Kondenzvíz Átemelő Szivattyú – Román Kori Építészet
A szivattyú ideális megoldás a kondenzátum gyűjtésére és emelésére a lakóházak hűtő- / légkondicionáló rendszereiből, valamint az irodai és szolgáltató létesítményekből. A belső kialakítás és az elektróda szintérzékelők használata révén ez a piacon elérhető egyik legkompaktabb rendszer. A tartály 180 °-kal elforgatható az egyszerű telepítés érdekében. A rendkívül ergonomikus kialakításnak köszönhetően ezek az eszközök szinte láthatatlan módon telepíthetők, és csendes működésük (<40dB) a felhasználók számára kedvező. A Wilo kondenzátumátemelő-telep működésének elve A folyadékszintet az elektronikus vezérlő automatikusan beállítja, a szivattyú akkor indul, amikor a folyadékszint eléri a fenti érzékelőt, és leáll, amikor a folyadékszint lecsökken a lenti érzékelőhöz. A kondenzátumot egy Ø 8 -10 mm átmérőjű lefolyócsövön keresztül ürítik. A Wilo-Plavis 013-C mellett alacsony energiafogyasztása, könnyű telepítése és gyors karbantartása szól. Lowara TP1 kondenzvíz átemelő. A csatlakoztatásra kész kivitel a megbízható szintméréssel, vizuális riasztással és a hőfejlesztő berendezéshez manuálisan beállítható riasztási érintkezővel (nyitó/záró) nagyfokú üzembiztonságot kínál.
Lowara Tp1 Kondenzvíz Átemelő
Általános információ A kiszállítás az MPL futárszolgálat által, vagy a cégünk saját autóflottájával történik. Törékeny termékek (például zuhanyfalak, zuhanykabinok) házhozszállítását egyedi ajánlat alapján vállaljuk. Személyes átvétel A webáruházunkban leadott rendeléseket az 1116 Budapest, Kondorosi út 5/a címen található üzletünkben lehet átvenni a visszaigazolást követően.
Az építészet fő feladata egyházi rendeltetésű: templomok, kolostorok építése. Világi feladatai a várak, és egyéb védelmi jellegű építmények valamint középületek építése. A román kori építők a falakat, pilléreket négyszöghasáb alakúra faragott kőtömbökből, habarcsba falazták. A falazóhabarcs mészből és kőzúzalék, vagy durva homok adalékkal készült. Esetenként oldatlan meszet is kevertek a habarcsba, amely a falazatban oldódott, és kötött meg. Ezért lett igen nagy keménységű és időtálló a falazat. Faragott köveket legfeljebb a sarkoknál és nyílásoknál használtak. A síkfödémek anyaga fagerenda és deszkaborítás. A fedélszékek is fából készültek, borításuk fazsindely, természetes pala vagy cserép. Íves kupolákat ólom, vörösréz vagy bronzlemezekkel fedtek. A templomok at jól faragható mészkőből és homokkőből készítették. Kori jellemzői Tartalomjegyzék. A román kori építészet egyik legjelentősebb eleme a félkörív, amely főleg az épület külsején jelentkezik, de dekoratív szereplőként az épület belsejében is találkozhatunk vele.
Kiszombori Körtemplom - Hetedhétország&Nbsp;
A magyarországi román kori építészet egyik kiváló alkotása. A legnagyobb valószínűséggel a 12. század második felében emelt rotunda a Dél-Alföld leginkább épségben megmaradt kora középkori építészeti emléke. A kívül kör alakú, belül hatkaréjos kialakítású, téglafalazatú templomforma kuriózum a magyarországi építészetben, csupán a bodrogközi Karcsán és a kárpátaljai Gerényben található ilyenre példa. Kiszombori körtemplom - Hetedhétország . A körtemplom boltozatát két vagy három periódusban festett freskók díszítik, a legrégebbiek akár a rotunda építése utáni évtizedekben, a 13. században is készülhettek. Az épületet az elmúlt századokban többször átalakították, 1910-ben pedig összekapcsolták az akkor emelt neoromán katolikus templommal. A rotundát 1980 és 1983 között - az eredeti állapotot helyreállítva - leválasztották a templomról Az oldalon felhasznált képek forrásai: A kiszombori Nagyboldogasszony-templom. : MTI/Rosta Tibor
Kori Jellemzői Tartalomjegyzék
A román stílus korának kultúrája a nyugati kereszténységen alapszik. Kialakításában döntő szerepe van a szerzetességnek, kezdetben a bencéseknek, a korszak végén a cisztercieknek és premontreieknek. A világi kultúrát a hűbériségen alapuló és a keresztes hadjáratokkal új célokat követő lovagság alakítja. A középkor az egyes művészeti ágakat nem tekintette önállónak. Úgy vélték, hogy egy magasabb rendű feladat, az építészet szolgálatában állnak. A román templomok szobordíszei általában néhány, különösen fontosnak látszó helyre összpontosultak: a bejáratra, az oszlopfőkre, a párkányokra, és a boltozatok homlokívére. Noha az alapvető stílussajátosságok közösek, az egyes iskolák és mesterek mégis jelentősen különböznek egymástól. A szobrászi dísz szempontjából kiemelkedő rész a kapu, amely lehet egyetlen vagy több bejárat a templom hajóiba, vagy kereszthajójába. A kapunyílás általában négyszögű, felette félköríves mezővel, a timpanonnal. További díszítendő felületek még a kapuszárnyak is. Döntő jelentőségű, hogy a román kori szobrászat tulajdonképpen kőfaragó művészet.
Hátravan még némi munka a sekrestye homlokzatán, és be kell fejezni a nyugati kapu restaurálását – fűzte hozzá a szakember. A projekt megvalósítása a templomkert rendbetételével, a sétányok, lépcsők, kapuk felújításával, valamint nem utolsósorban a látogatóközpont felépítésével folytatódik – mondta. Pap Ildikó régész az MTI-nek elmondta: a régészeti feltárások során bebizonyosodott, hogy a 13. század első felében épült templom helyén állt már egy korábbi épület. A 13 méter hosszúságú épület feltevésük szerint egy 11. századi templom lehetett, egyházi célokat szolgálhatott. Hozzátette: a templombelsőben végzett ásatások során rátalálhattak a Ják nemzetség temetkezési helyére, nagy valószínűséggel kijelenthető az is, hogy egy feltárt téglasírban megtalálták Jáki Nagy Márton, a jelenlegi templom építtetőjének sírját és földi maradványait is. Nyitókép: A jáki templom felújítása Kapcsolódó cikkek Indul a MűvészetMalom felújítása kultpol április 05. Áprilisban kezdődik a szentendrei MűvészetMalom középső szárnyának rekonstrukciója – számolt be az MTI-nek a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) igazgatója.