Bmw 330E Teszt Forum - Illúziók Múzeuma
Igaz, ezeket a százezreket el kell költeni előre néhány extrára, bár ezen a szinten már alapból bőrös a Bimmer. 110 litert vett el a csomagtartó alá pakolt akkucsomag, maradt 370 Galéria: Teszt: BMW 330e – 2016. Elvileg tehát lehet életképes a dolog, de nem vagyok benne száz százalékig biztos, hogy sok értelme van. Mert ugyanabban az autószalonban ott ácsorog az i3, amivel nem kell minden 25-30 km után töltési lehetőség után kajtatni, legalább ennyire menő, mint ez a 330e, sőt, talán a fiatalabb csajok szemében még menőbb. Ha pedig attól retteg az ember, hogy lemerül, ne bumm, akkor a kiegészítő hatótávnövelő benzinmotorral kell megvásárolni, és akkor azzal is lehet messzebb menni. Extrákkal elkölt az ember annyit a 330e-re is. Bmw 330e teszt price. Bár lehet, hogy a régimódi cuccokhoz szokott embereknek pontosan azért van szükségük egy ilyen modellre, hogy ne legyen olyan hirtelen a váltás, és belássák: létezik ilyen középút, csak nincs sok értelme. És legközelebb majd vesznek egy i3-ast, vagy valami más i-s BMW-t, ami még ma nem is létezik.
Benzinnel hajtva végsebessége eléri a 225 kilométer/órát. Tömege 19, 5 mázsa, ehhez képest nem rossz, hogy álló helyzetből 100 kilométer/óra sebességre 5, 9 másodperc alatt jut el. Nálam tél végén 45, tavasz elején 66 kilométer volt a legtöbb (fűtés nélkül), amit elektromosan megtett egyhuzamban. Bmw 330e teszt forum. Ha sikerül minden nap tölteni, akkor 2-3 liter benzinnel, plusz a 13-16 kilowattórányi elektromos árammal (időjárástól és fűtés/hűtéstől függően) eljár az első 100 kilométeren, de ha nem töltjük, akkor 7-8 literes átlagfogyasztással számolhatunk országúti-városi használatban. Autópályán természetesen ennél jóval többet eszik a plusz terhet viselő BMW. Az 562 kilométeres teszt során (ebből 427 kilométert tett meg a benzinmotor hajtása nélkül) 2, 1 liter benzint fogyasztott 100 kilométerenként, ehhez még 15, 8 kWh-s energiafogyasztást lehet hozzávenni, amivel nagyjából egy hasonló méretű, de gyengébb dízellel fogyaszt egyenértékűen a hibrid. Ha egyáltalán nem számítana a pénz és választanom kellene az 330d és az 330e között ezúttal a hibridet választanám: bár előbbi könnyebb, nagyobb a csomagtere, és gyorsabb, valahogy ez a hibrid megtetszett nekem – lehet, hogy csak szánalomból?
A többit már az elektronika intézi. És mekkorát lép a 330e. Az elektromotor közreműködésének köszönhetően egy pillanatra sem gyengélkedik az autó, a 8 fokozatú automataváltó pedig nagyon szépen pakolgatja a fokozatokat. Mivel ez is hátul hajt, kifejezetten szemtelen rajtot lehet venni. Bal láb a féken, jobb a gázon, egy kicsit beül a feneke, majd a fékpedál felengedése után már pörögnek is hátsó kerekek. Nem veszettül, csak annyira hogy minimálisan kelljen ellenkormányozni. Közben pedig megyünk előre, mintha kötélen húznának. Aztán amikor eleget szórakáztunk, akkor visszavedlik a járgány is igazi zöld autóvá. Szinte alig eszik üzemanyagot. Feltűnik végre az is, hogy a futómű ugyanolyan feszes, mint a többi 3-asban. Annak ellenére, hogy a hibrid technika miatt majdnem 200 kiló plusz van a 330i-hez képest az autóban, egyáltalán nem érezni nehézkesnek a mozgását. Sőt, még kanyarokban sem érzékeltem különbséget. Úgy tűnik, a gyárban még a környezetvédő autóknál sem engednek a megszokott sportosságból.
Meg hát eleve: azon kevés zöldrendszámos autók közé tartozik, ami elől szó nélkül húzódnak le a belső sávban.
Több, mint 50 nagyváros után 2021-ben végre Budapesten is megnyílt az Illúziók Múzeuma. A sok-sok trükkel és optikai csalódással váró létesítmény ötlete két horvát építészé, a magyar kiállítóhelyet a Deák tér közelében találjuk. A koncepció a szem és az agy becsapásán alapszik, a meglepetés ereje pedig óriási. Index - Kultúr - Megérkezett az Illúziók Múzeuma, ahol tériszonyt kapunk a padlón. Állhatunk fejjel lefele, tűnhetünk törpének, foroghatunk mindenfelé, miközben meg sem mozdulunk, az élmény egyszerűen megunhatatlan. Barátokkal, gyerekekkel, párosan vagy épp csapatépítőként egyaránt élvezetes. Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest
Illúziók Múzeuma Budapest University
Az első múzeumot Zágrábban nyitották meg 2015 júniusában, hat év alatt pedig a franchise mögött álló Metamorfoza a budapestivel bezárólag 36 egységet létesített összesen 21 országban. Az Illúziók Múzeuma 2021 eleje óta már a világ legnagyobb magánmúzeumláncaként definiálja magát, 2022-ben pedig olyan világvárosokat tervez többek közt bevetni, mint Valencia, Philadelphia, Washington, Dublin, Montréal vagy Marseille. Illúziók múzeuma budapest university. 2021 nyarán az Invera Equity Partners nevű zágrábi magántőkealap-kezelő vásárolta be magát többségi, 65 százalékos részesedéssel a Metamorfozába. Az IEP bejelentése alapján történetük első befektetésével a Metamorfoza két leányvállalata, a magyar és az amerikai felett 100 százalékos tulajdonjogot gyakorolnak, a cég alaptőkéjét pedig 3 millió euróval szándékozzák megemelni. A Metamorfoza vezérigazgatója most ősz óta egy amerikai üzletember, Jonathan Benjamin, aki korábban austini trambulinpark és önkiszolgáló kávéautomatával foglalkozó cég fejlesztési vezetője is volt (az utóbbit tavaly a Costa vásárolta fel).
Illúziók Múzeuma Budapest
Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest A Illúziók Múzeumát két horvát embernek köszönhetjük, az ő fejükből pattant ki az idea. Ma már több mint 50 nagyvárosban található ilyen múzeum, december 1-jével pedig végre Budapest is feliratkozott abba az illusztris névsorba, amelyben többek között olyan világvárosokat találni, mint New York, Sanghaj, Dubaj vagy Párizs. A hivatalos nyitónap előtt volt lehetőségünk arra, hogy megnézzük és kipróbáljuk, mit is tud az Illúziók Múzeuma. Csupa trükk és érzéki meg optikai csalódás vár a falakon belül, na meg az az egyre állandósuló érzés, hogy amit látsz, azt valójában nem látod, csak az agyad űz tréfát a szemeiddel. Sosem fogom elfelejteni azt, amikor egyszer a Csodák Palotájában jártam, és azt láttam, hogy a gyermekeiket elkísérő felnőttek legalább annyira élvezik a kiállítást, mint a gyerekek, sőt volt olyan anyuka meg apuka is, aki talán még jobban bírta az egészet, mint a csemetéje. Illúziók múzeuma budapest hotel. Nos, a most megnyitott Illúziók Múzeuma elsősorban ezeket a játékos kedvű, trükkökre és illúzióra nyitott felnőtteket célozza meg – mondhatni: ez a felnőtteknek szóló Csodák Palotája –, miközben a gyerekek is nagyon élvezni fogják a káprázatot, amit az installációk okoznak.
Illúziók Múzeuma Budapest Hotel
Jakab Ingrid azt meséli, az a tapasztalatuk, hogy a gyerekek kevésbé bizonytalanodnak el itt, a felnőttek agya jobban átveri az egyensúlyérzéküket. (Valamiért a gyerekeknek agya kevésbé közvetíti az érzékszerveik ellentmondó üzeneteit úgy, hogy a híd is forog. ) A nyolc teremből álló kiállításon megismerhetjük a vörös, zöld, kék fénnyel megfestett fehér falat. Persze, ha jól figyeltünk a fizikaórákon, tudjuk, hogyan működik a kevert fény, de itt ki is próbálhajuk, mi történik, ha mindhárom színű fény célba ér (a fal fehér), vagy ha kitakarunk egy-egy vetítőt (akkor viszont megváltozik a fal színe a megfelelő komplementer színnek megfelelően). Másutt a tükrökkel függőlegesre állított épülethomlokzaton "lóghatunk, mászhatunk" (és készíthetünk vicces fotókat). Illúziók Múzeuma nyílt Budapesten – FÖLDJÁRÓ. Közben, mintegy pihenésképp a falon a már magazinokból, könyvekből jól ismert optikai trükköket is megcsodálhatjuk (a rácsos ábrán tényleg ott vannak a szürke pontok), a koncentrikus körök valóban elkezdenek örvényleni, a két végén kis nyilakkal megbolondított szakasz tényleg ugyanolyan hosszú a valóságban, miközben úgy tűnik, az egyik rövidebb, és így tovább.
Ingrid bekapcsolja a masinát, a vászon forog, nekem végem, a feléig csak kapaszkodva-araszolva jutok el, újrázásra semmiképp nem merészkedem. A fotóra csak úgy vállalkozom, ha a hordó nem pörög körülöttem. Ha eddig nem tudtam volna, most egyértelművé válik, lám, nem tökéletes az egyensúlyérzékem. S ha Rodolfo azt mondta, figyeljék a kezemet, mert csalok, itt azt mondaná: figyeljék saját szemüket, agyukat, középfülüket és egyensúly-érzékelésüket, mert azok is csalnak bizony. Az egész ember a maga biológiai, fizikai valójában, a maga érzékelésével illúziók sorát éli meg a nap minden percében. A Müller Péter-i idézetet tehát az alábbiakban egészíthetnénk ki: A képzelet és az illúzió között az a különbség, hogy a képzelet, ha erős, és ha hittel párosul, megvalósul. Illúziók múzeuma budapest. De az illúzió soha. Mert az már a valóság. Érzékelésértelemben legalábbis. (Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)