A Bűvös Körhinta (Televíziós Sorozat, 2007) - Wikiwand: Bács Kiskun Megye Települései Térkép
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for A bűvös körhinta (televíziós sorozat, 2007). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk a 2007-es francia–angol animációs tévéfilmsorozatról szól. Hasonló címmel lásd még: A bűvös körhinta (egyértelműsítő lap). A bűvös körhinta – kultúra.hu. A bűvös körhinta (The Magic Roundabout) Műfaj kaland, vígjáték Alkotó Serge Danot Hang Nigel Planer Ország Franciaország Egyesült Királyság Nyelv francia, angol Évadok 2 Epizódok 52 Gyártás Részenkénti játékidő 11 perc Sugárzás Eredeti adó ORTF BBC Első magyar adó Minimax, M2 Korhatár Kronológia Kapcsolódó film A bűvös körhinta (2005) További információk IMDb A bűvös körhinta (eredeti cím: The Magic Roundabout) francia–angol televíziós 3D-s számítógépes animációs sorozat, amelynek alkotója Serge Danot volt. Franciaországban az ORTF vetítette, az Egyesült Királyságban a BBC sugározta, Magyarországon a Minimax és az M2 adta. Ismertető Rozsda úr egy érdekes öregember, aki sok éve hozta a bűvös körhintát, az elvarázsolt faluban.
- A bűvös körhinta – kultúra.hu
- Bács-Kiskun megye – Wikitravel
- Települések - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat weblapja
A Bűvös Körhinta &Ndash; Kultúra.Hu
6, 5 Francia-angol animációs film (2005) Az Elvarázsolt Faluban, jégbe fagyva, romokban hever a Bűvös Körhinta. Ez Zuzmor (Végvári Tamás), a gonosz varázsló műve, aki azon fáradozik, hogy leigázza a Földet, és az örök jég fagyos birodalmává tegye. Zuzmorral egy jóságos, bajszos varázsló, Zizidor (Tahi Tóth László) veszi fel a küzdelmet, akinek lábak helyett rugói vannak. Ám Zizidor is csak addig ugrál, amíg őt is meg nem fagyasztja a jégszívű Zuzmor! Nem marad más hátra, Zizidor barátai kénytelenek csatarendbe állni a Föld megmentéséért. Négy olyan figura, akik akcióhősként kissé valószínűtlenek, de a szívük aranyból van: Brian (Gyabronka József), az epekedő, szerelmes csiga, Dalária (Náray Erika), az operaénekes tehén, Dylan (Galambos Péter), a bódult, filozofikus hajlamú nyúl és Dugó (Görög László), egy, a cukrot módfelett kedvelő kutyus. Csak három varázserejű gyémánt megszerzésével tudja ez a bizarr, de rettenthetetlen és elszánt csapat megállítani és visszafordítani a létüket fenyegető jegesedést.
Kiemelt ajánlataink 5% 3 999 Ft 3 799 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 379 pont 3 290 Ft 3 125 Ft Törzsvásárlóként: 312 pont 4 200 Ft 3 990 Ft Törzsvásárlóként: 399 pont 4 499 Ft 4 274 Ft Törzsvásárlóként: 427 pont 3 790 Ft 3 699 Ft 3 514 Ft Törzsvásárlóként: 351 pont 3 900 Ft 3 705 Ft Törzsvásárlóként: 370 pont 20% 3 690 Ft 2 952 Ft Törzsvásárlóként: 295 pont 4 199 Ft 3 989 Ft Törzsvásárlóként: 398 pont Összes esemény Események Sikerlista
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikimédia Commons tartalmaz Bács-Kiskun megye települései témájú médiaállományokat. Bács-Kiskun megye települései A(z) "Bács-Kiskun megye települései" kategóriába tartozó lapok A következő 118 lap található a kategóriában, összesen 118 lapból.
Bács-Kiskun Megye – Wikitravel
Települések - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Weblapja
Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb területű megyéje, 8 444 km 2 -es területe az ország 9%-ára terjed ki. Lakónépessége 2010-ben 524 841 fő volt, amely az ország teljes népességének valamivel több, mint 5%-át jelentette. A területi részesedése tehát jelentősen meghaladja a népességarányos részesedését, amiből következik az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb népsűrűsége (~62 fő/km 2). A megye városhálózatát az 1950-es megyerendezés idején még csupán öt város alkotta. A rendszerváltozásig további öt települést nyilvánítottak várossá, az azt követő várossá nyilvánítási hullám hatására viszont 2009-re több mint duplájára növekedett a megye városainak a száma. Jelenleg a megye 119 településéből 22-nek van városi jogállása, így a teljes népesség több, mint kétharmada városlakó. Bács-Kiskun megye – Wikitravel. Lakosságszám alapján a legjellemzőbb várostípus a 10 000 – 49 999 fő közötti, amelyekben a megye lakosságának 30%-a, a városi népesség 45%-a él. Magyarországon jellegzetes, európai viszonylatban is sajátos településforma a tanya.
A gyümölcsök közül az alma, a kajszi és az őszibarack a leggyakoribb, de jelentős a körte a meggy és a szilva termőterülete. A szőlőfajták többsége fehér bort adó fajta. A térség jellegzetes szántóföldi növényei a rozs, a tarlóburgonya és a homoki bab. A tájra hajdan (és részben jelenleg is) jellemző tanyás gazdálkodásban nagy szerepe volt a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, a külterjesebb szántóföldi művelésnek és a szarvasmarha tartásának. Települések - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat weblapja. A Bácskai síkvidék északi részén a növénytermesztési szempontból kedvezőtlen adottságú homok az uralkodó talajtípus, míg a mezorégió déli részén a jó vízgazdálkodású, középkötött csernozjom talajok dominálnak. Utóbbi területeken valamennyi szántóföldi növény sikerrel termeszthető. A homoktalajokkal fedett északi részen főképp erdők találhatók, de jelentős a szőlő- és gyümölcstermesztés (korai cseresznye) is.