Darvas István Rabbi Zidni: A Malév Sztori
Darvas István rabbi a hetiszakaszról beszélt. A héten olvassuk a Dvárim hetiszakaszt, de mit is kell tudnunk róla? Azt kell róla tudnunk, hogy egybeesik Áv hónap 9-vel, Tisa Beávval, ami a zsidóság legnagyobb gyásznapja. Bár Sabatkor a Szombat törvényei lesznek érvényesek, de vannak megkötések a Tisa Beáv miatt. Azt tudom javasolni, ha valaki kíváncsi ezekre, akkor ezt mindenképpen beszélje meg a rabbijával, hiszen a meg kell tartani a szombatot, de közben a gyászünnep is itt van. Maga a böjt az vasárnap lesz. Dvárim, Mózes V. Könyvének az első hetiszakasza. Ennek a könyvnek a másik neve a Tóra megismétlése. Gondolhatják, hogy ennek alapján sok új dolgot nem olvashatunk ebben a könyvben, ám ennek azért ellentmond, hogy a 613 tórai micvából 200-at találhatunk meg ebben a könyvben. Amennyiben csak ezt a tapasztalatot próbáljuk meg összegezni valamilyen módon, akkor mondhatjuk: a törvényeknek, a zsidóságról való ismereteinknek az átismétlése az már önmagában hordoz magában újdonságot. Ismétlés a tudás anyja?
- Darvas István a Székesfehérvári Zsidó Hitközség új rabbija - Székesfehérvári Zsidó Hitközség
- A zsinagógai naptárunk tanító előszavai az elmúlt 3 esztendőben | Zolirabbi
- Az utódok reménysége: a modern kori Jeruzsálemről Izrael Állam nagykövetével | Híradó
- A Malév-sztori - Varga G. Gábor - Régikönyvek webáruház
- Könyv: Varga G. Gábor: A MALÉV-sztori
Darvas István A Székesfehérvári Zsidó Hitközség Új Rabbija - SzÉKesfehÉRvÁRi ZsidÓ HitkÖZsÉG
Annak külön örülök, hogy István az a személyiség, aki ezt a szolgálatot és hitéletszervező tevékenységet itt végzi. Rövid ismeretségünk alapján megállapíthattam róla, hogy pozitív gondolkodású ember, aki mindig azt nézi, hogyan tudunk előre menni. " – fogalmazott a polgármester. Kiemelte továbbá, hogy az önkormányzat által nyújtott támogatás kizárólag a működéshez szükséges keretrendszer segítését jelenti: "Sem a közösség mindennapi életébe, sem a hitéletbe nem szóltunk és nem is fogunk beleszólni. A mi támogatásunk arról szól, hogy ennek a közösségnek helye és otthona van Székesfehérváron. " Darvas István rabbi alá is támasztotta az őt felvezető pozitív gondolatokat. Mint elmondta, nagy elánnal veti bele magát a munkába, és a hitéletszervezői tevékenységbe. Egyik fő célkitűzésének a zsidó és nem-zsidó emberek közötti kapcsolat elmélyítését jelölte meg: "Az a tapasztalatom nem csak Székesfehérváron, hogy időnként a zsidó közösség elzárkózik attól, hogy a nem-zsidó embereknek megfelelő információkat tudjanak a zsidó életről és közösségről átadni.
Kezdőlap » Hírek » Darvas István a Székesfehérvári Zsidó Hitközség új rabbija Pénteken délután a Városházán tartott sajtótájékoztató keretében dr. Cser-Palkovics András polgármester mutatta be Darvas Istvánt, Székesfehérvári Zsidó Hitközség új rabbiját. Darvas István a Zsidó Hitközség tanítását, a hitélet fellendítését és a zsidó vallás népszerűsítését tűzte ki célul. Sajtótájékoztatón mutatták be a Székesfehérvári Zsidó Hitközség új rabbiját, Darvas Istvánt. Fontos esemény ez a hitközség életében, hiszen Székesfehérváron már közel 70 éve nem volt rabbi. A sajnálatos történelmi események a helyi zsidóságot sem kímélték, a második világháború során elkövetett deportálások megtizedelték a helyi közösséget: 1944 júniusában Hirschler Pál rabbit Auschwitzba deportálták, a várkörúti neológ zsinagógát pedig bombatalálat érte, és 1946-ban elbontották, majd utolsó rabbiját 1956-ban vesztette el a hitközség. A székesfehérvári Önkormányzat 2020-ban döntött úgy, hogy támogatja a Székesfehérvári Zsidó Hitközséget egy új rabbi foglalkoztatásában.
A Zsinagógai Naptárunk Tanító Előszavai Az Elmúlt 3 Esztendőben | Zolirabbi
Az, hogy újra a zsidók fővárosa Jeruzsálem még nem a végállomás, hiszen még mindig várunk a messiásra és az örök Jeruzsálem eljövetelére Egyes irányzatok képviselői úgy gondolják, hogy ez a teljes megváltásnak a kezdete. Akkor amikor ez a megváltás teljes lesz, akkor jön majd el az örök Jeruzsálemnek az ideje, ami – Darvas István szerint – azt jelenti, hogy a zsidó népnek a többsége vagy az egésze ott fog élni Izrael területén, és ami újdonság lesz, hogy háborítatlanul teheti majd meg ezt –mondta a rabbi. Jeruzsálemet hogyan tudja megjelentetni a zsidó tárgykultúra? " Mivel a zsidó gondolkodás évezredek óta nem szól másról, mint Jeruzsálem vágyáról, ebbe az irányba fordulnak az imádkozók, így épülnek a zsinagógák, mindne apró jel Jeruzsálemről szól, még akkor is, hogyha ez elsőre nem látszik " – mondta Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója. Ha látunk egy oroszlánt a tárgyakon, akkor tudjuk, hogy Júda Oroszlánja Jeruzsálem szimbóluma. Ez a zsidó gondolkodásnak a sajátja, hogy mivel ez alapvetően egy szövegközpontú kultúra a szövegeket jeleníti meg a tárgykultúra és a vizualitás is – tette hozzá az igazgató.
A március 18-i adás tartalmából. – A hetiszakaszt Darvas István rabbi ismerteti. – Mi mindent tud megtenni a Mazsihisz a menekültekért? Többek között erre a kérdésre is válaszol Heisler András, a Mazsihisz elnöke. – A háború és a turizmus kapcsolatáról mondja el véleményét dr. Róna Iván, a Mazsihisz turisztikai igazgatója. – Rabbiavatás volt a Rumbach zsinagógában, az eseményen megszólalt Szalai-Bobrovniczky Vince, a miniszterelnökség helyettes államtitkára, aki az élményeit osztja meg a hallgatókkal. – Bajáni Mónika, a Szeretetkórház vezető gyógytornásza mesél a munkájáról. Halljad Izrael! – Kossuth – március 18., péntek, 13:30 Szerkesztő-műsorvezető: Breuer Péter Tovább a műsoroldalra >>>
Az Utódok Reménysége: A Modern Kori Jeruzsálemről Izrael Állam Nagykövetével | Híradó
Alig másfél héttel később egy ismerősömtől megtudtam, hogy Izraelből hazajött egy ortodox szófér, vagyis Tóra író, aki tanítványokat keres. Ő volt Zeev Paskesz, akinek a tanítványa lettem, szóval nem csak a rabbiképzőben tanultam, hanem a Kazinczy utcában is. 2005 őszén avattak rabbivá. Hol kezdett dolgozni? A rabbiképzőben az utolsó évem úgy telt, hogy két zsinagógában voltam Tóraolvasó: az OR-ZSÉ-n, Schőner professzor mellett, valamint a Nagyfuvaros utcában, majd ez utóbbinak lettem a rabbija 2010-ig. Ezután a Dózsa György úti zsinagógában dolgoztam, ahol három év alatt sikerült egy erős, jól működő közösséget építeni egyrészt a helyiekből, másrészt azokból, akik jöttek velem a Nagyfuvaros utcából. Végül úgy alakult, hogy 2013 óta az OR-ZSE rabbija vagyok. Gondolom, hogy egy rabbinak a hivatása a mindene, az élete, a munkája és a hobbija egyszerre, de mégis mi az, amit a legjobban szeret benne? Amit a legjobban szeretek, az a hagyomány átadása oly módon, hogy az nyomot hagyjon az emberek viselkedésében és az élethez való viszonyában.
Nem tudok a zsidóságra vallásként tekinteni, mert a vallás definíciója számomra az, hogy a vallás nem más, mint rendszeres időközönként, esetlegesen hetenként egy vagy több alkalommal végzett spirituális tevékenység az Örökkévalóval való kapcsolatkeresés kifejezéseként. A zsidóság azonban ennél több, hiszen nem heti egy vagy két alkalmat, hanem folyamatos jelenlétet követel. Zsidónak lenni heti 168 órában kell vagy lehet, és ennek a folyamatos zsidóságnak az élet minden területén van – vagy lehet – olyan megnyilvánulása, amely a hagyományból táplálkozik, vagy amely a hagyománnyal összeér. Kétségtelen, hogy vannak a zsidó életnek rituális elemei, de az ember akkor is zsidó, amikor a civil életben közlekedik, amikor meccset néz, amikor tanul, szóval a zsidó ember mindig zsidó. Ennek az átadása fontos nekem annak érdekében, hogy a zsidó emberek örömmel, és heti 168 órában éljék meg a zsidóságukat. Az elmúlt húsz évben érték emlékezetes, nagy csalódások a zsidósággal kapcsolatos ítéleteiben?
De megjelenik a könyvben több, máshol nem publikált komoly hírértékű dokumentum is. Mekkora a felelőssége a politikusoknak a Malév csődjében? Övéké a legnagyobb felelősség. Az állam, tulajdonosként sosem tartotta erős pénzügyi kontroll alatt a céget, s ez éppúgy a politikusok hibája, mint az, hogy pártok felé csorgott ki belőle a pénz. Azért nem lehetett sosem átszervezni rendesen, mert a szakszervezeteket állandóan aktuálpolitikai célok szerint tüzelték fel, és tömték a fejüket populista érvekkel. De ennél rosszabb, hogy gyakran napi szinten szóltak bele a vezérigazgatói döntésekbe, így annak a munkáját is ellehetetlenítették, akinek esélye lett volna működő pályára állítani a Malévot. Ön szerint lesz új nemzeti légitársaság? Biztosan lesz, mert óriási szükség van rá. De nagyon remélem, hogy az állam minél távolabb tartja magát tőle. Az igényt ugyanis a piacnak kell életre hívnia, a megvalósítás pedig magánbefektetőkre vár. Kiknek ajánlja a könyvet? Mindenki, aki a Malév hosszú történetén, és különösen a rendszerváltást követő időszakán keresztül szeretné megérteni, hogyan működött és működik más szektorokban ma is a magyarországi mutyigazdaság, a politikai haszonszerzők világa.
A Malév-Sztori - Varga G. Gábor - Régikönyvek Webáruház
Könyv: Varga G. Gábor: A Malév-Sztori
Folytatjuk a MALÉV-sztorik sorozatunkat, a negyedik részben egy új interújalannyal járjuk körbe a Malév történetét – annak szomorúbb, végső éveit. Mostani vendégünk, Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója, újságíróként rendkívül sokat foglalkozott a légitársaság helyzetével. Tudósításai és exkluzív sztorijai rendszeresen kerültek a megboldogult Népszabadság címlapjára. Valamint, a Malév csődjét követően könyvet írt a légitársaságról és annak bukásáról – mindezt A Malév-sztori címmel, ami a mi sorozatunk címét is inspirálta. Gábor nem az a tipikus repülésrajongó, akit gyerekkorában "csapott meg a kerozingőz". Újságíróként kvázi egy szerencsés véletlennek köszönhetően kezdett el foglalkozni a hazai légiközlekedéssel – méghozzá a Malév bejrúti járatának titokzatos katasztrófájával. Amikor a Népszabadság gazdasági rovatához szegődött, feladatáúl kapta a Malévról való tudósítást és a légitársasággal való jó és értékes kapcsolat kialakítását. Ennek köszönhetően nemhogy elsők között értesült a cég körüli fejleményekről, de egy-egy exkluzív hír az ő nevével fémjelezve lett "hot topic" a hazai közbeszédben.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem