkaként szerepel, tehát a művész a műalkotásokat egységes szövegként – képszövetként – összefűzve, a saját gondolkodási metódusát vizsgálva tárja elénk.
- GÁL András 1968
- Gál András (festő) – Wikipédia
- A festmény határa – Pódiumbeszélgetés Gál András festőművésszel és Antal Péter műgyűjtővel
- Gál András (festő) - Wikiwand
- Áfa levonási jog érvényesítése
- Áfa levonási jog elévülése
- Áfa levonási joe jonas
- Áfa levonási jpg www
Gál András 1968
Bernát András | Dréher János | Elekes Károly | Gál András | iski Kocsis Tibor | Kazi Roland | Kucsora Márta | Mózes Katalin | Regős István (2021. december 15. – 2022. február 13. – Műcsarnok) A Frissen kiállításokkal – immár ötödször – a Műcsarnok az egy-egy térben, egy-egy művész, egy-egy kurátorral megvalósuló egyéni(! ) személyes kiállításainak tereit egy időben összenyitja. Gál András (festő) - Wikiwand. Az "alkotás géniusza" fel kívánja tárni a tér-idő kereteit. Az átjárható "falak" a festészet, a plasztikai- és médiaművészet szinergiáinak szellemi kaland-élményét kínálják. E tárlat is rendszerként kívánja újraértelmezni az alkotó folyamatokat térben és időben. A Műcsarnokot mind jelene, mind története során kettős nyitottság igénye jellemezte: egyszerre figyel a hagyományokat és a kísérleti attitűdöt megjelenítő gyakorlatra, illetve ezeknek az új értékekkel való összeillesztésére. Ezt a törekvést erősíti térstruktúrája, a kiállítóterek egymáshoz simuló sora. Az egybenyitott termek a festészet, a plasztikai- és médiaművészet szinergiáinak szellemi kaland-élményét kínálják.
Gál András (Festő) – Wikipédia
Ez a szócikk a festőművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Gál András (egyértelműsítő lap). Gál András ( Budapest, 1968. június 24. –) Munkácsy Mihály-díjas (2021) magyar festőművész. [2] A '90-es évek közepétől foglalkozik monokróm festészettel, több jelentős nemzetközi kiállításon vett már részt, többek között a berlini Mies van der Rohe Hausban a New York-i Hunter Collegeban vagy a Velencei Biennálén. Életpályája Tanulmányait 1982–86 között Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, majd 1987–1991 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán végezte. Ugyanitt 1991–1994 között posztgraduális tanulmányokat folytatott a murális tanszéken. Mesterei: Sváby Lajos, Klimó Károly és Tölg-Molnár Zoltán voltak. GÁL András 1968. 1992-ben Barcsay-díjat kapott. 1995–1996-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanársegédként működött, 1996-ban pedig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1997-ben Bécs város képzőművészeti ösztöndíjasa lett, ugyanebben az évben elnyerte a Magyar Aszfalt festészeti pályázat III.
A Festmény Határa – Pódiumbeszélgetés Gál András Festőművésszel És Antal Péter Műgyűjtővel
2008-ban művészcsere programban vett részt a Kunststiftung Baden-Württemberg támogatásával. 2018–19 között a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium rajztanára. 2021-ben Munkácsy Mihály-díjban részesült. Egyéni kiállítások [ szerkesztés] 1990 – Barcsay Terem, Budapest 1993 – Stúdió Galéria, Budapest 1995 – Dichotómia - Pandora Galéria, Budapest 1996 – Szabadművelődés Háza, Székesfehérvár 1997 – Új festmények [3] - Fészek Galéria, Budapest 1999 – Vice-Versa - Pécsi Kisgaléria, Pécs 1999 – Egy aspektus észrevétele (Deli Ágnessel) - Dorottya Galéria, Budapest 2000 – Festmények 1995–2000 - Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros 2000 – Le Peintre de l'espace se jette dans le vide! - Francia Intézet, Budapest 2000 – Who's afraid of yellow… [4] - Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár 2001 – Szimultán [5] - Vadnai Galéria, Budapest 2001 – Aniconic paintings (Hartwig Kompával) - Goethe Intézet, Budapest 2002 – Kiállítás Tinka von Hasselbach-hal - Verein für Aktuelle Kunst / Ruhrgebiet e. V., - Oberhausen 2002 – Duplicate - Art-Garage, Zug (Svájc) 2003 – Utóbbi festmények - Vadnai Galéria, Budapest 2003 – ACP Viviane Ehrli Galerie, Zürich 2003 – After Caput Mortuum - Fészek Galéria, Budapest.
Gál András (Festő) - Wikiwand
A kiállító művészek: Bernát András (A rejtélyt szemlélve) Az absztrakt magyar festészet sajátos, lírai ágát képviselő művészről (és műveiről) a kiállításon megtudjuk, hogy elsősorban a Tér-tanulmányokat mutatja be, ahol a barokk eufória, a "lent" és a "fent" egyesítésére vonatkozó vágy elementáris erővel van jelen, az absztrakt és a realisztikus kibékül, ráadásul Bernát az időbeliséget és a térbeliséget elvi érintethetetlenségük ellenére megszólítja, és össze is ismerteti őket. Messziről úgy tűnik, mintha rézkarcokat látnánk, a képekhez közelebb lépve azonban a festmény szinte átalakul, és festékkel megalkotott valósággá válik. (Kurátor: Reischl Szilvia) Dréher János (Feltárás a geometria mentén) Nem ám egy építkezésen járunk: Dréher János az 1980-as években kezdett különböző anyagokkal és technikákkal kísérletezni, majd a homok-alapú vakolatmasszából vakolatképeket készített. Alkotásait plasztikussá, háromdimenzióssá formálja a saját vakoló-rétegző eljárása révén. Az anyag saját törvényei, a homok-alapú massza felületen való "működése" és az anyag felhordásának gyakorlati eljárása során összetett, mégis autonóm művek születnek: egyszerre szigorúan szerkesztettek és líraiak, saját térbeliséggel és időbeliséggel bírnak, átszövi őket a többértelműség, különböző képzettársításokat és hangulatokat generálnak, ugyanakkor átjárást teremtenek az anyagiból a nem megfogható felé – áll a leírásban.
Az előzetesen felszámított áfát a vállalkozás a költségvetéséből visszaigényelheti, illetve a fizetendő áfából levonhatja. Mint tudjuk, a vállalkozások nemcsak a belföldi beszerzésű termékek után fizetik meg az áfát, hanem az import után, csak ez esetben a NAV részére. A belföldi beszerzéshez hasonlóan import esetén is lehetőség van arra, hogy a vállalkozás a megfizetett áfát a fizetendő adójából levonhassa, illetve visszaigényelhesse. A beszerzéskor felmerülő áfa tehát a vállalkozások számára nem jelent költséget. Az adólevonási jog csak abban az esetben gyakorolható, ha a vállalkozás rendelkezik az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentummal: a vállalkozás nevére szóló számlával, import esetén a NAV áfát közlő határozatával. Áfa levonási jog keletkezésének időpontja Az adólevonási jog - a fizetéshez hasonlóan - azon a napon keletkezik, mely a kibocsátott számlában teljesítési időpontként van feltüntetve. Ha tehát egy vállalkozás árut vásárol január 20-án, és az ellenértéket majd csak később, például február 11-én egyenlíti ki, akkor is levonhatja a számlában előzetesen felszámított áfát az általa fizetendő áfából már januárban.
Áfa Levonási Jog Érvényesítése
Importálás esetén a vámhatóságnak megfizetett áfa a megfizetését követő naptól vonható le előzetesen felszámított adóként. Ha egy importáló cég tárgyhónap 15-én megfizeti az import áfát, akkor adott hónap 16-ától keletkezik levonási jogosultsága, tehát ugyanabban a hónapban amikor megfizette. Áfa visszaigénylés Az áfa általában visszaigényelhető, ha a beszerzett termék vagy szolgáltatás továbbértékesítésre kerül, vagy olyan tevékenységhez használják fel. Az áfa nem igényelhető vissza, ha adómentes tevékenységhez vagy értékesítéshez használják fel a terméket, illetve ha a törvény nem engedélyezi a visszaigénylését. Visszaigénylés feltételei a visszaigénylő áfaalany legyen, ha valamiért mentes a fizetés alól, vissza sem igényelhet az éves nettó árbevétel a 4. 000. 000 Ft-ot elérje vagy meghaladja (erre 4 éve van, ha ez alatt sem éri el, nem igényelhet vissza)
Áfa Levonási Jog Elévülése
Meddig lehetséges a hibás számlák javítása? Az adóhatósági eljárás szabályainak megváltozására tekintettel, az útmutató alapján szűkült annak lehetősége, hogy a helyesbítést az adóeljárás során a számlát befogadó figyelembe vegye. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy ugyan a gazdasági esemény megtörtént, azonban a számla tévedésből az áfatörvény által előírt, kötelezően szerepeltetendő adatok valamelyikét nem, vagy helytelenül tartalmazza, az adóhatóság fel fogja hívni az adóalanyt a számla hibájának kijavíttatására, illetve a hiányok pótoltatására. A módosított számla bemutatására legkésőbb az észrevételezésre nyitva álló határidőn – azaz a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 30 napon – belül van lehetőség az adóhatóság álláspontja szerint. Ezt követően ez csak akkor lehetséges, ha a módosító bizonylat az adózó önhibáján kívül nem állt, nem állhatott rendelkezésére. Ez esetben, ha a módosító bizonylatot az adózó az adóhatóság határozatának véglegessé válásáig bemutatja, az adólevonási joga – az egyéb feltételek fennállása esetén – a jog keletkezésének adómegállapítási időszakára, illetve az azt követő adómegállapítási időszakra vonatkozóan sem korlátozható.
Áfa Levonási Joe Jonas
Találkoztunk már olyan – véletlenül, esetleg szándékosan, vagy valamilyen taktikai megfontolásból – levonásba nem helyezett áthárított áfát tartalmazó számlákkal, amelyeket folyamatosan keletkező fizetendő adó csökkentésére használt a vállalkozás, vagy csak az elévülési időszak vége felé állított be a bevallásba, esetleg egy-egy adóhatósági vizsgálat során kerültek elő. Az ezekkel kapcsolatos játéktér beszűkült a módosítás következtében. A főszabály alóli kivételek: EU beszerzés, 2016 előtti ügylethez kapcsolódó áfalevonási jog Mindez nem vonatkozik: A közösségi termékbeszerzésekre és egyéb fordított Áfás ügyletekre, mivel azok esetében amennyiben az adózónak van adólevonási joga, azt abban az időszakban érvényesítheti, amelyikben a fizetendő adót meg kell állapítania. A 2016. január 1. előtt keletkezett áfalevonási jogra, amely továbbra is bármely elévülési időn belüli Áfa bevallásban érvényesíthető. Mi a teendő számlakorrekció esetén az áfával? A szabályváltozás kapcsán érdekes kérdés a számlakorrekciók során keletkező levonható adó növekedés kezelése.
Áfa Levonási Jpg Www
A válasz minden bizonnyal abban a félmondatban keresendő, amely az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések egyikében szerepel. Ott ugyanis egyértelmű utalás történik az ilyen típusú adóhatósági megállapításokat kvázi szentesítő bírói gyakorlatra. Nos, az EuB ítélete ezt a "kialakult bírói gyakorlatot" is erőteljesen megkérdőjelezte, így ha az adóhatóság változatlanul ezt az utat járná, a továbbiakban már nem számíthatna feltétlen pernyertességre. Ezért nem tűnik célravezetőnek, ha jogvita esetén az adóhatóság ragaszkodna eddig következetesen képviselt álláspontjához, mert marasztaló bírósági döntés esetén az őt ért "kár" nagyobb, mint akkor, ha a vitás ügy az adóigazgatási eljárásban nyer orvoslást. S itt érkeztünk el a dolog lényegéhez, ez az adózók számára kétségkívül kedvező EuB-döntés csak akkor tud "anyagi erővé" válni, ha az érintettek az ítélet tartalmának pontos ismeretében, azt saját ügyükre vonatkoztatva maguk és már most hivatkoznak rá, legyen az folyamatban levő vagy – bizonyos korlátok között – lezárt ügy, még akkor is, ha az adóhatóság – mint mondja – jelenleg nem tud álláspontot kialakítani.
"Jog" alatt nem pusztán az írott jog, azaz a jogszabály szövege értendő, hanem az élő jog is, azaz ami az írott jog értelmezésén keresztül az adott jogviszonyban érintett/érdekelt felek és hatóságok jogalkalmazásában ölt testet. Így van ez a szóban forgó esetben is, ahol az Európai Unió Bírósága (EuB) ítéletben, vagyis az elé terjesztett ügyekről (C-80/11. és C-142/11. ) – azokat egyesítve – érdemben döntött. Jelen cikkben nem kívánok magával az ítélettel és lehetséges következményeivel részleteiben foglalkozni, most inkább csak azokat a momentumokat említem meg, amelyek cáfolják az adóhatósági álláspont kialakításának időelőttiségéről szóló vélekedést. Ezek közül kettőt emelek ki. Először: fölöttébb meglepő lenne, ha a konkrét ügyekben végső soron ítélkező magyar bíróságok más következményekkel járó döntést hoznának, mint amit az EuB határozata sejtetni enged. Az EuB ugyanis a hozzá előterjesztett kérdések megválaszolásakor az ahhoz szükséges mértékben megismerte mind a tényállást, mind az az érintett magyar jogszabályokat, és ennek ismeretében mondta ki, hogy a kérdésekben megfogalmazott adóhatósági joggyakorlat ellentétes az uniós joggal (lásd az ítélet indokolásának 50. és 66. pontját).